Vörösfenyő versmegzenésítések a Kacsakő Irodalmi Színpadon
Július 30-án a legendás Vörösfenyő zenekar volt a Kacsakő Irodalmi Színpad vendége Szentendrén. Felvétel a DRÓTon.
Weiner Sennyey Tibor: Homérosz elveszett
Tizenöt évesen, úton a parádfürdői öregek otthonába, hogy meglátogassa alig ismert apját, egy mára szinte teljesen elfeledett Anatole France-novellát olvasott az öreg Homéroszról. A látogatás végén apjától megkapta az Iliászt és az Odüsszeiát. Azóta Homérosz, Odüsszeusz, az elveszett Margitész és A kyméi énekes összekapcsolódott számára az apa hiányával, az emlékezettel és azzal a kérdéssel, hogy mi marad meg az emberből és az irodalomból. Weiner Sennyey Tibor készülő, Az elfelejtett irodalom története című könyvének esszéje.
Európa indiánjai – Jász Attila a Kacsakő Irodalmi Színpadon
Jász Attila költővel legújabb, Xantusiana című kötete kapcsán beszélgettünk Xántus Jánosról, indiánokról és európaiakról, utazásról és otthonkeresésről, költészetről, történelemről és személyes mitológiáról a szentendrei Kacsakő Irodalmi Színpadon. Az esten a kötet verseiből is elhangzottak részletek zenei kísérettel. Most a teljes beszélgetést megmutatjuk a DRÓTon, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 16-án, csütörtökön 18 órától Csonka Liberta, Nemes László és Tillmann J. A. lesznek a vendégeink. Velük arról beszélgetünk: hogyan legyünk filozófusok?
Mi az irodalom? Mi a vers? Mi a költészet? – Zoltán Áron a Kacsakő Irodalmi Színpadon
Mi az irodalom? Mi a költészet? Mi a vers? A Kacsakő Irodalmi Színpad június 18-i estjén Zoltán Áron, a Vígszínház színművésze és Weiner Sennyey Tibor költő beszélgetett arról, mit jelent ma az irodalom, hogyan szólal meg a vers, és miért más ma verset mondani, mint régen. A felvétel most visszanézhető, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 2-án Jász Attila költő érkezik a Kacsakőre, hogy Xantus Jánosról és a dunai indiánokról meséljen.
Noémo a Kacsakő Irodalmi Színpadon
NOÉMO facebook oldala, ahol további koncertjeiről tájékozódhattok. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának programja 2026 nyarán:Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik nyara beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel, filozófiával, pszichológiával, zenével és szentendrei barangolásokkal várja az érdeklődőket a Duna-parton. Kortárs művészek, gondolkodók, költők, zenészek és szakemberek találkoznak a Kacsakőnél, hogy közösen kérdezzenek rá arra, ami ma igazán fontos: közéletre, művészetre,…
Bezárt a hetvenéves zsennyei művésztelep – 2024, szeptember
2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.
Weiner Sennyey Tibor: A szentendrei gólem
Ma délután négy órakor a szentendrei Szántó zsidó emlék- és imaházban holokauszt-megemlékezést tartanak: tragédia, emlékezés, újjászületés. Ebből az alkalomból először közöljük Weiner Sennyey Tibor 2018-ban, ugyanitt elhangzott novelláját, A szentendrei gólemet, amely történelmi rémnovellaként, krimiként és erkölcsi példázatként beszél a vérvádról, a félelemről, az antiszemitizmusról és arról a pillanatról, amikor a legenda mögül előlép a valódi szörny: az emberi gyűlölet. A szöveg különös aktualitását adja, hogy miközben Szentendre díszpolgári címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak, a város egyik Mi Hazánk-os önkormányzati képviselője éppen zsidó származására hivatkozva támadta a Nobel-díjas írót. A múlt tehát nem múlt el: az emlékezés ma is ellenállás.
Weiner Sennyey Tibor: A Megye megtisztítása
Sokan ismerik A Gyűrűk Ura történetét, de kevesen emlékeznek az epikus tündérmese valódi végére. Pedig Tolkien egyik legtanulságosabb fejezete éppen az, amely kimaradt Peter Jackson filmadaptációjából: „A Megye megtisztítása”. Mit mond ez a rész a korrupcióról, a zsarnokságról, egy agrárország oligarchikus lezüllesztéséről és a természet rombolásáról? És vajon Tolkien előre sejtette azt, amit ma „ökoterrorizmusnak” neveznénk? Weiner Sennyey Tibor esszéje nyomtatásban először a Magyar Hangban jelent meg 2024 februárjában. Az írást most a Kacsakő Irodalmi Színpad 2026. május 21-i, „Rendszerváltás vagy korszakváltás” című estjéhez kapcsolódva közöljük újra a DRÓTon.
Vági Zsolt: Megsárgult fénykép
Vági Zsolt Megsárgult fénykép című verse egy régi gyerekkori fotóból bontja ki a túlélés, a családi minták, a testi-lelki sérülékenység és az életközépi önismeret történetét. A fán álló kisgyerek és az erdőben álló felnőtt alakja között egy egész élet feszül: félelem, kudarc, lázadás, depresszió, küzdés, majd lassú megérkezés ahhoz a felismeréshez, hogy gyökereinket, ágainkat és lombunkat talán mégis meg lehet tanulni.
„Európa jövője dőlt el” – Vörös István a választások után
„Ha valaki eddig mást gondolt volna: van neki. Van jövője. Továbbra is Európa a jövő. Nemcsak Magyarországnak, de a világnak is. Az változott meg, hogy erről újra megbizonyosodhattunk, bármit terjeszt a (suttogó) propaganda. Ha egy szóban akarod megfogalmazni az emberiség életművének lényegét: Európa!” – Vörös István költő verses válaszaival zárjuk választási körkérdés sorozatunkat.