Mindig ki akartad próbálni a polaroidozást, de eddig soha sem volt alkalmad? Szeretnéd megtudni milyen művészi lehetőségek rejlenek az instant-analóg fotózásban? Vagy egyszerűen csak szeretnél jó társaságban kreatív és értelmes dolgokkal foglalkozni egy vasárnap délután? Itt a nagy lehetőség!!!
Két programunk is lesz: tárlatvezetés és az új Polaroid kamera bemutatása és kipróbálása.
Hosszabb szünet után, 2023 október 17-étől a Víg Házi színpadán tér vissza a világ legrészvételibb versszínházi eseménye Igó Évával, Zoltán Áronnal és Mester Dáviddal.
Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el és a DRÓTon most megnézhetitek.
Az Amargant Színházi Műhely a tavalyi év Szent György tematikát feldolgozó, Sárkány című előadása után idén egy újabb erdei színházi előadással jelentkezett a Farkasgyepű szélén elhelyezkedő bakonyi erdőben. Ezt az előadást a nyári sikerek nyomán most ősszel és télen is játszani fogják, egyfajta vándorprodukcióként.Az erdei színházi keretek után az előadást először a solymári Fészek Orpheumban álmodják bele zárt terű színházi keretek közé.
A Ji Csing labirintusa Bérczi Zsófia szellemi kohójából született meg, kelt életre, és állt rendelkezésére az idén is mindazoknak, akik a Sziget Fesztiválon rátaláltak. Először még 2001-ben, 2015-től pedig évről évre megjelenik az ország legnagyobb nyári fesztiválján, ahol 2003-2014 között ugyanebben az építményben a Tarot Labirintus működött.
Chochol Etelka „A titkos átjáró” című kiállítása Budapesten 2023. szeptember 14-én, csütörtökön 18 órakor a Mácsai Galéria – AJAMK – Angyalföldi József Attila Művelődési Központban nyílik meg. Részletek a DRÓTon.
Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek fenntartani egy ilyen bonyolult és sokszor fájdalmas jelenséget, mint a költészet? Annyi minden egyszerűbb, kellemesebb és látszólag hasznosabb dologgal lehet foglalkozni, miért éppen verseket olvasgatnánk? Zoltán Áron szuper verses programját ajánljuk szeptember 14-ére a DRÓTon. Áron immár hetedik éve kutatja tudományos igényességgel azt, hogy miért hatnak…
Eredetileg 1290. július 10-én, éjszaka, Körösszeg várának árnyékában egy sátorban játszódna ez a dráma, de lehetséges, hogy mégis inkább napjainkban egy cirkuszi előadáson, gengszterek között a kaszinóban, vagy akár egy házibuli keretein belül történik mindez. Weiner Sennyey Tibor a Méhes György drámaíró pályázaton második díjat nyert, mindeddig be nem mutatott drámáját a DRÓTon az államalapítás ünnepe alkalmából tesszük közzé. Olvassatok kortárs költőtől magyar királydrámát!
Talpramagyar – Talpra magyar, hí a haza! – kiáltotta Petőfi, hogy beledobbant a szív. S közben arra gondolt, ha már a szavalóversenyt megnyerte, csak nem most hagyja cserben emlékezete. E gondolatra lámpaláz kezdett eluralkodni rajta. – Rabok voltunk mostanáig – folytatta, és örült, mert egy versszakkal közelebb került a végéhez, de szorongott is, amiért…
Mi az a beszélgetés, amelyben összeérnek a következő fogalmak: biopoetika, panorámaholttért, átmenetiség, ultraibolya és szabadvers?Tóth Réka Ágnes dramaturg, költő, műfordító volt a vendégünk a RUSZT – Ráday Utcai Színházak Találkozója – keretein belül, a Stúdió K színházban.
Immár tizenkettedik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Idén megjelenik a második többnyelvű antológiájuk is, amelyben az elmúlt évek fellépő költőinek versei olvashatóak. Hazánkat az eseményen a DRÓT főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor képviseli, aki alapító tag. Részletes program, videó és ajánló.
2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.
Az utolsó napon kaptam észbe, hogy most vagy soha, és mondhatom, nem bántam meg.Nem sokkal több mint 20 celsius fok, sötét, rengeteg halkan morajló ember, az örökkévalóság atmoszférája és egy magyar festőlegenda életnagyságú képei. Ez fogadott minket a Szépművészeti Múzeum Csontváry 170 egyedülálló kiállításán. 60 éve nem volt ehhez fogható alkalom, amelynek során ezeket a gigantikus festményeket egy térben láthatta volna a közönség.
Haraszthy Tekla Nyirán Ferenc Ha egy nő c. verse nyomán írt költeményt a DRÓTra, ami nyomokban klasszikusok és kortársak verssorait is tartalmazza.
„…mind a ketten költők voltak. És egy nőnek Magyarországon egy nagy költő, óriási költő árnyékában élni olyan megpróbáltatás, amivel rendszerint nem szoktunk számot vetni.” – Sok előadást tartottam az elmúlt években Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. Visszatérő kérdés volt a közönség részéről, hogy volt-e gyerekük nem volt és ha nem, miért nem? – Weiner Sennyey Tibor esszéjét Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulója alkalmából közöljük.
„Bóbita varázsérintése gyógyítsa lelkünk!” – Füleki Gábor költeménye Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulójának alkalmából.
A lengyel sajtóban néha megjelennek cikkek arról, hogy egyáltalán nem kell orosz írókat olvasni, mert Putyin háborúja lejáratta az egész orosz irodalmat. Ez tévedés, hiszen sokkal több „nem birodalmi szemléletű” jó orosz író létezik, mint imperialista eszméktől megszállott nagyorosz irodalmár. De ami az orosz írók hatalom általi üldöztetését illeti, most két név jut eszembe: Borisz Paszternak és Joszif Brodszkij. Alábbiakban rájuk szeretném emlékeztetni a fiatalabb olvasókat.
Kerekasztal-beszélgetés arról, hogy milyen, mit jelent ma Magyarországon írónak, költőnek lenni? Mit tehet az ember alkotóként? Milyen főbb problémák vannak és, hogy van-e remény?
Résztvevők: Boldog Zoltán, író, tanár, Hétvári Andrea, költő, író, meseíró, Gerzsenyi Gabriella, író, jogász
Weiner Sennyey Tibor, költő, író, méhész. Moderátor: Formanek Csaba, színész, rendező. Közreműködik: Pusztai Luca Lili, színész.
A költő éveket és dimenziókat átutazó felolvasását barátai kísérik pszichedelikus-akusztikus zenével: Mótyán Tibor tablán és Fügedi László szazon, vagyis a legendás Duo Darbar zenekar. A háttérben Szarka Fedor Guido rajzait, festményeit és képeit vetítjük a koncert alatt. Az esemény után a helyszínen borozgatunk, beszélgetünk, tartsatok velünk.
A Dróton is rendszeresen publikáló Gerzsenyi Gabriella második kötete – Három lábbal a földön címmel – az idei könyvhétre jelenik meg. Hivatalos bemutatója június 6-án, kedden este 17 órai kezdettel lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetést dedikálás és koccintás követi. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Teri közbevágott: – A ballibek lapját olvasod?! Jól nézünk ki.
Csilla szó nélkül visszavette a párnát az arca elé, jelezve, hogy a beszélgetés megintcsak nem vesz jó irányt.
Zoltán szabadkozott, és a kezdődő kézilabdameccsre hivatkozva elhagyta a zajos helyiséget.
Teri a húgához intézte a kérdést: – Szóval, mi is van a tartásoddal?
Panni lakonikus válasszal intézte el: – Semmi. Nem érdekel.
„A világ szívére tapasztom fülem. / Kell odabent lenni Valakinek. / Behunyt szemmel várok…” – Hétvári Andrea ‘Lebomlás’ című versét olvashatjátok a DRÓTon
„…küldetésemnek tartom, hogy ahhoz a réteghez szóljak a műveimen keresztül, akik amúgy nem kerülnének be semmilyen formában a művészeti kánonba. Ahogy Velázquez beemelte a törpét a művészetbe – egy olyan személyt, aki az akkori társadalom kirekesztettje volt – és tette egyenrangúvá a királlyal a festményein, így szeretném én is beemelni a festészetbe ezt az általam jól ismert társadalmi réteget.” – Rakk Adriánnal – a rendkívül tehetséges fiatal festőművésszel – Magyary Ágnes készített interjút 2023 május ötödikén nyíló lakáskiállítása kapcsán.
A munka ünnepét virslivel, sörrel és persze festéssel ünnepli a Kispont Galéria Kalácska Gábor látványtervező és Debreczeni Imre festőművész vezetésével. Felhívás a DRÓTon.
Valaki ellopta azóta ezt az időt. Időközben. Vele együtt pedig ellopta a tervezgetést, álmodozást. Vajon hová rejtette? Mielőtt becsukta volna a könyvet, küldött egy halvány mosolyt az ifjú és bizakodó Csinszka felé. Kicsit irigyelte. Őt még nem lopták meg.
„Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. / Éltem – és ebbe más is belehalt már.” – József Attila versét elmondja Jordán Tamás a Költészet Napja alkalmából a VerShaker születésnapi videóján. Ha tetszett: add tovább!
Szálinger Balázs József Attila-díjas költő legutóbbi versgyűjteményét unortodox módon, saját kiadásában adta ki. Így született meg a Koncentráció című kötet, amely akkor széles körben megmozgatta a művész olvasótáborát. De vajon megbánta-e döntését egy év távlatában? Szálinger Balázs költőt mutatja be, véletlenszerűen felépülő versműsor keretében, a VerShaker legújabb videója. Mitől nyer létjogosultságot egy irodalmi beszélgetés? Mi is pontosan a „Mélyelgő”? Istentelenek-e az „Isten nevében farkas emberek”? Hogyan válik istenábrázolássá egy térkép?
Hogyan keletkezett a dráma? Miért nincs demokrácia dráma nélkül? Milyen drámát írni és mi az a katarzis? Miért elengedhetetlen mindez a normális emberi élethez? Ezeket a nem könnyű kérdéseket tettem fel magamnak, de „hát ha nem könnyű, akkor nem könnyű”. Hogyan is várhatnám, hogy bármi, ami a művészet egyik legkomplexebb megnyilvánulásával kapcsolatos az könnyű lehetne? Pedig lehet, hogy csak én vagyok „rossz költő”, aki képtelen megfogalmazni valamit, ami „emberi, nagyon is emberi”.
Veszélyes, kétségtelenül nagyon veszélyes dolog esszét írni, olyan mintha az ember vékony jégen táncolna a valódi tudás tiszta téli égboltja alatt és a tudatlan mélység felett. Igen, alighanem a költői hasonlatok, is az esszék lehetséges eszközei, de az esszé sem nem líra, sem nem próza, hanem… „esszé”. –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tart 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most a második előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon. Gyertek el az utolsó előadásra is, ami után a szerző Diogenész előadását tekinthetitek meg a színházban! Részletek alább.
Jász Attila, Győrffy Ákos és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése Hamvas Béláról és arról a bizonyos „láthatatlan esszéről” a budapesti Vigadóban az Essentia Artis fesztivál keretein belül 2023 március 22-én.
A vers ugyanis az emberiséggel együtt született, együtt változik, s valószínűleg együtt is fog kipusztulni. A költészet azonban örök.
Borges, Hamvas, Weöres, Pessoa, Ryokan és Michaux segítségét is kérjük, hátha meg tudjuk határozni, hogy mi a csuda az a költészet, a költői tapasztalat és a vers? –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tart 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most az első előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon. Gyertek el a következő előadásokra is! Részletek alább.
Azt hiszem, messzebbről kell kezdenem, s mivel most a díj miatt olyanok is olvassák ezt a szöveget, akik egyébként nem olvastak tőlem eddig semmit, és olyanok is, akik nagyon is olvastak, szerettek, segítettek, szóval mindezért messzebbről kell kezdenem.
„Az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a tudományra támaszkodott, és az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a hitre támaszkodott.” – Bodor Géza rendezésében egy éve látható az Ágnes, báránykám című dráma Fodor Boglárkával, Pásztor Edinával és Gubík Ágival a Kettőspont Színházban. A március 24-ei előadás után, magát a rendezőt kérdeztem a darabról.
Hogyan született és tűnt el egyik napról a másikra a kiváló kortárs költő, Karádi Márton? Hogyan szólít meg minket a vers, életre kelve a papíron? Milyen közös belső világ alakul ki két összezárt fiatal lányban, ami drámaírásra készteti őket? A VerShaker legújabb műsorának bevezető beszélgetésében többek között ezekre is fény derül.
2022-ben mutatta be Izsó Zita negyedik verseskötetét, „Bekerített erdő” címmel, a Scolar Kiadó gondozásában. A költőnő húgát, Izsó Nóri dalszerző-énekest és Zoltán Áront, a VerShaker házigazdáját kérte föl, hogy szerkesszenek egy lírai előadást a kötet műveiből, Nóri dalaival. Ezt az előadást láthatjátok ebben a videóban, egy rövid bevezető beszélgetés után. Zongorán közreműködik: Helle Maximilian.
„Előtted állok, remeg a térdem, / titokban, mint a hintalovaknak.”
„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.
Amikor kicsi voltam, a lemezhallgatás nagyszerű időtöltés volt a családunkban. Óvodáskoromban leginkább nagyapa volt ebben partnerem – tekintve, hogy életkorom ugyan óvodás volt, de helyzetem nem éppen, hiszen odahaza múlattam az időt nagyszüleimmel. … Az idegennyelvű slágerekkel kitágult a tér gyermeki fantáziám előtt. A ’Words don’t come easy’ kezdetű dalt teli torokból fújtam, a ’pörc donkámízíííí’ magyarosított formában, és meggyőződésem volt, hogy a ’Drunken sailor’ című nóta egy bizonyos Ralf királyfiról szól, hiszen a refrénjében elhangzik, hogy ’vé, hé, Rálf királyfi’ eredetileg: ’Way hay and up she rises’. :
Kolozsvár. 2010-es évek eleje vagy közepe. A szokásos bábszínházi előadás helyett valami szokatlant látok, Az árnyak színházát. Megdöbbent. Honnét jön? Mit akar? Ez nem is gyerekeknek való! Ez pont nekem való! Varázslat, ami napokig fogva tart, úgyhogy beharangozom az ismeretségi körömben, ez az a muszáj előadás, amit látni kell. … Kolozsvár. 2022 ősz. A Főtéren iszom egy kávét Patka Ildikóval, bábszínész barátnőmmel, aki ‘Az árnyak színházában’ a főszerepet játssza, Oféliát. Ismét zajlik a próbafolyamat, újságolja, télen lesz a bemutató. … Úgy nyúlni a legnagyobbhoz, hogy a legkisebb is be tudja fogadni, ez számomra a legmagasabb művészet. – Gergely Edó írása és Oana Pop fotósorozata az előadásról.
„Szeptember végén jártak, amikor egy kiadósabb éjszakai esőzés utáni reggelen Nánás Gyuri úgy döntött, aznap nem mennek erdőlni, nem gyúrják a sarat. Anti gondolta, kihasználja a szabadidőt, s nekifog almát szedni a kertben, de a fák vizesek voltak, ahogy egynek nekitámasztotta a létrát, máris jött a hideg zuhany, a létrafokok is átnedvesedtek, csúsztak.”
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron él. Író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. Készülő regénye az ‘Anti’ egy szociografikus elemekkel átszőtt társadalomregény a székelység mai állapotáról. A DRÓTon most részletet olvashattok készülő könyvéből.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
Nyolc előadás lesz februárban a Kettőspontban. Kattints a DRÓTra, írd be a naptáradba és találkozzunk a színházban.
„Mindig vallottam és most is vallom, hogy a jó művészet, az mindenkor a társadalom lelkiismerete, ez a hitvallásom… A lelkiismeret és az igazságérzet mindenekelőtt.” – Chochol Károly fotóművész életművét bemutató kiállítás 2022 novemberében nyílt Budapesten, a DRÓTra lánya, Chochol Etelka válogatott pár képet, most egy rövid összeállítással búcsúzunk a jelentős fotóművésztől.
– írta Mihail Sebastian. Bár Max Blecher a XX. század szülötte, mégis a XXI. század írója lett, ugyanis a szinte teljesen elfeledett alkotót az utóbbi időszakban újra felfedezték. Sajátos világának kialakulásában tragikus módon szerepet játszott a Pott-betegségnek is nevezett csonttuberkulózis okozta mérhetetlen szenvedés.
A DRÓTon részletet olvashattok Max Blencher regényéből Boda Edit fordításában.
Závada Péter költővel és Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművésszel január 20-án, pénteken 18 órakor mutatja be legújabb „költőbemutató műsorát” a VerShaker YouTube-csatorna. A VerShakeren színművész vendégek mellett újabban kortárs költők is feltűnnek, akikkel legfrissebb műveik kapcsán beszélget Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Príma-díjas színművésze.
Január 11-én és 12-én nyílnak különböző galériákban Ráskai Szabolcs, Kiss Márta és Uri Asaf kiállításai. Mi mindhármat szeretettel ajánljuk a figyelmetekbe. Részletek lapunkon.
Molnár Sándor a festészetében kereste és valósította meg az utat, amely a létrontásból, az elhazudott életből kivezet. Wagner Nándor számára szobrainak megformálása által mutatkozott meg az emberi létezés titka: az Egy. A két művész életműve most egymás mellett tárul fel a Műcsarnok termeiben. Tekinthetjük ezt véletlennek is, de láthatjuk benne a szinkronicitás rejtélyes felbukkanását is. – Molnár Sándor „Festőjóga” és „Wagner Nándor 100” című kiállítások február 5-ig tekinthetőek meg a Műcsarnokban. A két kiállításról Lombos Antal írását olvashatják a DRÓTon.
„lefekvés előtt a tévében nézed /
ahogy más bekötött szemmel /
tárja szét lábait /
majd felkapcsolt lámpánál alszol el”
Az új év első adag eseménye a Kettőspontban! Színház, zene, irodalom és csodás találkozások már januárban is. Tarts velünk 2023-ban!
2022-ből 2023-ba egy különleges Kis Piros Ház koncerttel lépünk át! Tartsatok velünk! Vendégünk, a budapesti éjszakákból jól ismert Fodor „Shodor” Balázs volt, aki egy dalokkal kísért év végi „stand up show”-t tolt a Kis Piros Házban, amiből most az első egy órát láthatjátok a DRÓTon.
Visky Ábel filmjét mutatja be december 29-én 18 órakor a VerShaker YouTube-csatorna. A film címadója, József Attila Imádság megfáradtaknak című verse, amely a főszereplő, Stark Ádám autizmus spektrum zavarral élő versmondó előadásában hangzik el.
A Lanou zenekar volt a vendégünk a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai portál „Kis Piros Ház koncertek” sorozatának harmadik – karácsonyi – alkalmával. A Lanou saját dalok mellett magyar és ír népdalfeldolgozásokat, sőt egy karácsonyi éneket is eljátszott nekünk. Karácsonyi „szuperkoncert” : a DRÓTon!
Hogy gondolhatják anyáék, hogy egy egész hétvégét eltöltünk itt? Télen semmi értelmeset nem lehet csinálni. Nyáron legalább vitorlázhatunk. Vitorlázhatnánk.
Bár a DRÓT olvasói ilyen szempontból bizonyára kivételnek számítanak, és talán azok a körök is, amelyben mozognak – de ha kicsit távolabb körülnézünk, lehet, hogy lehangoló lenne a válasz a kérdésre: Ki olvas még világirodalmat, nagyregényeket, klasszikusokat?
Ki olvas például Dantét, Joyce-ot, Ovidiust, Thomas Mannt?
Az a gyanúm, hogy a Bélaműhely karmesterjátéka Ázsiában és Afrikában is működne, kevés kortárs színpadi produkcióról mondható el ugyanez, nem mintha láttam volna mindet. – Sebő Ferenc írása a Bélaműhelyről.
„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.
A Vörösfenyő zenekar volt a vendégünk a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai portál „Kis Piros Ház koncertek” sorozatának második alkalmával. A Vörösfenyő igazi szerelemzenét játszott és beszéltek arról is, hogy dalaik nagyjából 99%-a a szerelemről szól. A banda két tagjának is éppen szülinapja volt a felvétel idejében, így meglepetéssel is készültünk…
A Kávészünet és Dánielfy – Pilinszky János Panasz című versét feldolgozó – közös dalához készült klipben több kapu mögé és betekinthetünk. A klip főszereplője – akit Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Príma-díjas színművésze alakít – útkeresése során öt világvallásban próbálja megtalálni nyugalmát, és ezáltal egy magasztosabb világgal való kapcsolatát.
Premier a DRÓTon.
„A neurózist legjobban neurózissal lehet gyógyítani, mint az köztudott. A gyógymódok egyike a regényírás. Intenzív terápiája a családregény.”
Száz éve született Nemes Nagy Ágnes. Ezt ünnepeltük 2022 október 22-én a VerShakerrel is, ahol A Magvető Házában, a csömöri református templomban Igó Éva Jászai Mari díjas, érdemes és kiváló művész, a Vígszínház társulatának tagja volt Zoltán Áron vendége. Ez a videó a beszélgetés szerkesztett verziója, melyben VerShaker-módra háromszor hangzik el a költő Istenről című verse, Igó Éva előadásában.
A frottírkendőt átitatja a vér. Lassan haladunk. – Fáj? – Pali rázza a fejét. A főorvos már telefonált, megmondta, kit keressünk. Most kipróbáljuk, milyen a magyar sürgősségi betegellátás. Ülünk, araszolunk.
„Mindig vallottam és most is vallom, hogy a jó művészet, az mindenkor a társadalom lelkiismerete, ez a hitvallásom… A lelkiismeret és az igazságérzet mindenekelőtt.”
Chochol Károly fotóművész életművét bemutató kiállítás nyílik, „A budapesti rakpart – A főváros arcai” címmel 2022. november 15-én, kedden, 16.00 órakor a Budapest Főváros Levéltárában. A DRÓTra lánya, Chochol Etelka válogatott pár képet ajánló gyanánt. Fotók, részletek lapunkon.
A tárlat hétköznaponként 9 és 18 óra között látogatható 2022. május 23-ig. A belépés ingyenes.
„Van egy fesztiválunk a TeatRom. Ez Borsod megye apró falvaiban, meg cigányok lakta településein valósul meg. Színházat, meg mindenféle kulturális eseményeket viszünk ezekre a helyszínekre. Idén összesen 4 millió forintunk volt, miközben 14 millió volt a költségvetés.” – Simon Balázs rendezővel beszélgettünk részvételi színházról, rendezőkről és a Teatromról.
„A csinos nők gyakran kérdik, vajon mi a praktikám. /
Alakom épp nem filigrán és nincsen csinos pofikám, /
De mikor sorolni kezdem, /
Azt hiszik, hogy mindez csak csúsztatás.”
– Maya Angelou verse Balogi Virág fordításában.
A Metanoia Artopédia előadása Újvidék/Novi Sad, Kragujevác, Belgrád, Szabadka/Subotica, Zrenjanin, Minszk, Varsó, Krakkó, Prága után az előadás 40. variációja Budapesten, a Gólem Központ Színháztermében… ajánló a DRÓTon.
Takács Noémi – ‘Noémo’ volt a vendégünk a Kis Piros Ház koncertek első alkalmán. Noémo bemutatta új lemezét, beszélt a számok között arról, hogy miért és hogyan ír dalokat, mit gondol a közízlésről, milyen ma művészként, zenészként élni. Premier: 2022. október 27. csütörtök 18:00. Tartsatok velünk egy varázslatos koncertre, ahol Noémo saját szerzeményei mellett egy Cseh Tamás-dalt és egy megzenésített Pilinszky János verset is elénekelt nekünk.
Az egyik legfontosabb ismeretlen verse Weöres Sándornak – és ez október huszonharmadikán különösen aktuális lenne – a Rapszódia a kivívott szabadságról című, amely két variációban maradt fent a hagyatékban.
Milyen volt Hamvas és Weöres barátsága? Mit ihletett? Hogyan született A teljesség felé és mi volt még mellette, amiről senki semmit sem tudott? Milyen „képzelt világokba” utazott Weöres és hogyan térképezte fel őket és végzett ott népszámlálásokat? Mit tanulhatunk Hamvas és Weöres barátságából?
Idén október 15-én volt a premierje a „Legyél te is Jane!” sétaszìnházi darabnak, ami Dr. Jane Goodall életrajzi írásai alapján készült. Az előadáson novemberben is lehetősége van bárkinek részt vennie.
Szeptember 18-án, vasárnap nyílt meg Budapesten a ‘Bíbor’ című kiállítás, amelyben egy csapat fiatal alkotó a valóságosból előhívott egy fiktív személyt. A képek eredetiben az MTRM roast galériában nézhetitek meg. A DRÓTon most néhány képet mutatunk a megnyitóról, ahol Béres Bíborka performanszát láthattuk Radetzky Anna bábjával és a kiállított anyagból Csapó Júlia, Farkas Aliz, Jóga Eszter, Orosz Borbála, Radetzky Anna, Sarfenstein Ditta művészektől. A kiállítás november 18-ig megtekinthető, részletek lapunkon.
„1992. május, a piac fölött nyolc emelet magasságában. Tizenkét éves vagyok, és mindenféle idegállapot vesz erőt rajtam. Váltakozik a bágyadtság, az eszeveszett tettvágy és a tökéletes közöny. Időnként naplót írok, a régi dolgokról is. Van néhány barátom, de csak a magány burkán túl, amelynek köszönhetően még mindig felerészben kétvízközi indián és tuareg vagyok. Olvasok, most éppen az ördög színeváltozásáról.” – Márton Evelin az a szerző, aki mindig ugyanazt a történetet írja állítólag ezzel mindenki így van, de mivel imád címeket adni – és fene egye meg, iszonyú jól is csinálja – különböző címek alatt adja ki ugyanazt a sztorit. A műfajt is megjelöli a könyvében: archív napló. Ezt nevezem én átvágásnak; de lássuk, mit akar a szerző.
2022. augusztus 1-15. között rendezték meg a második Sándorfalvi Újműhely Művésztelepet Bajári Zsolt, Csanálosi Mária, Kusnyár Eveline, Németh Csaba, Retkes Máté és Szabó Zoltán részvételével. A művésztelep zárókiállítását Ibos Éva művészettörténész nyitotta meg a sándorfalvi Pallavicini Kastélyban, augusztus 13-án. Az alábbiakban a megnyitó szöveg szerkesztett változatát olvashatjátok a DRÓTon és képeket láthattok a kiállításról.
Zsidó Ferenc szerkesztő épp a Székelyföld 25 éves jubileumának eseményeit szervezi: ami biztos, augusztus 20-án a Kolozsvári Magyar Napokon lesz egy Székelyföld 25 kerekasztal-beszélgetés, aztán október 14-én a székelyudvarhelyi könyves napokon, majd október 21-én a szerkesztőségben, a díjátadónkkal egybekötve.
A Zsidó Ferenc nevű szerző egy székely tematikájú regényen dolgozik, mely némiképp Tamási Áronos nyelvezettel a mai székely valóságból mutat be egy szeletkét. Néhány fejezete elkészült, meg is jelent, de a végét még nem látom. És ez így van jól. – válaszolta Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Maga sem értette, hogyan került a folyóba. Csak napozni akart. Meg egy kicsit emberek között lenni. Az sem baj, ha ismeretlenek. Az sem baj, ha zajosak. Az sem baj, ha erős szagok terjengenek a parton álló büfé felől. Belülről kényszerítette valami, hogy kimozduljon a négy fal közül.
„Azt hiszem, hogy többféle olvasási stratégia van, és több értelmezés is jogos és szükséges. A teljesebb képhez pedig egyszerre kell a szövegeket önálló szövegként értelmeznünk és az életműben valahol elhelyeznünk, esetleg a kortárs és történelmi kontextusban látnunk. Végül pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy az olvasott szöveg nekünk mit jelent? Mit értettünk meg belőle, s ami több: mit tudunk önmagunkra nézve vonatkoztatni, életünkbe beemelni, önmagunkként a másikban, vagy közösként átélni? Ez a filológia valódi tétje.”
„Nagyjából-egészében szarik az úgynevezett költészetre.” – írja Németh Gábor Horváth Eve második verseskötetének fülszövegére. Tényleg? Horváth Eve Magyary Ágnes kérdéseire válaszolt a DRÓTon.
„Weiner Sennyey Tibor hiánypótló művet tett le az asztalra, ami remélhetőleg el fogja érni azokat, akik kíváncsiak a magyar szellemtörténet egyik legkiválóbb alakjára.”
Győrffy Ákos
Terence McKenna egy igazi underground legenda, aki briliáns elbeszélő, spirituális kalandor és tudatmódosító növények tapasztalt szakértője. „Ősi Újjáéledés” című könyvében a pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, az UFO-król, az evolúcióról, a sámánizmusról és az Istennő Újjáélesztéséről való gondolatait szedi egy csokorba. A könyv most jelenik meg először magyarul, a kiadáshoz előszót Weiner Sennyey Tibor írt, amit most elolvashattok a DRÓTon.
Terence McKenna könyvének bemutatója 2022. augusztus 20-án, délután négytől, a Lumen kávézóban lesz.
„Törte tovább a fejét a zöld dolgokon. A nagy zöld ügyön. Hogyan lehetne zöldíteni a gazdaságot, az ipari termelést, a közlekedést, a vállalkozásokat. Gondolataiba merülve kis híján eltaposta az ösvényen átnyargaló csíkos mókust.” – Gerzsenyi Gabriella írása a DRÓTon.
„Egy budapesti kocsmában hagytunk fel a perverzióval. Úgy ültünk ott, mint két lóhere, egy levert és gazdag egy pár, pókeresen, a legordasabb részegség után, a kitisztult agy Kohinoor gyémántját dugdosva fülünkbe, hogy semmit se halljunk, egymásból.” – Kóbor Adriána munkásságát a Benelux államokban kezdte. Irodalmi törekvése a nyelv felfedezése és határainak bővítése. Műveinek jelentősebb részét angolul és magyarul alkotja, így meghatározó helyet foglal el a nemzeti és nemzetközi irodalomban. Időnként más nyelveken is publikál. Irodalmi és vizuális művei megjelentek Európa-szerte — Olaszország, Franciaország, Belgium, stb. —, valamint az USA-ban és Ausztráliában publikál nagyobb rendszerességgel. Vizuális művészekkel történő kollaborációi is elérhetőek könyv formában.
Kóbor Adriána Ele está Morto. A hanyatlás szöge 2022, Budapest, Gondolat Kiadó című kötete tizenkét év költői és prózai munkásságának eredménye. A kötetbe foglalt versek és prózák kendőzetlenül tükrözik az írói életút és fejlődés mivoltját, s betekintést adnak a Magyarország- és folyóiratszerte publikált költő ars poeticájának döntő momentumaiba, azok mementójába. A DRÓTon most részletet olvashattok legújabb könyvéből.
Békássy Ferenc 1915. június 25-én esett el a Keleti Fronton, a mai Ukrajnában az első világháborúban. Megemlékező estünkön 2022. június 29-én, délután négytől, a Zsennyei Alkotóházban róla, a magyar irodalom és történelem különösségéről, békéről és háborúról fogunk beszélgetni, pár versét felolvasni, majd sírját és emléktábláját megkoszorúzni.
A halál megfoghatatlan tapasztalatát próbálod körbejárni a magad korlátolt eszközeivel.
Az instant analóg fotózás reneszánszát élte az elmúlt években a világon, de olyan művészek is, mint André Kertész, Andy Warhol és Ulay is fotózott polaroiddal. Weiner Sennyey Tibor költő, író alapította az első magyar Polaroid Workshopot, aminek most kihelyezett alkalmi ülésén új lehetőségeket, új kombinációkat keresünk a résztvevőkkel.
„a két legmesszebbi fűszál közt kifeszítve lebegek /
csettint a magány, és lezuhanok /
mélyre húz a föld, ahogy ragyog /
mélyebbre az érzés, hogy vagyok”
Analóg fotográfiai kísérletek: dupla-tripla expozíciók ’84-ben, ’91-ben lejárt roncsolódott nyersanyagokra, főként 6×6-os, 6×9-es formátumú régi gépekkel pl. Skolnyik, Pajtás, Roby boxgép, Zeiss Ikon… Super 8-as közös kisfilm bemutatása, illetve performance-videó a tengerparti nudista strandon: egy víz alatti felolvasás adaptációja, szürreális jelenetekkel kísérve… – Nagy Zopán, Reichert Eszter és Syporca Whandal kiállítása az Art9 Galériában.
A Wagner-opera hosszúságú ötórás színdarab, a Likvidátor, a felszámoló, a Kettőspont Színházban kortárs moralitásjátékként hirdeti magát. Az egész darabot ezeknek a hatalmi struktúráknak a kusza hálója szövi át – nevezhetjük ezt akár életnek – ahol az egyén mindig alulmarad, de vajon fölötte pedig ott lenne Isten? Magyary Ágnes írása a Kettőspont Színház darabjáról a DRÓTon.
2022. április 21-22-23án, csütörtökön, pénteken és szombaton ismét érkezik a Likvidátor, a felszámoló! A 22-dikei, pénteki előadásra már csak 4 jegy maradt, a többire most még akad több is. A DRÓTon nagyinterjút olvashattok a rendező, Formanek Csabával és mutatjuk a linket, ahol még lehet jegyeket venni.
Kulcsár Géza teoretikus kontemplációja Farkas Mona ‘Jelenések’ című kiállítása felett
A Darabokra tépve emberi kapcsolatok működésének dinamikájáról, létbölcseletről, és a magyarságnak a mai világban való értelmezéséről szól, de legőszintébben az utóbbiról. A diaszpóra aspektusának regényre vitele kiváló ötlet volt Böszörményi Zoltántól, amelyet – ha bizonyos aránytalansággal is, de – sikerült megidéznie.
„Semmilyen módon nem rögzíthető, de még csak nem is modellezhető pontosan, hogy mi történik egy színházi előadáson a közönség tagjai és a játéktérben dolgozó színészek között.” – Formanek Csaba rendezővel Magyary Ágnes készített nagyinterjút a DRÓTra. Csaba 2022 április 9-10-11-én adja elő nagyszabású „Hádész” című monodrámáját a Kettőspontban.
Retkes Máté Fragmentum című kiállítását Vékony Délia művészettörténész nyitotta meg a Kispont galériában. A DRÓTon most visszanézhetitek a megnyitót. Fotók Fekete Attila
Mit keres a költő, az író a méhesben? Mi vonzza oda, és miért pont a méhek közé? Volt-e Hamvasnak saját méhese? Mi lehetett Hamvas Béla forrása? Járt-e Niklán? Láthatta-e Berzsenyi méhesházát? Ki említette először Berzsenyi méhesét? Mi lett a méhesházzal?
Hamvas Béla születésének 125-dik évfordulója alkalmából Weiner Sennyey Tibor költő, író, kezdő méhész újra a Posticum vendége.
Hamvas Béla miközben a világválságról írt nagyon jól tudta, hogy ő is benne van a pácban, hogy nem lehet megúszni, hogy nem elég tudni, meg kell valósítani, hogy a verseket nem írjuk, hanem éljük. Ez jutott eszembe, miközben a téli méhes közepén csukott szemmel ültem.
Kiállítás Szarka Fedor Guido festményeiből, grafikáiból. Közreműködik Weiner Sennyey Tibor. Ingyenes, regisztrációhoz kötött program. Részletek a DRÓTon.
„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Sikerrel járhat-e korunk embere, ha újra szeretné teremteni az önmagáról alkotott képét? Lehetséges-e új sorsot építeni magunknak? Az öntudat legmagasabb szintjén képesek vagyunk-e irányítani a világot? S végül mit látunk, ha belenézünk a tükörbe az elszámolás napján?
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.
Adam Zagajewski, lengyel költőnek több kötete jelent meg angolul és más nyelveken, így magyarul is: pár éve Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat kapott, meg ahogy nekem írta, Szőcs Gézától egy kitűnő üveg pálinkát. Költőként tehát mindenütt elismerték, bár hangsúlyozottan liberális nézeteit, „kozmopolitizmusát” volt, ahol nem verték nagydobra. Adam Zagajewski tavaly, 2021-ben hunyt el.
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.
A Farkasok című dráma egy modern Az ember tragédiájaként is felfogható. Lírai, költői darab, aminek cselekménye epizódokban bontakozik ki. A kiinduló szituáció egy világvége utáni állapot, de nem teljes világvégéről beszélünk, hiszen nem pusztult el minden, megmaradt néhány isten, és megmaradt egy emberpár, akik újra benépesíthetik a földet. Feltűnik azonban egy démon, aki le akarja győzni őket, és meg akarja gátolni az emberpárt abban, hogy a világot megteremtsék. A darabot ezen a hétvégén Budapesten a Kettőspontban adják elő. Részletek a DRÓTon.
„A finnyás vadász, ő, /
a bácsikám harminchét nő szüzességét vette el. /
De hova tette őket, kérdezgettem gyerekfejjel. /
Talán lepréselve, kiszárítva berakta őket a vitrinbe?”
A magyar migránsok, akiknek sikerült átjutnia a határon, azok a közeli menekült táborba kerültek és a másnapi híreket forró teával és vajas kenyérrel a kézben hallgatták végig. Többjüknek a hallottaktól könnybe lábadt a szeme.
2022 januárjában jelent meg a ‘Fiatal magyar költők antológiája’ Athénban magyarul és görögül egy nagy európai program keretében. A könyvben szereplő magyar költők: Áfra János, Bék Timur, Farkas Arnold Levente, Galyas Éva Klára, Izsó Zita, László Liza, Oravecz Péter, Terék Anna, Tóth Kinga, Závada Péter és Weiner Sennyey Tibor.
A kötet előszavát most a DRÓTon olvashatjátok.
„te még nem tudsz róla, /
én meg már elfelejtettem.”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
„A novemberi pályázaton azért vettem részt, hogy valaki, aki nem kötődik hozzám, mondja meg őszintén a véleményét legalább az egyik alkotásomról. Feltöltődőm tőle. Szeretnék jól írni.”
– Oh, ne haragudj, csak most ismertelek meg! – mondta a nő, és leült a férfi asztalához, kezével megtámasztotta állát, bizalmasan előre hajolt, az arca felragyogott. – Hogy vagy, mit csinálsz? És az öcséd? Emlékszem, egyszer úgy felmászott a játszótéren a nagy fára, hogy a tűzoltókat kellett kihívni.
Nincs két világ. A szakralitás számomra egyszerre misztikum, rítus, mágia és felajánlás. Angelus Silesius azt mondja: Aki a jelent látja, mindent látott, ami valaha volt, vagy valaha lesz. Misztikum Gyenes Zsolt és Szurcsik József, rítus Révész Ákos és Závorszky-Simon Márton, mágia Hollai Krisztina és Ladik Katalin, felajánlás P. Boros Ilona és Vincze Petronella műveiben, s Kalmár Jánosnál e négy aspektus egyszerre van jelen.
Maya Angelou az első színes bőrű nő, aki a 25 centesre került – járta be a hír a világ és a magyar sajtót is. Maya Angelou költő volt, egy versét olvashatjátok most a DRÓTon Balogi Virág fordításában.
Szepes Mária utópisztikus látomásai a science fiction regényein keresztül – a jövőnkről, a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
És aztán éljen az internet mindenre jó mivolta! Belecsaptam a társkeresés örvényébe. Amennyire elkeserítő, annyira jó, hogy vállalják magukat mindazok, akiket láttam és így minimálisra csökkentette a találkozópartnerek számát. Azonban pötyögve, chatelve sokkal könnyebb jó fejnek lenni, mint élőben. Nincsenek hangsúlyok, úgy érted, ahogy akarod, minden mögé odabaszarinthatsz egy smilet, akkor is, ha épp azt írja, hogy utálja az ünnepeket, vagy megkérdezi eszel e vele pacalt, vagy jé, ma bezárt a kisbolt műszaki probléma miatt. És én részt veszek ebben a virtuális versengő viadalban, ahol nem tudhatom mivel versenyzek és milyen eszközökkel, hát csak egyszerűen írom, aki vagyok, de már ott elvesztem a csatát, hogy hol lakom és gyerekem van, akit egyedül nevelek, pedig a profilban ezek nyilvánvalóan látszanak.
– „Írjon novemberben egy novellát!” – A pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtár ezzel a szlogennel akarta felhívni az olvasók figyelmét a szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére. A gondolatindító téma ezúttal a „limes / határ” volt. A DRÓTon most a beérkezett művekből válogatunk.
„– Ágnes, ugye látja, hogy ezzel a fiúval baj van.
– Ó igen, ő metroszexuális.
– Maga nagyon jó megfigyelő és udvarias, de miért nem mondja ki egyszerűen, hogy ….?
– Igen-igen, hát lehet, hogy kicsit több…”
„Írjon novemberben egy novellát!” – A pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtár ezzel a szlogennel akarta felhívni az olvasók figyelmét a szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére. A gondolatindító téma ezúttal a „limes / határ” volt. A DRÓTon most a beérkezett művekből válogatunk.
„A Mediterráneum teremtette meg a „jó élet” máig legnagyobb hatású toposzait. Nem kell hősnek vagy zseniálisnak lenned, hogy egy szép kertben élvezd a madarak énekét, a finom ételeket, a tavaszi szellőt, a szerelmet vagy a barátaid visszafogott társalgását.” – vallja Bánki Éva, aki szerint: „a magyar vidéki élet a szeretet, a figyelem hiánya, no és persze a bezártság miatt olyan nyomasztó.”
Kusnyár Eveline kiállítása nyílt meg a Kispontban. A kiállítást már csak néhány nap nézhetitek meg ebben az évben. Részletek és Retkes Máté megnyitója a DRÓTon.
Mi lenne, ha József Attila most is élne? Vajon milyen verseket írna? Vörös István új kötetében éppen ezzel a gondolattal játszik el: József Attila-átiratainak segítségével megkísérli életre kelteni a költőt, pontosabban a rá bízott üveggolyót tovább gurítja, és ezzel minimalizálja a távolságot az egyes korok között.
De mi ez, merész tréfa, puszta játék, esetleg egyenesen botrány?
Egyik sem. Inkább egyfajta tudat-újraegyesülés, amire korábban nem volt példa. Pedig nagy művész tudatával néha nem ártana ütköznünk, ahogy a galaxisok tudnak, és lényegében mindenféle komolyabb gond nélkül gyarapítják egymást.
A 2021. november 12-e pénteken, a Magvető Caféban rögzített könyvbemutatón Vörös István szerzővel Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a DRÓT főszerkesztője beszélgetett.
Gyakorló mesemondóként rengeteg mesével találkozom, és egyre jobban elámulok, hogy a bennünk folyamatosan zajló belső folyamatokat, akár nehéz élethelyzeteket hogyan tudják finom eszközökkel támogatni a történetekben lévő szimbólumok.
Erdélyi, nő és író. De vajon hány Erdély van? Milyen a viszonya az erdélyi magyaroknak a román kultúrával és különösen a román nyelvvel? Ki az a Márton Evelin és miről ír? Magyary Ágnes kérdezte az erdélyi írónőt a Solea Minor című regénye ürügyén Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021.
Az elmúlt napokban több sajtóhír beszámolt Kadhafi fiáról, Saif al-Islam Kadhafi felbukkanásáról. Sokan úgy vélik, hogy az ifjabb Kadhafi-nak a reménytelen líbiai pokolban, komoly esélyei lehetnek a közéleti visszatérésre, valamint új politikai karrier kiépítésére. De milyen művész valójában az ifjú Kadhafi? Jánosi-Mózes Tibor írása a DRÓTon.
„Normális szorongósnak és frusztráltnak lenni fiatal korunkban, és persze idős korunkban is, azok a körülmények nem normálisak, amik miatt ilyenek leszünk.”
Olvasd el a DRÓTon Balogi Virág rendhagyó recenzióját, amiből kiderül, hogy miért olvasunk Sally Rooney-t?
Két barát, akik egy vers miatt találkoztak, Weiner Sennyey Tibor költő, író, filológus, valamint méhész, sajtkészítő és időutazó, és Zoltán Áron színművész egy költői est során avatják be a közönséget a vers születésének varázslatos titkaiba.
„A szöveg számomra egyben alternatív dimenziókat megnyitó kapu és az ismert világról a lehető legélesebb és legtisztább képet formáló eszköz. Verseim ezen kettősség feszültségéből születnek.” – írja Béres Bíborka, táncos, koreográfus és interdiszciplináris előadóművész.
Vajon milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek és mit írt erről Hamvas Béla? Mit gondolt a méhekről Tolsztoj és milyen méhész volt Sherlock Holmes? Hogyan és miért próbálta gyógyítani depresszióját méhekkel a híres angol költőnő, Sylvia Plath? Milyen zenét ihlettek a méhek és hogyan jelentek meg a képzőművészetben? Vajon miért ilyen szoros és izgalmas a kapcsolat az emberiség műveltsége és a méhek között?
Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni előadásában Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész.
Megnyílt Debreczeni Imre „Saját levegő” című kiállítása. A megnyitón Fodor Balázs kurátor beszélt és egy megdöbbentő jelenet is lezajlott.
A külső jel, a látható változás mögött ott búvik a szemmel láthatatlan belső átalakulás. Az előadás két táncos teste csupán egyetlen személyt jelez. A nemzetközi színpadokat bejárt és elismert két művész, Christine Bonansea francia-amerikai alkotó kortárs tánca és Batarita koreográfus butohja kapcsolódik a darabban, átívelve a témát.
A Nemzeti Táncszínház előadását ajánljuk a DRÓTon.
Saját levegő című új kiállítása többszöri újrakezdés eredménye, melyben azt dolgozza fel, milyen lehetőségei vannak egy művésznek a traumák feldolgozására. A levegő kisajátításának témája Debreczeni Imre előző korszakára reagál, a kiállítás címének választott, a korábbi science-fiction sorozat egy tragikus balesetben elégett festményének felelevenítésével.
A múlttal való szakítás, a változás elfogadásának gondolatai találkoznak ezeken a merőben új stílusjegyeket hordozó munkákon. Önmagunk vagy a környezetünk lebontása és újraalkotása, vagy a létező és nem-létező tér lehetőségei mind visszautalnak Debreczeni korábbi műveire.
„… és most a nagy űr / hisz telít, telít / hőpárlatú ölelés” – Domokos Johanna versei a DRÓTon.
„Szóval ülünk ott a Norbival a fűben. A szakításra nem emlékszem, csak arra az eszmefuttatásra, amibe csomagoltam.” – Balogh Viktória fotóművész egy írását és egy fotóját közöljük a DRÓTon.
Sophie van Blitterswijk kortárs flamand költőnő, Antwerpenben született 1978-ban. Apai nagyapja háborús bűnös, édesanyja holokauszt túlélő családból származik, de ezekről nem szeret beszélni, mert szerinte a költőknek nincs életrajza.
„Ha a kolostor teli növendékkel: / tudni fogom, nem értitek a Buddhát. / Ha a kolostor üdvösen üres: / tudni fogom, igazak laktak itt.” – Halmai Tamás versei a DRÓTon.
Utolsó fejezetéhez érkezett a Dróton a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat 27 tételből álló sorozata. Az Infernális bűnök – Dante körei projekt azonban nem fejeződik be, hiszen október 1-től 22-ig a Kispont Galériában látogatható egy 54 képalkotásból álló válogatás és reményeink szerint valamikor novemberben könyv is készül a beérkezett művekből.
Idén szeptemberben ünnepli Lengyelország Cyprian Norwid 1821-1883 születésének kétszázadik évfordulóját. Hogy a Drót olvasói ízelítőt kapjanak Norwid nem egyszer komoly intellektuális erőfeszítést kívánó költészetéből, itt közöljük „Vanitas” című versét, Gömöri György fordításában. Jóllehet ez a vers több mint százötven éve íródott, a populizmus előretörésével a mai napig sem vesztette el aktualitását. Lehet hogy emiatt és ehhez hasonló verseiért tartozott Cyprian Norwid II. János Pál pápa legkedvesebb, gyakran idézett költői közé.
A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat a Dante emlékév alkalmából egy olyan alkotói folyamatot indított el, melynek során képalkotókat valamint írókat/költőket kért fel arra, hogy Dante által a Pokolban rendszerezett bűnök kulcsszavaiból kiindulva küldjenek műveket. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogyan értelmezzük súlyuk vagy természetük szerint ezeket a kategóriákat saját magán- és közéletünkben. Vajon melyik a nagyobb a bűn, erőszakosnak vagy hazugnak lenni? Kik lehetnek manapság az eretnekek, és kik játsszák a korruptak, képmutatók, vagy a tolvajok szerepét?
Az így beküldött alkotásokból, – nagyjából 100 képből és 60 szövegből – a Drót alkotói portálon már publikáltunk egy 27 tételből álló kép/szöveg párosítást, de a felgyűlt, gazdag anyagot más módokon is közzé szeretnénk tenni. Ezért rendezünk egy kiállítást, amely október 1-én nyílik a Kispont Galériában, ami 54 képet tartalmaz párokba rendezve. A 27 egymással is beszélgető képpár segítségével saját utunkon követhetjük Dante vándorlását a poklon keresztül.
„Üdvözlet a kivételeseknek, de úgy látom, hogy a XXI. századi ember, talán azt hiszi – ha hisz még valamit vagy valamiben egyáltalán -, hogy a világot már ismerni, jobban mint ősei, és egyre messzebb tekint a kozmoszban, egyre mélyebbre a sejtekben és az atomokban, de egyre kevesebbet néz önmagába.” – Péntek Orsolya Tarot-című kiállítását ezzel az írásával nyitotta meg Weiner Sennyey Tibor az óbudai Esernyős Galériában. A képek 2021. október 8-ig tekinthetőek meg.
A kiállítás első alkalommal a Víz Világnapja alkalmából a Vármező Galériában, másodszor a Bajai Közszolgálati Egyetemen, s most a ZM&G-ben mutatkozik meg Vincze Petronella, a kiállítás és a Vármező Galéria kurátora szervezésében. A kiállítás címét Vincze Petronella Goethétől kölcsönözte, idézem hát a verset, hogy támpontot kapjunk a kiállításhoz.
A Könyvhét az olvasó embereknek sokkal nagyobb ünnep, mint egy focimeccs, vagy bármilyen politikai öntömjénezés.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A Köztes megálló egy eredetileg három nyelven írt, egyfelvonásos színdarab, 2017-ben mutatták Isztambulban, ahol még ebben az évben elnyerte a zsűri különdíját a Direklerarası Színházi Fesztiválon. Egy kurd, egy török és egy német férfi találkozásának vagyunk tanúi egy elhagyatott buszmegállóban, mindegyikük menekül valahonnan. Miközben várakoznak a buszra, mely nem tudni, mikor érkezik, beszélgetni próbálnak: az összefüggéstelennek tűnő dialógus lassan ritmikus gondolatfolyammá változik, melyben kirajzolódik helyzetük, kiútkeresésük paradoxonja. Látszólag elbeszélnek egymás mellett, de ha jobban figyelünk, párhuzamos „eszmecserét” folytatnak. Indítékaik hasonlók, de nem teljesen ugyanazok, a közös cél, a menekülés pedig összekovácsolja őket. Igaz, ehhez előre nem várt helyzetekkel kell szembesülniük, melynek során reakcióik jól megmutatják temperamentumuk különbözőségét.
A DRÓTon részletet olvashattok a darabból.
Bagó Tünde tíz évig dolgozott a helyi újság főszerkesztőjeként, kilenc éve vezeti blogját, s három éve írt egy útikönyvet a Bodeni-tóról, amely egy élménykönyv fotókkal. Pár éve rendszeresen ír novellákat, és egy regényen is dolgozik. Több novellája jelent meg irodalmi lapokban.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
2020 augusztusában Magyary Ágnes vendégszerkesztésében Kemény Zsigmond elfelejtett és elhanyagolt írásművészetére reflektáltak kortárs magyar írók a DRÓTon. 2021 szeptember másodikán, este héttől a Kettőspontban Budapesten „Kemény-DRÓT-estet” tartunk, ahol felolvasunk, beszélgetünk nem csak Kemény Zsigmondról, hanem arról, hogyan működik – vagy nem működik – a magyar irodalmi kánon, emlékezet és felejtés.
A teljes Kemény-antológia tartalma itt olvasható a DRÓTon.
A kastélyból kilépve Kemény Zsigmond rózsáiból metszek párat, otthoni kertemben ültetem majd el őket.
Megvallom őszintén, évek óta nem gondoltam Kemény Zsigmondra, s ha nem jön a DRÓT, vélhetően továbbra sem gondolnék. Most, hogy ez a felkérés kiprovokálta, próbálom összefésülni, ami kuszán, inkább érzések szintjén kavarog bennem róla, s annyit máris tudok, hogy nem erdélyi szerzőként kartotékolom. Kemény János, a leszármazott, az oldalági rokon, ő más. Ő talán túlságosan is erdélyi. De Kemény Zsigmond az én agyam nagyon rejtett zugában a túlhajszolt német/francia romantika honi képviselője elsősorban.
Kemény Zsigmond élete látszólag tele van ellentmondásokkal. Báró volt, azonban polgári életet élt, gondolkozásában egyszerre volt arisztokratikus és plebejus. A közélet iránt élénken érdeklődött, ám politikusi tisztséget nemigen viselt. Ellenezte a forradalmat, de annak kitörésekor Kossuthék mellé állt, majd a szabadságharc bukása után az eredményeire támaszkodva segítette elő a Kiegyezést.
Velencei díszletek, byroni utazások és sóhajok, rejtélyes múltú és tüzes szemű kalandornő, izmos testű és művelt férfiak, no meg a szintén kötelező „kellék”: a démoni vérszívó, aki szerelmével üldözi mit üldözi, zsarolja és megnyomorítja áldozatát. Mai szemmel olvasva inkább afféle romantikus paródiát idézhet Kemény Zsigmond 1851-ben megjelent regénye, A szív örvényei, ám az elbeszélésmód csavarjai és néhány örökérvényű lélektani-párkapcsolati probléma ábrázolása magyarázatot adhatnak arra, hogy a kliséhalmozás ellenére miért foglalkozik még mindig relatíve sokat vele az irodalomtörténet.
Mivel tehettem legtöbbet magyarságomért? Azzal, hogy magamból igyekeztem a legtöbbet kihozni.
Ennek a korrekt kis elemzésnek a nagy része már 2017-ben megszületett, ám eddig nem publikáltam sehol. Meglehet, én magam is megijedtem az elemzés végkövetkeztetésétől. Hát lehetséges lenne, hogy nem a szeretet, hanem a gyűlölet köt össze bennünket? Ez a közös a férfiakban és a nőkben? Ma is rémisztőnek tartom ezt. De talán bele kell törődnünk abba, hogy a Ködképek a magyar irodalom nemcsak az egyik legszellemesebb, hanem legfélelmetesebb regénye…
Báró Kemény Zsigmond kezében bozótvágóval, lelkében viharokkal vágta ki a magyar próza ösvényét. Az Isten háta mögött. Jókedvvel duhajkodhattak már itt a XX. században a nagyvárosi piperkőcök, és learathatták az irodalmi babérokat, hiszen a munka javát ez a vad erdélyi báró elvégezte.
Pusztakamarás. Csepereg. Terebélyes, öreg fa. Egy fabáró. Az omladozó falakhoz nem tudok kapcsolódni. Útitársaim áhítatát és mély tiszteletét látva, azonban csendes vagyok. Kemény Zsigmondról nem tudok. Nem is akarok tudni. Özvegy és lánya. Zord idő. Azon kevés érettségi tételek közé tartoznak, amiket nem olvastam el. Romantikát utoljára jó kedvvel kiskamasz koromban olvastam. Utána, nagykamasz fejjel elég volt nekem Jókai. Szemem félig leeresztett függönyei mögül nézem a falut. November. Igénytelenség. Sár. Emlékeimben napsugaras, ahogy az alig kétéves fiunk elterpeszkedik a szépen bevetett nagyszülői ágy kellős közepében. Bár előtte nem jártunk ott, érzi, otthon van.
Weiner Sennyey Tibor előadása a méhekről, a méhesről, a méhek és az ember kapcsolatának kultúrtörténetéről a 30-dik Művészetek Völgyében, a kapolcsi Evangélikus templomban. Az idézeteket és a versfordításokat felolvasta Zoltán Áron.
Mácsai Pállal a 2021-es Művészetek Völgye fesztivál kellős közepén, a Huzella Péterrel közös Villon-estjük után beszélgettünk, arról, hogy mi a közös Villon korában és a miénkben, mit gondol arról, hogy mit érdemes tennünk, szerinte kik jöjjenek és kik ne jöjjenek és hogy milyen a jó versmondás.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Boldog Zoltán az első sándorfalvi művésztelep alkotóival Retkes Mátéval, Drabik Tamással, Németh Csabával és a Feketéné Bárkányi Ilonával a helyi kulturális központ igazgatójával beszélgetett.
„Közel tíz évvel később újszülött fiam halálát követően olyan mély depresszióba estem, hogy nem tudtam a tragikus esetről még a férjemmel se beszélni. Külföldi kiküldetését megelőzően megírtam levélben a tragédia körülményeit, és az ebből eredő fájdalmamat. Hazaérve elmondta, hogy mennyire zokogott a szállodában, és szerinte a neki írt levelem kész novella.” – Szepesi Dóra interjúja Noth Zsuzsánnával.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Életem egyik legösszetettebb, legszórakoztatóbb és legvelősebb színházi élményén vagyok túl. – Csiki Krisztina a Kettőspont Színház legújabb premierjéről: a Likvidátorról írt a DRÓTon. Fekete Attila fotóival.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.
A Polaroid Workshopok műhelymunkáit Weiner Sennyey Tibor kezdte el másfél éve néhány lelkes polaroidozóval, amatőr és profi fotósokkal. Több alkalommal találkoztunk, majd a járvány miatt alkotói együttműködésünket áthelyeztük az online térbe. Ennek gyümölcse az első kiállításunk, amit bárki megtekinthet, aki Budapesten jár. A kiállítás megtekinthető július végéig, az Art Print galériában, hétköznaponként délután háromtól hatig. A DRÓTon most a megnyitót nézhetitek meg.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A június 15-én bemutatott három felvonásos, 5 órás művet a hónap utolsó hétvégéjén még 2 alkalommal 26-án és 27-én 15 órától láthatja a közönség a Ráday utcai színházban, mely a kortárs, kísérletező színházak palettáját színesíti Ferencvárosban. A koronavírus után végre újra lehet színházi előadást játszani. Az elmúlt egy év önmarcangoló belső vívódásaira is reflektál a Kettőspont Színház & Spirituális Ügynökség nyitóelőadása, a Likvidátor, a felszámoló, Zoltán Áron főszereplésével. Az előadás a kortárs dráma ősbemutatója.
A „Határvonal” fotográfiai sorozat az osztrák-magyar-szlovák hármashatár találkozási pontjának különös lélektani hangulatát, annak tágabban vett természeti környezetét, épített emlékpontjait, azok változásait, lenyomatait mutatja meg.
„Még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy valódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok.” – írta a 108 éve született Weöres Sándor 1964-ben a Tűzkút című kötete elé.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Nehéz egy élő, lélegző, magával ragadó és egyedi táncelőadást a hálón visszaadni, talán nem is lehet, így a DRÓTon Batarita és Christine Bonansea Saulut a Nemzeti Táncszínházban bemutatott ‘Indikátor’ című előadása után az alkotókkal készített beszélgetést és Csattos Szonja az előadás által inspirált szövegét láthatjátok és olvashatjátok.
„Ma az emberből vagy majmot akarnak csinálni, vagy valamilyen vértelen ideális szörnyet, vagyis lefelé, vagy fölfelé akarják buktatni. Az ember helye pedig öröktől fogva a közép volt és marad…” – Megnyílt a Hamvas olvasósarok, az inspiráció helye, ahol a látogatók használatba vehetik Hamvas Béla eredeti bútorait a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Nyitó előadást tartott Weiner Sennyey Tibor költő. Hamvas Béla műveiből Pájer Alma Virág színművésznő olvasott fel. Az előadást most megnézhetitek a DRÓTon és az esszét is elolvashatjátok.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
„…hol kezdődök én, és hol a képem. /
a test is csak a lelkem része. /
hol válik a zuhanás lebegéssé, /
mikor esek hasra magamban?”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
A Kettőspont Színház első bemutatója Formanek Csaba legújabb rendezése Zoltán Áron főszereplésével. Részletek, előadások időpontjai a DRÓTon. Az előadást minden olvasónknak szeretettel ajánljuk.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A földi történetből – klíma-, természeti katasztrófák, és így tovább –, az látszik, hogy mi a saját egónk szerint, csak kihasználtuk mindazt, amit a természet, a Föld ad, és nem figyeltünk a változására. Nem foglalkoztunk például a levegővel. A karantén idején érezhetően javult a levegő minősége, mivel kisebb volt a repülőforgalom, rögtön éreztük a változást. Nálam a virágok erőteljesebbek lettek, és itt fészkelt egy rigó, a harmadik emeleten, az ajtóm fölött… Számomra ezek mind jelek. A korlátozások miatt csendesebb, frissebb lett a levegő a városban is. Joseph Beuys az ember felelősségére mutatott rá:
felelősek vagyunk a környezetért, egymásért, a világért, a tágasabb világért, mert a szellemi, spirituális világgal is együtt kell tudnunk élni – ezt, mint antropozófus is képviselte.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Drámai díszleten, nem véneknek való szerelmi háromszögelés.
Isztambulban a kétezres évek elején török nyelven jelent meg az a kis kötet, ami az 1915-ös kitelepítést túlélt egyik örmény asszony memoárja. Heranuş Gadaryan története egyike azon többezer örmény túlélő történeteinek, akik az első világháborúban a széthullás küszöbén álló Oszmán Birodalom történelmének legsötétebb fejezetének számító 1915. évi borzalmakat csak az iszlám felvétele révén, muszlim családok örökbefogadott gyermekeiként, új identitással tudták átvészelni.
A könyv megjelenésekor Törökországban bestseller lett, az elmúlt években tucatnyi nyelvre – köztük angolra, németre, franciára, örményre és olaszra – fordították le. Magyarul is megjelenik hamarosan Pál Laura turkológus-műfordító fordításában, amiből most részleteket és háttér-információkat olvashattok a DRÓTon.
Payer Imre József Attila-díjas költő, a budapesti irodalmi élet ikonikus alakja. „A fehér cápa éneke” című vers szerzője hatvan éves ma. Hatvanadik születésnapja alkalmából Bak Rita költő, műfordító készített DRÓTra interjút. Az interjú mellett Payer Imre két új versét és – egy kincset érő régi felvételről – három, mára már klasszikusnak számító költeményét mondja, sőt énekli el.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Földrajz epocha keretében, a „kisebbségek Magyarországon, és Magyar kisebbségek külföldön” témakörhöz kapcsolódóan interjút készítettek középiskolások Galyas Éva Klárával, roma származású költőnővel. Az iskolások által készített interjút most elolvashatjátok a DRÓTon. Érdemes.
Bene Zoltán legújabb történelmi regényében a középkorba, egyenesen az Árpád-háziak kihalását követő időkbe invitálja az olvasót. Történelmi korképek és a jelen kórképeinek metszetéről.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mivel a művészet most kiszorult a színházakból, művészkávézókból, közösségi terekből, ezért inkább az otthon is élvezhető „verstárgyak” létrehozásában vagyok inspirált, ilyen például a verslámpa is, ami egyben lakberendezési eszköz is. Ez, a „home office” és „home art” helyzet majdnem olyan érzés, mintha kiszippantották volna a teret, a távolságot a mindennapjainkból. Illetve a szobáink most kissé egy színpadhoz is hasonlítanak, amit attól függően rendezünk át, hogy most éppen „munkásosdit” vagy „sportolósdit” vagy „könyvtárasdit” szeretnénk-e játszani.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Niillas Holmberg számi költőtől olvashattok tavaszi verseket a DRÓTon.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A méhek csodálatos világának és a kashmiri savizmusnak a tanulmányozása olyan dimenziókat nyit meg előttünk, amelyben végtelen időutazást tehetünk a minden mindennel összefüggés birodalmába, ahol evidenciává válik számunkra az az őstudás, amelyet a mai tudomány talán a kvantumfizika terminológia készletével tud a leginkább megragadni.
„Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetne rá” – Hamvas Béla és Weöres Sándor találkozása a szokolyai hársfa alatt.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mert el kell ismernem, nem minden hatalom eleve gonosz, lehet azt visszafogottan, igen: liberálisan, mértékletesen is gyakorolni, de a jogállamiságot sajátosan értelmező, puha vagy kemény diktatúrákra általában az jellemző, hogy a hatalmon lévők elvesztik arányérzéküket, saját nem egyszer jelentős támogatói bázisukra támaszkodva következetesen büntetik a többséget, amely fölött a hatalmat gyakorolják.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
„A pandémia szembesített azzal, hogy véges az időnk, felgyorsította a mulandósághoz való viszonyomat. Egészségi állapotomat tekintve nem lenne indokolt, hogy siessek, hiszen egészséges vagyok, de a járvány hatására újraértékelem az életemet, habár ezt egyébként is rendszeresen meg szoktam tenni. Készülök az elmúlásra…” – Ladik Katalin költő-performerrel beszélgetett Szalay Mira a Hvar szigetén élő, 78 éves költőnő életéről, művészetéről, családjáról, szövevényes hátteréről.
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
Eljutnak hozzám is a hírek, hogy néhányan úgy tartják, Az arany ember című regényének talán már nincs helye az iskolai kötelező regények között. Hogy ma már nehéz olvasmány? Szembenézni a múlttal nehezebb. Hogy ne szerette volna eléggé a hazáját vagy, hogy nőellenes lett volna? – Ferdinandy György küldte el írását a DRÓTnak. Közöljük.
Tóth Krisztina nem átfogó értelmezést adott Jókairól, hanem Jókai egyetlen regényének egyetlenegy aspektusát hozta szóba.
És ha ír egy hosszabb tanulmányt Fallokrata magyar irodalom címmel?
Ez ugyan mi módon befolyásolhatná ez az ő epikus és lírai életművét?
Ha irodalmi életműkről beszélünk, számít-e…
Bánki Éva véleményét olvashatjátok a DRÓTon, amelyben Péntek Orsolya írását gondolta tovább.
Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, Péntek Orsolya és Centauri, Bíró Zsófia és Danyi Zoltán a vendége a rendhagyó online irodalomóráknak, amelyeken megismerkedhettek a kortárs próza szereplőivel és szerelmeseivel a DRÓTon. A videókat Jókai Mór születésnapja, a Magyar Széppróza Napja alkalmából sorozatban tesszük közzé a DRÓT oldalán. A harmadik, befejező részből megismerhetitek Bíró Zsófiát és Danyi Zoltánt.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, Péntek Orsolya és Centauri, Bíró Zsófia és Danyi Zoltán a vendége a rendhagyó online irodalomóráknak, amelyeken megismerkedhettek a kortárs próza szereplőivel és szerelmeseivel a DRÓTon. A videókat Jókai Mór születésnapja, a Magyar Széppróza Napja alkalmából sorozatban tesszük közzé a DRÓT oldalán. A második részből megismerhetitek Péntek Orsolyát és Centaurit.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Ő is a diktatúrában élte felnőtt életét… a szelek gyáván fújtak és a dombok suvadásosan csúszkáltak a felhorzsolt álmokon, miközben könyökkel ment a harc. Csak könyökkel.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
„…él az anyag, ha kering benne tenger! /
Él az angyal, ha ember tölti ki.” – Halmai Tamás versei a DRÓTon.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E jeles alkalomból készült videóban a Vígszínház 44 művésze szavalja el a Himnuszt.
Majd, miután elsötétül a képernyő, /
ocsúdunk fel, /
milyen éjszaka belenézni /
a kivilágítatlan park sötétjébe.
Mi határoz meg minket? Mi határozza meg a viselkedésünket, a személyiségünket és ezáltal a boldogulásunkat az életben? Értjük-e önmagunkat és ha igen, ez a tudás elengedő-e önmagunk megváltoztatásához? Vagy a káros, sokszor önsorsrontó viselkedésünk belénk van kódolva?
Az esszé megírását Terék Anna Háttal a napnak című verseskötete ihlette, szakmai vázát Susan Forward Mérgező Szülők, Waltraut Barnowski-Geiser Apa, Anya, Pia című könyve adta és mindez személyes tapasztalatokkal egészült ki.
Centauri iránti odaadó rajongásomnak kialakulása nem volt rögtön egyértelmű. Ahogy a kurzus kezdete előtt olvastam a Kék angyal című novellát hangosan felnevettem és a lakótársamnak idéztem fennhangon a részleteket, ahogy egy angyallal való erotikus jelenetet ír le, majd az anyjához hasonlítja őt. Együtt szörnyülködtünk a mondatokon.
Az utóbbi időben sokszor kapom meg, fölösleges, amit tanulok és ami valójában érdekel. Nem azt mondom, hogy amit tanulsz, az fölösleges, csak azt, hogy a piacon sokkal nagyobb szükség van gazdasági szakemberekre, mint társadalomtudósokra. Nem azt mondom, hogy nem tanulsz semmi fontosat, csak azt, hogy semmihez se fogsz érteni igazán, mindenbe csak belekóstolsz egy kicsit. Nem azt mondom, hogy felesleges az irodalom, csak azt, hogy nincs kézzel fogható eredménye. Na, most miért nézel így, nem akartalak megbántani.
Nem gondoltam ám mindig így, valójában még most sem, de közgazdász közegben sokan nem értik, mi értelme van a művészeteknek, nem értik, mi hasznuk van.
Kő Boldizsárral készítettünk interjút lebontott köztéri művéről. Interjúnk mellett nyilatkozott lapunknak az ügyben a bontást elrendelő abai polgármester is.
…nem nagy a pác, már látom. / És szagvakságom börtönéből / kibambulok a rácson. – Horváth Ildikó 1967-ben született, orvos. Marosvásárhelyen él, alkalmanként ír, folyóiratokban, antológiákban publikál. A DRÓTon 2021-ben az ő két versével kezdünk.
Jó sokáig beszéltünk, aludnom kéne. Azért még játszom egy kicsit, még belefér egy kis esti rész. Egész jó napom volt. Mindegy, mit csináltam meg ma a listáról, majd folytatom holnap. Nem sok választási lehetőségem van, előbb-utóbb neki kell esnem. Egyelőre van időm, nem megyek sehova.
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Annának alig maradt ereje ellenkezni, csuklóit összeszorították, combjait szétfeszítették. Öklendezett, zokogott, sikoltott, nyöszörgött, fészkelődött, de nem tudta meggátolni, hogy elveszítse ártatlanságát. Egyre tudott csak gondolni egész végig: bár hazament volna, miután kiutasították az üzletből. Ez az egy mondat járt körbe-körbe a fejében, minden zugát áthatotta, egyre csak ki akart szabadulni hang formájában a levegőbe. férfi tényleg gyorsan végzett, ahogy megígérte.
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Ön szerint min változtathatnánk a következő vállalati rendezvények szervezésekor?
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Hamarosan megnyílik a Ráday utcában a Kettőspont színház és spirituális ügynökség és a Kispont galéria. A két új kulturális csomópontról és a készülő színházi produkciókról és kiállításokról beszélgettünk Formanek Csaba – rendezővel, Debreczeni Imre – festővel és Zoltán Áron – színésszel.
Olyan szikrázóan sütött a nap, hogy sugarai szinte erőszakosan törtek be az ütött-kopott redőny résein, megcsiklandozva az öreg arcot. Játékosan szaladgáltak azokon a mély barázdákon, amiket az idő szántott rá. A test, elnehezülve nyomta az öreg ágyat, majd egyetlen éles hangra megrezdült.
József odahajol a sparherdhez, és betol még egy lécdarabot. A füstcső dohogni kezd. Gyanta illata csap szét. Az izzó platnin a tegnapi teával feketedik a kanna.
– Vehetnél egy új lakást a szajhádnak. Mert az én tökéletes férjem szeretőt tart, tudtátok? – fordult felénk Réka.
Melyik utunk volt a „Nagy utazásom története”? Nehéz a választás mert mindegyik élményekben gazdag és felejthetetlen volt.
Tehát nyomni kell, és ez lett a vesztem, az úton a fagyott talajból egy gyökér kibillentett az egyensúlyomból, csatt, nagy ütést éreztem az arcomon, hopp egy fa gondoltam, ilyen volt már sok, de várjunk csak, mindenem csupa vér, és nem látok a jobb szememre!
Énekelni jó! Olvashattuk többször a 70-es, 80-as években, amikor még az iskolákban Kodály módszerrel tanítottak.
Surányban a dombháton, fenyőfák mögött bújt meg Sanyi bácsi és Ami néni víkendháza. Szemközti szomszédjaink voltak az Ibolya utcában. A kedves, idős házaspárból sugárzott a szeretet egymás iránt és mások felé is.
De találni a kabátban illatot is. Egy női illat, a hajtókán, kívülről, nagyon könnyű, valami virágillat, igen, ibolya. Valódi virágból nyert, drága cseppek.
A fejsze csattogása ritmikusan törte meg a február nem várt hidegét. Az erdőben amúgy igazi téli csend honolt. És hideg, dermesztő, fogcsikorgató hideg. Az öreg mégis gyöngyöző homlokkal folytatta a munkát.
Patrícia lovaglás közben akaratlanul is elmosolyodott. Ugyanis az utca tele volt parasztokkal, és ez mosolygásra késztette őt.
Mi is történhetett? Hogyan került Péter üdvözlete egy hónappal a halála után édesanyja kezébe? Vajon a túlvilágról küldhette? Egészen rejtélyes eset.
Hajnalodott. A kis toboz ébredezett a fenyőfa ágán, körbenézett. Nem sok új dolgot látott, a megszokott erdőt, a maga végtelen nyugalmával. Szellő simogatta, a nap kibukkant végre, és első sugaraival végigsimított rajta. Jóleső érzés futott át rajta, a mindennapi egyhangúság számára idilli állapot volt. Látta, testvérei is felkeltek már, mindegyikük elkezdett nyiladozni a meleg hatására. A nap feljebb kúszott, a szellő azonban nem állt el, sőt, megerősödött. Az összes fa nyögött, hajladozott, s a szél immáron hevesen fújt. A kis toboz megijedt, mert olyan érzése volt, hogy nem tud elég erősen kapaszkodni, és lesodorja őt a fuvallat.
„Írjon novemberben egy novellát!” szlogennel indítottunk el idén egy felhívást a pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtárban. A szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére akartuk felhívni az emberek figyelmét. Lehetséges gondolatindítónak Szálinger Balázs Fatüzelésű című versét választottuk, de sem a témát, sem a terjedelmet nem kötöttük meg.
Számos novellát kaptunk, a legfiatalabb szerző tizenegy éves, a legidősebb túl a hetvenen. A beérkező írásokat Szálinger Balázs véleményezte. Ezúton is köszönjük neki, hogy részt vett ebben a lelkes projektben. A megjelenéshez tizenhárman járultak hozzá. Köszönjük a Drót szerkesztőségének a publikációs lehetőséget.
Legkésőbb márciusra tervezzük a kettőspont megnyitását!
A jobb sorsra érdemes kortárs írók is boldogan győzködnek: kukába a klasszikusokkal!
Magyar idő szerint december 8-án, 22:00-kor kezdődött az Odyssey ‘Round the World című eposzmaraton a Harvard egyetem szervezésében, melynek mi, magyarok is résztvevői vagyunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájával. A magyar rész premiere 2020. december 9. 7:00-kor lesz egy kisfilm a kijárási tilalom alatt üresen álló Budapestet mutatja be, mintha itt kalandozna az éjszakában Odüsszeusz, miközben a Zoltán Áron és Dobri Dániel zeneszerző által készített zenékkel a háttérben a következő alkotók olvassák fel az eposz szövegét… névsor és youtube közvetítés a DRÓTon. Kezdés élőben hamarosan.
William Blake: A szerelem kertje című versének magyar fordítása a DRÓTon.
Ki volt Várkonyi Nándor? Milyen hagyaték került most a Petőfi Irodalmi Múzeumba? – kérdéseinkre Várkonyi Nándor unokája Kende Kata válaszolt.
„Álmot garmadába /
Gyűjték nemhiába,/
Immár úgy kell lenni, /
Magot tárba tenni /
Nyárban őszre hangyamód.”
…hogy kétfelől lehet megközelíteni: az angol-magyar kapcsolatok, illetve a költői kétnyelvűség felől. Az utóbbi, meglehet, az egyik érdekes témája lesz a 21. századnak. Beszélgetés a DRÓTon Gömöri Györggyel.
Az irodalmi Nobel-díj körül sokszor föllángol a vita: milyen szempontok alapján ítélik vagy nem ítélik oda. Ha az ember végig olvassa a díjazottak listáját, jónéhány névről fogalma sincs, hogy ki fia borja.
Ebben az évben olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, amivel a legtöbben még nem találkoztak: milyen a barátainktól távol, elzártan létezni vagy, hogy milyen maszkot és kesztyűt húzni akkor is amikor nincs hideg és nem esik a hó.
Az Amigos a gyermekekért Alapítvány foglalkozásain résztvevő beteg gyerekek számára viszont már a pandémia előtt is mindennapok része volt az elszigeteltség és az elővigyázatosság.
„Ketten maradtunk: én és az Úr. Az Úr és én. Én és Én. Egyszeriben képtelenné váltam arra, hogy tiszta fejjel gondolkodjak. Minden összezavarodott. Tehetetlenül sodródtam.”- Benyó Tamásnak új könyve jelent meg, amiből részleteket olvashattok a DRÓTon.
Barátom volt, nem csak nekem, hanem a magyar irodalomnak és a kultúrának is. – Weiner Sennyey Tibor személyes búcsúja és fotója Szőcs Gézáról.
A Svédországban élő erdélyi író új kötete két monológot tartalmaz. Szövegei szembesítések mindazzal, ami körülöttünk történik és amiről hajlamosak vagyunk elfordítani a tekintetünket. A DRÓTon Láng Zsolt kötethez írott előszavát olvashatják és részleteket a könyvből.
„Először a vallás megette a hagyományt /
a filozófia megette a vallást /
a morál megette a filozófiát /
az ész megette a morált /
az utolsó fázis: az őrület megeszi az észt.”
Weiner Sennyey Tibor esszéje és előadása a kaposvári Hamvas és a kereszténység című konferenciára íródott. Most elolvashatjátok és megnézhetitek a DRÓTon.
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
„Apám a hátán visz át egy mezőn. /
Éjjel van és az árkok tele hóval. /
Sűrű sár. Rejtőznünk kell egy ijesztő //
Valamitől, amit még nem ismerek. /
Aztán megyünk, egymástól messze lépve /
Mind a négyen. Ahová kell, megyek.”
– George Szirtes verse Gömöri György fordításában.
„Nem fut a program, a reset sem segít. /
Hiába a négy fal közé feszített mennyezet. /
Köztes állapot. Úton. Se ott, se itt, /
elfoszlik a finom szövésű emlékezet.”
A New York Művész Páholy 84. estjén, október 12-én Hamvas Béla tanítását tettük középpontba. Hisz szabálytalan és változó életünkben fogózkodókat keresünk. Mit mondana Hamvas Béla, ha ma velünk lenne? Milyen útmutatást adna a bizonytalan elfogadásához? Válságról, Ady Endréről, színházról és a Karneválról beszélgettünk Weiner Sennyey Tibor, Péntek Orsolya, Benkó Bence és Formanek Csaba társaságában. A DRÓTon az estről felvételt közlünk.
Batarita szintetizáló művész: peremvidékeken mozog, kultúrák között. Átjár, a butoh táncos bizonyosságával. Eszköztára megbotránkoztatóan változatos: egy színpadra helyezi Ázsia és Európa táncszínházi hagyományait. Nuridsány Rebeka írása Batarita legutóbbi előadásáról.
„Legyen tááááánc / Sorsunk pinátlan szerzőitől ereszkedsz alá / piros fonálkádon” – Csattos Szonja írása Batarita előadásáról és Kővágó Nagy Imre fotósorozata.
Este nem bírtam tovább, odaálltam Gusztáv elé, és megkérdeztem mi van Kisbékával. Vele semmi nincs, szeplős, mondta, én viszont külföldre megyek dolgozni, délután elintéztük az összes papírt. Rácz Boglárka regényéből olvashattok részletet a DRÓTon.
A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.
„Most a jövő az elkövetkezendő néhány órát jelenti. A közönség sem vesz elővételben jegyet. Aki színházba akar jönni, aznap beszalad a jegyirodába, és csak azután veszi meg a jegyét, miután személyesen meggyőződött róla, hogy a pár óra múlva kezdődő előadás meg lesz tartva. Ezek tények, egyszerű tények….”
– Jánosi-Mózes Emese Spanyolországból és Bene Zoltán Szegedről írta tavasszal a járványnaplót. A második hullámmal újrakezdjük a naplót, elsőként Jánosi-Mózes Tibor írását olvashatjátok, aki családjával most tért vissza Spanyolországba. Tiburival párhuzamosan az őszi naplót a Vígszínház fiatal tehetsége, Zoltán Áron írja a DRÓTra.
Rufina Bazlova kortárs belarusz művész, jelenleg a Csehországban él, hímzéseiről készült képek bejárták a nagyvilágot, miután ezen a tradicionális fehérorosz művészeten keresztül fejezte ki szimpátiáját a fehérorosz tüntetőkkel, akik az elnök távozását követelik. A DRÓTon most interjút olvashattok a művésszel, aki elmondta, hogy honnan jött neki az ötlet, mi a célja ezzel és mit üzen a magyar olvasóknak, különösen a Színház és Filmművészeti Egyetem kapcsán.
Valójában arra keresem a választ, hogy profánul szólva, egy legkevésbé sem profán témáról: „mi az Isten?”, legalábbis Weöres Sándor szerint mi. – Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Asszondja a világháló csontváz: /
Tapadj jól rám. /
Asszondja a hirdető csontváz: /
Csak kattintsál!
Amikor Weöres Sándorról, az emberről kezdtem el gondolkozni, legalább hét különböző Weöres Sándort tudtam határozottan megkülönböztetni egymástól a saját írásai, a róla szóló emlékezések, a levelezése és az utókorban „élő” képzetek alapján.
Esszé és videófelvétel az előadásról a DRÓTon.
Azt mondják, hogy aki a világokat szereti, rossz festő nem lehet.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
a Földközi-tenger. / Új otthon, új név. / A Nap, mint / jövőnk jelképe emelkedik ki / az őskék-színű vízből. / Domborodó hasamra helyezem / a kezem. – Megérkeztünk, te / nem szegregált világban fogsz felnőni.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy fürt szőlővel, egy almával meg háromféle lábszagú sajttal állított haza a közértből. Tisztán emlékszem, mert a szemembe se mert nézni, csak motyogott összevissza a kezeit tördelve, hogy tudom, Marikám, nem engedhetjük meg magunknak, de úgy megkívántam, aztán bevonult a sajtjaival a konyhába, és bekapcsolta a Bartók Rádiót.
Bambi, szívószálas kóla, Lili gyönyörű, de ezzel most nem hatja meg, Szabolcs határozott: Fontos vagyok én neked? Mert hiába jelöltük be egymást a fészbukon, hogy „kapcsolatban” én úgy érzem, inkább a követőd vagyok, mint a szeretőd! – A „Kapcsolatok” sorozat hetedik darabja
Annyira
Osztja az észt mintha neki több jutott volna pedig
Éppen hogy kevesebb
Az értelmiség de miért?!
A mondanivaló az ami kevés igazából
Kétségbeesés amibe ejtesz az nem szerelem
Mintha csak tévedés lenne.
Tév és hit.
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
Formanek Csaba és Weiner Sennyey Tibor monodrámáját augusztus elsején láthatjátok Diszelben a Disztichon fesztiválon. Ez alkalomból egy új előzetest és egy részletet osztunk meg veletek a DRÓTon.
Milyen nő vagy már. Félrekefélsz az ördöggel, majd bemeséled, hogy én vagyok az apja. Jól átbasztál, angyalom.
– Komolyabb témára vágysz? – fordult morcosan húgához Jelen. – Akkor elmesélem, hol jártam tegnap. Online temetésen. Becz Dorottya jelenleg Nagy-Britanniában él és első regényén dolgozik, illetve novellákat és blogot ír. Ez az első írása a DRÓTon.
A tragikusan elhunyt Téglás István 1974-2020 szobrász-, festő- és tetoválóművész nekrológját barátja, Bozsaky Dávid írta meg a DRÓTra.
A közös étkezések alkalmával gyakran elmesélt valami „rangon aluli” esetet, amit aznap hallott vagy olvasott, ezeken keresztül tanított minket a nép egyszerű gyermekeinek primitív szokásairól. Sosem mulasztotta el megemlíteni, hogy mi is hordozzuk sejtjeinkben ezt a hozzáállást, úgyhogy mindig legyünk nagyon éberek. Mi pedig igyekeztünk.
A kormány szigorításokat tervez az Airbnb piacon, mellyel szabályozná többek között a maximálisan kiadható napok számát egy évben. Tényleg, mitől fél a magyar állam és a szállodalobbi? Nádasi Krisztina Rövid táv című írása ezt próbálja megfejteni.
Te nem állnál meg, ha elcsapnál egy kutyát. Te kismacskákat fojtanál a vízbe. Te halott csecsemők tetemein gázolnál át, ha érdekeid úgy diktálnák.
„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.
Bloomsday másnapján, több éves kábulat és néhány mikro-évszázad után az utazó – Panoplus néven, néhány énjével, személyiség-kivetüléseivel – a következőket éli át…
Benyúltam az ágy alá, de az éjjeli edény már megint csordultig volt a pálinkaszagú hányásával. Kimentem az udvarra, hogy belöttyintsem a disznóknak.
Mire visszaértem, kezdett magához térni, ezért ráültem a mellkasára, és egyetlen határozott mozdulattal átvágtam a torkát.
„Bent fedeles poharakból híg kávét kortyolnak, /
s lájkolják a katasztrófák véres videóit.”
„A valóság jobban számít most, mint valaha” – írja David Sax, kanadai újságíró Az analóg bosszúja című könyvében, amely idén jelent meg a Poket zsebkönyvsorozat huszonötödik kiadványaként. A negyvenéves szerző természetesen nem valami gépromboló, aki arra buzdítja az olvasóit, hogy hagyjunk fel az elektronika és a digitális szolgáltatások használatával. A technológia jó, csak a technológia nem az Isten. Szijj Márton esszéje a DRÓTon.
„űzött angyalok ül /
nek a síron szigetm /
onostor tizenkilenc sze /
ptember huszonnégy k /
edd tréfa hal álom a /
férfi mélybe lelóg a lá”
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.
Z és K némán álltak, mintha emberi hamvakat szórtak volna éppen az imént a patakba. Egy perc fájdalmasan süket csönd után K ollót húzott elő kabátja belső zsebéből és elvágta a kötelet, ami egészen eddig még összekötötte az elpusztult sárkánnyal. A maradék gombolyagot és az ollót külön-külön zsebekbe tette el, majd Z-hez lépett.
„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”
Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.
Mégiscsak kell beszéljünk az Unorthodox-sorozatról és a könyvről az annak sok szempontból problematikus, egyúttal igen jellemző narratívája, ami egyben világos leképezése a liberális felfogású modern ember viszonyának a világ még megmaradt tradicionális, vallási közösségeivel kapcsolatban.
Épülő világunk- vasvilág,
üvegből és ordító lyukakból áll.
Holnapi világunk már nem szűzies,
hanem aláaknázott és mindenki előtt szétnyitott,
mint egy felszabadult kurva combjai.
Az indonéz irodalom a legfiatalabb irodalmak közé tartozik, maga a nyelv csak 1928-ban keletkezett a modernizált maláj és számos helyi nyelv jávai, balinéz,buginéz, minangkabau egyvelegéből. Ennek a fiatal nyelvnek, amit ma 267 millió ember beszél, egyik legjelentősebb költőjét és drámíróját W. S. vagyis Wilibrodus Surendra Rendrának hívták. W. S. „Willy” Rendrával 1960 októberében ismerkedtem meg Jogjakartában…
Mi a fenét keresek én itt? Ez csak egy szálláshely. A radiátor csöpög, a szekrény barátságtalanul pattog, a kilincsek mindig megráznak. Semmi nem akarja, hogy itt legyek. Még Klaudia sem igazán, aki dühítő békességben hortyog mellettem.
Igen, Erdély. Örök probléma. Mintha Dsidának is akadt volna baja vele. Mert Erdély egyszerre áldás és átok. De én nem aggódnék túlságosan…
A következő fél órában ezért egy vágóképet láthatnak majd végtelenítve mindenféle kommentár nélkül, valami kiállításmegnyitóról, egy minden bizonnyal jelentős kortárs képzőművész alighanem korszakalkotó műalkotásáról.
Inger Mari Aikio köteteivel a számi női líra újszerű természeti és erotikus hanggal gazdagodott. Mind a számi, mind a finn nyelvű versek a haiku és tanka hagyományokat ötvözve 5-7-5 szótagszámú sorokból állnak. A megszólalás tágabb finomságú, ökokritikai érzékenységű helyről történik, melynek hangot ad a természet és történéseit megfogalmazó igei egyes szám harmadik személy. A számi költőnő verseinek Németh Petra által készített műfordításai Domokos Johanna bevezetőjével a DRÓTon.
Azt szeretem ebben, hogy csak ülsz, jönnek a történetek, nem alszol, de mégis.
