MTA? CEU? Tüntetések a köztévénél? Mi ez a vircsaft? Miért támadja a kormány az értelmiséget? Tényleg politizál az MTA? A „Soros-egyetemen” valóban milicistákat képeznek? Mi az értelmiség feladata és miben hisznek a tudósok? Miért álságos az ún. gecizmus és kikre hat az álsuttyó populizmus? Hogyan függ össze az alapkutatás és a cigányzene? Mi az a Régi Magyar Költők Tára és mi az értelme az eszmetörténetnek? Ács Pál irodalomtörténésszel beszélgettünk.
Hová tűnnek a nők a tudományos életből, miért nehéz a szakmában maradnia egy nőnek, még akkor is, ha letett már valamit az asztalra? Mennyire van jelen a szexizmus a mai magyar és nemzetközi tudományos életben? Milyen lehetőségei vannak egy bölcsészdoktornak, különösen, ha nő, a PhD után? Mivel foglalkoztak az alkimisták? Van-e érdeklődés a magyar témák iránt külföldön? Mi a tudós feladata és mivel tartozik a társadalomnak? Bobory Dóra szabadúszó történésszel beszélgettünk.
Többfelé hallani mostanság elveszett generációról, azokról a mostanra középkorúvá érett, többnyire képzett fiatalokról szólva, akik valamikor a kétezres években mentek el Magyarországról nyugatra, odakint megtalálták a boldogulásukat, de akik eddig legalábbis még nem gondolkoztak végleges elszakadásban, ám akiket csalódott keserűséggel tölt el az újabb kétharmad és az ezzel együtt állandósulni látszó lemaradás Európától, az orosz mintájú társadalmi modell, az új feudalizmus, vagy ha tetszik neo-kádárizmus kiépülése hazánkban.
Az általános állítás mögött különböző egyéni történetek és vélemények húzódnak meg, a korábban Bezzegország-sorozatot jegyző szerkesztőnk, Petneházi Gábor története és kendőzetlenül keserű véleménye is egy ezek közül.
Kik vagy mik azok a szilének? Mire tanítanak bennünket? ‘A másik Erasmus’ sorozatunkban ezúttal a holland humanista egyik legjelentősebb esszéjét olvashatjátok magyar fordításban elsőként a DRÓTon! Szókimondó társadalomkritika és életmód-kalauz a XVI. századból, avagy lelki fröccs Erasmus Atyától. Sajnálatos módon, ma is aktuális. Hétvégére nem az óriásplakátokat és nem a napisajtót hanem EZT az olvasnivalót ajánlja mindenkinek a DRÓT szerkesztősége.
Hat éve hogy útjára indult gyorsjáratú naszádunk, a Rendszer, aminek már az elnevezése is tökéletes hazugság.
Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.
Számon lehet-e kérni a Holokausztot egy XVI. századi humanistán? Van-e értelme antiszemitizmusról beszélni a kora-újkorban, és ha igen, az erőszakmentesség és béke fejedelmeként ünnepelt Erasmusnak van-e ezen a téren elszámolnivalója? A másik Erasmus-sorozatunkban Petneházi Gábor esszéjét olvashatjátok.
Kik voltak a fekély Európa testén Erasmus szerint, mint gondolt a politikáról, az uralkodókról és az előkelőkről valójában és kit vagy mit utált a legjobban saját kora társadalmában? Hogyan rejtette mindezt egy görög közmondás magyarázatába? Mit jelentett szerinte az, hogy „szemen az árpa”? A következő szövegből megtudhatjátok.
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
A menekültkérdés immár az egyik legégetőbb problémává vált az európai politikában, amelynek megoldását illetően a magyar és német vezetés gyökeresen ellentétes álláspontot képvisel. Egyre többet hallani azt is a magyar médiában persze leginkább kormányközeli forrásokból, hogy a közhangulat élesen megfordult Németországon belül is, a kancellár-asszony népszerűsége a béka alfele felé tendál, miközben az „egyre erőszakosabb migránsok” jelenléte is mind több derék német polgárnak szúrja a szemét, akik legszívesebben magyar mintára kerítést húznának a bajor-osztrák határra. De vajon tényleg így van mindez? Bezzegországi tudósítónk szubjektív összefoglalója.