Maszk

Mi a dráma?

„(…) a közös ügyek és az egyéni felelősség átélésének és átbeszélésének elsődleges terepe a színház, nem pedig a parlament. (…)” – Hogyan keletkezett a dráma? Miért nincs demokrácia dráma nélkül? Milyen drámát írni és mi az a katarzis? Miért elengedhetetlen mindez a normális emberi élethez? Ezeket a nem könnyű kérdéseket tettem fel magamnak, de „hát ha nem könnyű, akkor nem könnyű”. Hogyan is várhatnám, hogy bármi, ami a művészet egyik legkomplexebb megnyilvánulásával kapcsolatos az könnyű lehetne? Pedig lehet, hogy csak én vagyok „rossz költő”, aki képtelen megfogalmazni valamit, ami „emberi, nagyon is emberi”. – Weiner Sennyey Tibor esszéje.

Rítus és közösség, maszk és egyéniség – két színházi est a színházról a színházban

Mi a színház, és ki a színész? Hogyan teremt közösséget egy előadás, és mit mutat meg az emberből a maszk? November 12-én és december 10-én Weiner Sennyey Tibor két, egymáshoz kapcsolódó előadása várja az érdeklődőket a budapesti Kettőspont Színházban. A Kettőspont Irodalmi Színpad estjein az ókori görög színháztól Shakespeare világán át a modern sztárkultuszig vezet az út, képekkel, videókkal, személyes történetekkel és beszélgetéssel.

Ősz a Víg Szalonban

Októberben új bemutató, novembertől új költői és zenés sorozatok várják a közönséget a Víg Szalonban. A Vígszínház negyedik játszóhelye a Hegedűs Gyula utca 2. alatt, egy saroknyira a Vígszínháztól kínál teret olyan előadásoknak és beszélgetéseknek, amelyekben a színészek és a nézők közel kerülhetnek egymáshoz. A megújult kávézóval működő Szalon művészeti vezetője ebben az évadban Zoltán Áron, a Vígszínház színművésze.

Antropocén színházműhely

Hogyan, meddig tud az emberiség összhangban élni a környezettel csodálatos bolygónkon, a Földön? Hogyan épülnek be a különböző természeti értékek a mai jogi, művészeti, színházi életbe? Hogyan segítheti más művészeti ágak mellett a színház az ökoharmónia helyreállítását?

A tudomány és színház metszéspontjában zajló egynapos műhely keretében eszmecserébe kezdünk arról, milyen szerepet tölthet be a színház az antropocén korban. A résztvevőket arra kérjük, gondolják végig, milyen a személyes kapcsolatuk a vízzel, a fákkal, bolygónk teherbíró képességével, a művészi alkotómunkával és még számos más témával.

„A színházban látom a csodát” – Bodor Géza színész, rendező

„Az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a tudományra támaszkodott, és az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a hitre támaszkodott.” – Bodor Géza rendezésében egy éve látható az Ágnes, báránykám című dráma Fodor Boglárkával, Pásztor Edinával és Gubík Ágival a Kettőspont Színházban. A március 24-ei előadás után, magát a rendezőt kérdeztem a darabról.