Vörösfenyő versmegzenésítések a Kacsakő Irodalmi Színpadon
Július 30-án a legendás Vörösfenyő zenekar volt a Kacsakő Irodalmi Színpad vendége Szentendrén. Felvétel a DRÓTon.
Július 30-án a legendás Vörösfenyő zenekar volt a Kacsakő Irodalmi Színpad vendége Szentendrén. Felvétel a DRÓTon.
Tizenöt évesen, úton a parádfürdői öregek otthonába, hogy meglátogassa alig ismert apját, egy mára szinte teljesen elfeledett Anatole France-novellát olvasott az öreg Homéroszról. A látogatás végén apjától megkapta az Iliászt és az Odüsszeiát. Azóta Homérosz, Odüsszeusz, az elveszett Margitész és A kyméi énekes összekapcsolódott számára az apa hiányával, az emlékezettel és azzal a kérdéssel, hogy mi marad meg az emberből és az irodalomból. Weiner Sennyey Tibor készülő, Az elfelejtett irodalom története című könyvének esszéje.
Jász Attila költővel legújabb, Xantusiana című kötete kapcsán beszélgettünk Xántus Jánosról, indiánokról és európaiakról, utazásról és otthonkeresésről, költészetről, történelemről és személyes mitológiáról a szentendrei Kacsakő Irodalmi Színpadon. Az esten a kötet verseiből is elhangzottak részletek zenei kísérettel. Most a teljes beszélgetést megmutatjuk a DRÓTon, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 16-án, csütörtökön 18 órától Csonka Liberta, Nemes László és Tillmann J. A. lesznek a vendégeink. Velük arról beszélgetünk: hogyan legyünk filozófusok?
Mi az irodalom? Mi a költészet? Mi a vers? A Kacsakő Irodalmi Színpad június 18-i estjén Zoltán Áron, a Vígszínház színművésze és Weiner Sennyey Tibor költő beszélgetett arról, mit jelent ma az irodalom, hogyan szólal meg a vers, és miért más ma verset mondani, mint régen. A felvétel most visszanézhető, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 2-án Jász Attila költő érkezik a Kacsakőre, hogy Xantus Jánosról és a dunai indiánokról meséljen.
NOÉMO facebook oldala, ahol további koncertjeiről tájékozódhattok. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának programja 2026 nyarán:Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik nyara beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel, filozófiával, pszichológiával, zenével és szentendrei barangolásokkal várja az érdeklődőket a Duna-parton. Kortárs művészek, gondolkodók, költők, zenészek és szakemberek találkoznak a Kacsakőnél, hogy közösen kérdezzenek rá arra, ami ma igazán fontos: közéletre, művészetre,…
2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.
Ma délután négy órakor a szentendrei Szántó zsidó emlék- és imaházban holokauszt-megemlékezést tartanak: tragédia, emlékezés, újjászületés. Ebből az alkalomból először közöljük Weiner Sennyey Tibor 2018-ban, ugyanitt elhangzott novelláját, A szentendrei gólemet, amely történelmi rémnovellaként, krimiként és erkölcsi példázatként beszél a vérvádról, a félelemről, az antiszemitizmusról és arról a pillanatról, amikor a legenda mögül előlép a valódi szörny: az emberi gyűlölet. A szöveg különös aktualitását adja, hogy miközben Szentendre díszpolgári címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak, a város egyik Mi Hazánk-os önkormányzati képviselője éppen zsidó származására hivatkozva támadta a Nobel-díjas írót. A múlt tehát nem múlt el: az emlékezés ma is ellenállás.
Sokan ismerik A Gyűrűk Ura történetét, de kevesen emlékeznek az epikus tündérmese valódi végére. Pedig Tolkien egyik legtanulságosabb fejezete éppen az, amely kimaradt Peter Jackson filmadaptációjából: „A Megye megtisztítása”. Mit mond ez a rész a korrupcióról, a zsarnokságról, egy agrárország oligarchikus lezüllesztéséről és a természet rombolásáról? És vajon Tolkien előre sejtette azt, amit ma „ökoterrorizmusnak” neveznénk? Weiner Sennyey Tibor esszéje nyomtatásban először a Magyar Hangban jelent meg 2024 februárjában. Az írást most a Kacsakő Irodalmi Színpad 2026. május 21-i, „Rendszerváltás vagy korszakváltás” című estjéhez kapcsolódva közöljük újra a DRÓTon.
Vági Zsolt Megsárgult fénykép című verse egy régi gyerekkori fotóból bontja ki a túlélés, a családi minták, a testi-lelki sérülékenység és az életközépi önismeret történetét. A fán álló kisgyerek és az erdőben álló felnőtt alakja között egy egész élet feszül: félelem, kudarc, lázadás, depresszió, küzdés, majd lassú megérkezés ahhoz a felismeréshez, hogy gyökereinket, ágainkat és lombunkat talán mégis meg lehet tanulni.
„Ha valaki eddig mást gondolt volna: van neki. Van jövője. Továbbra is Európa a jövő. Nemcsak Magyarországnak, de a világnak is. Az változott meg, hogy erről újra megbizonyosodhattunk, bármit terjeszt a (suttogó) propaganda. Ha egy szóban akarod megfogalmazni az emberiség életművének lényegét: Európa!” – Vörös István költő verses válaszaival zárjuk választási körkérdés sorozatunkat.