Jelen(t)és
Kulcsár Géza teoretikus kontemplációja Farkas Mona ‘Jelenések’ című kiállítása felett
Kulcsár Géza teoretikus kontemplációja Farkas Mona ‘Jelenések’ című kiállítása felett
A Darabokra tépve emberi kapcsolatok működésének dinamikájáról, létbölcseletről, és a magyarságnak a mai világban való értelmezéséről szól, de legőszintébben az utóbbiról. A diaszpóra aspektusának regényre vitele kiváló ötlet volt Böszörményi Zoltántól, amelyet – ha bizonyos aránytalansággal is, de – sikerült megidéznie.
„Semmilyen módon nem rögzíthető, de még csak nem is modellezhető pontosan, hogy mi történik egy színházi előadáson a közönség tagjai és a játéktérben dolgozó színészek között.” – Formanek Csaba rendezővel Magyary Ágnes készített nagyinterjút a DRÓTra. Csaba 2022 április 9-10-11-én adja elő nagyszabású „Hádész” című monodrámáját a Kettőspontban.
Retkes Máté Fragmentum című kiállítását Vékony Délia művészettörténész nyitotta meg a Kispont galériában. A DRÓTon most visszanézhetitek a megnyitót. Fotók Fekete Attila
Mit keres a költő, az író a méhesben? Mi vonzza oda, és miért pont a méhek közé? Volt-e Hamvasnak saját méhese? Mi lehetett Hamvas Béla forrása? Járt-e Niklán? Láthatta-e Berzsenyi méhesházát? Ki említette először Berzsenyi méhesét? Mi lett a méhesházzal?
Hamvas Béla születésének 125-dik évfordulója alkalmából Weiner Sennyey Tibor költő, író, kezdő méhész újra a Posticum vendége.
Hamvas Béla miközben a világválságról írt nagyon jól tudta, hogy ő is benne van a pácban, hogy nem lehet megúszni, hogy nem elég tudni, meg kell valósítani, hogy a verseket nem írjuk, hanem éljük. Ez jutott eszembe, miközben a téli méhes közepén csukott szemmel ültem.
Kiállítás Szarka Fedor Guido festményeiből, grafikáiból. Közreműködik Weiner Sennyey Tibor. Ingyenes, regisztrációhoz kötött program. Részletek a DRÓTon.
„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Sikerrel járhat-e korunk embere, ha újra szeretné teremteni az önmagáról alkotott képét? Lehetséges-e új sorsot építeni magunknak? Az öntudat legmagasabb szintjén képesek vagyunk-e irányítani a világot? S végül mit látunk, ha belenézünk a tükörbe az elszámolás napján?
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.