Századik Diogenész előadás Budapesten októberben! (Szókratész védőbeszédével)
10 év, 100 előadás!
Weiner Sennyey Tibor drámáját századik alkalommal adja elő Formanek Csaba. Előtte Szókratész védőbeszédét adja elő Ács Tamás. Részletek a DRÓTon.
10 év, 100 előadás!
Weiner Sennyey Tibor drámáját századik alkalommal adja elő Formanek Csaba. Előtte Szókratész védőbeszédét adja elő Ács Tamás. Részletek a DRÓTon.
Mi történik, ha ugyanaz az Ady-vers egészen különböző zenei és előadói világokkal találkozik? A Versmegzenésítés Challenge alkotói egy hónapot kapnak arra, hogy saját hangjukon szólaltassák meg a közönség által kiválasztott költeményt. A feldolgozásokat az esten egymás számára is először mutatják be, így a nézők nemcsak a kész művek megszületésének lehetnek tanúi, hanem annak az intim…
Balogi Virág költő, műfordító, tanár és méhész verseivel, valamint Jászai Andrea énekével és dalaival búcsúzott az idei nyártól a Kacsakő Irodalmi Színpad. Az Erdőszéli versek estjén Szentendre erdeiben, kertjeiben és ösvényein barangoltunk – közeledő őszről, természetről, szerelemről és az ember körüli élővilágról szólt vers és ének.
Július 30-án a legendás Vörösfenyő zenekar volt a Kacsakő Irodalmi Színpad vendége Szentendrén. Felvétel a DRÓTon.
Tizenöt évesen, úton a parádfürdői öregek otthonába, hogy meglátogassa alig ismert apját, egy mára szinte teljesen elfeledett Anatole France-novellát olvasott az öreg Homéroszról. A látogatás végén apjától megkapta az Iliászt és az Odüsszeiát. Azóta Homérosz, Odüsszeusz, az elveszett Margitész és A kyméi énekes összekapcsolódott számára az apa hiányával, az emlékezettel és azzal a kérdéssel, hogy mi marad meg az emberből és az irodalomból. Weiner Sennyey Tibor készülő, Az elfelejtett irodalom története című könyvének esszéje.
Jász Attila költővel legújabb, Xantusiana című kötete kapcsán beszélgettünk Xántus Jánosról, indiánokról és európaiakról, utazásról és otthonkeresésről, költészetről, történelemről és személyes mitológiáról a szentendrei Kacsakő Irodalmi Színpadon. Az esten a kötet verseiből is elhangzottak részletek zenei kísérettel. Most a teljes beszélgetést megmutatjuk a DRÓTon, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 16-án, csütörtökön 18 órától Csonka Liberta, Nemes László és Tillmann J. A. lesznek a vendégeink. Velük arról beszélgetünk: hogyan legyünk filozófusok?
Mi az irodalom? Mi a költészet? Mi a vers? A Kacsakő Irodalmi Színpad június 18-i estjén Zoltán Áron, a Vígszínház színművésze és Weiner Sennyey Tibor költő beszélgetett arról, mit jelent ma az irodalom, hogyan szólal meg a vers, és miért más ma verset mondani, mint régen. A felvétel most visszanézhető, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 2-án Jász Attila költő érkezik a Kacsakőre, hogy Xantus Jánosról és a dunai indiánokról meséljen.
NOÉMO facebook oldala, ahol további koncertjeiről tájékozódhattok. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának programja 2026 nyarán:Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik nyara beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel, filozófiával, pszichológiával, zenével és szentendrei barangolásokkal várja az érdeklődőket a Duna-parton. Kortárs művészek, gondolkodók, költők, zenészek és szakemberek találkoznak a Kacsakőnél, hogy közösen kérdezzenek rá arra, ami ma igazán fontos: közéletre, művészetre,…
2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.
Ma délután négy órakor a szentendrei Szántó zsidó emlék- és imaházban holokauszt-megemlékezést tartanak: tragédia, emlékezés, újjászületés. Ebből az alkalomból először közöljük Weiner Sennyey Tibor 2018-ban, ugyanitt elhangzott novelláját, A szentendrei gólemet, amely történelmi rémnovellaként, krimiként és erkölcsi példázatként beszél a vérvádról, a félelemről, az antiszemitizmusról és arról a pillanatról, amikor a legenda mögül előlép a valódi szörny: az emberi gyűlölet. A szöveg különös aktualitását adja, hogy miközben Szentendre díszpolgári címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak, a város egyik Mi Hazánk-os önkormányzati képviselője éppen zsidó származására hivatkozva támadta a Nobel-díjas írót. A múlt tehát nem múlt el: az emlékezés ma is ellenállás.