„A versek nem mennek ki a divatból” – Szívlapát a Vígszínházban
Hosszabb szünet után, 2023 október 17-étől a Víg Házi színpadán tér vissza a világ legrészvételibb versszínházi eseménye Igó Évával, Zoltán Áronnal és Mester Dáviddal.
Hosszabb szünet után, 2023 október 17-étől a Víg Házi színpadán tér vissza a világ legrészvételibb versszínházi eseménye Igó Évával, Zoltán Áronnal és Mester Dáviddal.
Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el és a DRÓTon most megnézhetitek.
Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek fenntartani egy ilyen bonyolult és sokszor fájdalmas jelenséget, mint a költészet? Annyi minden egyszerűbb, kellemesebb és látszólag hasznosabb dologgal lehet foglalkozni, miért éppen verseket olvasgatnánk? Zoltán Áron szuper verses programját ajánljuk szeptember 14-ére a DRÓTon. Áron immár hetedik éve kutatja tudományos igényességgel azt, hogy miért hatnak…
Eredetileg 1290. július 10-én, éjszaka, Körösszeg várának árnyékában egy sátorban játszódna ez a dráma, de lehetséges, hogy mégis inkább napjainkban egy cirkuszi előadáson, gengszterek között a kaszinóban, vagy akár egy házibuli keretein belül történik mindez. Weiner Sennyey Tibor a Méhes György drámaíró pályázaton második díjat nyert, mindeddig be nem mutatott drámáját a DRÓTon az államalapítás ünnepe alkalmából tesszük közzé. Olvassatok kortárs költőtől magyar királydrámát!
Talpramagyar – Talpra magyar, hí a haza! – kiáltotta Petőfi, hogy beledobbant a szív. S közben arra gondolt, ha már a szavalóversenyt megnyerte, csak nem most hagyja cserben emlékezete. E gondolatra lámpaláz kezdett eluralkodni rajta. – Rabok voltunk mostanáig – folytatta, és örült, mert egy versszakkal közelebb került a végéhez, de szorongott is, amiért…
Mi az a beszélgetés, amelyben összeérnek a következő fogalmak: biopoetika, panorámaholttért, átmenetiség, ultraibolya és szabadvers?Tóth Réka Ágnes dramaturg, költő, műfordító volt a vendégünk a RUSZT – Ráday Utcai Színházak Találkozója – keretein belül, a Stúdió K színházban.
Haraszthy Tekla Nyirán Ferenc Ha egy nő c. verse nyomán írt költeményt a DRÓTra, ami nyomokban klasszikusok és kortársak verssorait is tartalmazza.
„…mind a ketten költők voltak. És egy nőnek Magyarországon egy nagy költő, óriási költő árnyékában élni olyan megpróbáltatás, amivel rendszerint nem szoktunk számot vetni.” – Sok előadást tartottam az elmúlt években Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. Visszatérő kérdés volt a közönség részéről, hogy volt-e gyerekük nem volt és ha nem, miért nem? – Weiner Sennyey Tibor esszéjét Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulója alkalmából közöljük.
„Bóbita varázsérintése gyógyítsa lelkünk!” – Füleki Gábor költeménye Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulójának alkalmából.
A lengyel sajtóban néha megjelennek cikkek arról, hogy egyáltalán nem kell orosz írókat olvasni, mert Putyin háborúja lejáratta az egész orosz irodalmat. Ez tévedés, hiszen sokkal több „nem birodalmi szemléletű” jó orosz író létezik, mint imperialista eszméktől megszállott nagyorosz irodalmár. De ami az orosz írók hatalom általi üldöztetését illeti, most két név jut eszembe: Borisz Paszternak és Joszif Brodszkij. Alábbiakban rájuk szeretném emlékeztetni a fiatalabb olvasókat.