ÉletKözösségSzabadságTársadalom

Digitális szemétdomb

Az alábbi írás szerzője Tkacsik Márta, aki a kassai Safárik egyetemen végzett, elméleti matematikusként. 23 évesen doktorált komplett gráfok színezési problémáiból. 1989-ben kezdett számítógép-hálózatokkal foglalkozni – a legelsők között, az akkor még a világban sem igazán ismert Internettel. Nagyvállalatoknak és bankoknak tervezett digitális hálózatokat, kommunikációs megoldásokat. Magyarországra kerülve az üzleti folyamatok számítógépes tervezésével foglalkozott, informatikai és digitális stratégiák kidolgozásával. Tizenkét éve teljesen otthagyta a digitális világ építését, és „visszatért a valóságba”, előtérbe helyezve a mindvégig benne munkáló női gondoskodó lényt. Elmondása szerint már semmi mással nem szeretne foglalkozni, kizárólag az Élettel. Létrehozta a Patikakertet, amely egy biodiverz, teljesen vegyszer nélküli, öthektáros regeneratív gazdaság. Célja a minél komplexebb élettér kialakítása az egyre több növény, állat és más élőlénytársunk számára, és ezzel valódi, tápanyagdús élelem előállítása. „Mikrokozmosz az univerzumban”.

Tovább
KönyvTársadalom 3 – Une aspiration au dehors (3 – A kívülre vágyás)

A barátság kultúra és életmód – Geoffroy de Lagasnerie esszéjéről

Lagasnerie szerint a jelenlegi családpolitika a magánélet felé orientálja az embereket a társadalmi részvétel helyett, így engedelmes, politikailag inaktív polgárokat nevel, akik felett könnyebb autoritást gyakorolni, maguk is elfogadóbbak az autoritással szemben, sőt: hajlamosabbak lehetnek autoriter attitűdök felvételére.

Geoffroy de Lagasnerie a barátság mibenlétét igyekszik megfejteni miközben egy új életformát is kínál e méltatlanul mellőzött kapcsolatok ápolására.

– Jánosi-Mózes Tibor írása a félreértett francia filozófus legújabb kötetéről.

Tovább
ÉletHallhatóLáthatóSzabadságTársadalom

„A lélek vegyészei” – Beszélgetés Básthy Ágnessel és Lengyel Zoltánnal

Hogyan él vissza a rendszer azzal, hogy az embernek teste van? Miért és hogyan befolyásolnak minket a különféle gyógyszerekkel? Milyen alternatívák lehetnének a pszichofarmakológiában? Básthy Ágnes és Lengyel Zoltán ‘Farmakológiai biopolitikák – A lélek vegyészete’ címmel publikált egy nagyon fontos tanulmányt a Replika – társadalomtudományi folyóirat legújabb számában. A tanulmányukban Michel Foucault és Nikolas Rose elméleti invencióinak segítségével elemzik a pszichofarmakológia társadalmi, ezen belül biopolitikai szerepét. A szerzők a Kis Piros Ház vendégei voltak, ahol a Rajk Szakkollégium diákjaival együtt kérdeztük őket. A beszélgetést két részben rögzítettük, amit most a DRÓTon láthattok.

Tovább
SzabadságTársadalom

Franco „Bifo” Berardi: Beteljesülés – A Mesterséges intelligencia más szemmel

„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.

Tovább
HallhatóIrodalomMűvészetSzabadságTársadalom Bék Timur

Felülkerekedni démonainkon – Bék Timur interjú

„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.

Tovább
ÉletHallhatóIrodalomMűvészetSzabadságTársadalom

Pablo Neruda, le veled!

Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?

Tovább
HallhatóSzabadságTársadalom

Lehet-e két lélekkel élni?

„A mi kultúránk és a nyugati kultúra között bizonyos értelemben oly áthidalhatatlan a különbség, mint egy szanatórium betegeinek gondja és a névtelenül elhulló állatok haláltusája között.” Pilinszky János – Szerencsére a névtelenül elhulló állatok kínzó és zavaró agóniájával nem kell nap mint nap szembesülni, mivel remekül meg lehet a valóságot úgy konstruálni, hogy azt a kényes idegrendszerű szanatóriumi betegek is fel tudják dolgozni: a háború valójában fennkölt szabadságharc, ahová csillogó szemű, mosolygós fiatal nők vonulnak be, és még véletlenül sem vértől tocsogó mészárszék, ahol úgy fityeg a kiszakadt vese a háromnapos hullán, mint ideges haditudósító nyelve hegyén rekedt polkorrekt jelző.

Tovább
HallhatóKözösségMűvészetSzabadságTársadalom Vörös István

„A kultúra elleni kérlelhetetlen gyűlölet, szinte nem is emberi erő” – Vörös István

„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.

Tovább