A Ji Csing labirintusa Bérczi Zsófia szellemi kohójából született meg, kelt életre, és állt rendelkezésére az idén is mindazoknak, akik a Sziget Fesztiválon rátaláltak. Először még 2001-ben, 2015-től pedig évről évre megjelenik az ország legnagyobb nyári fesztiválján, ahol 2003-2014 között ugyanebben az építményben a Tarot Labirintus működött.
Immár tizenkettedik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Idén megjelenik a második többnyelvű antológiájuk is, amelyben az elmúlt évek fellépő költőinek versei olvashatóak. Hazánkat az eseményen a DRÓT főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor képviseli, aki alapító tag. Részletes program, videó és ajánló.
Kerekasztal-beszélgetés arról, hogy milyen, mit jelent ma Magyarországon írónak, költőnek lenni? Mit tehet az ember alkotóként? Milyen főbb problémák vannak és, hogy van-e remény?
Résztvevők: Boldog Zoltán, író, tanár, Hétvári Andrea, költő, író, meseíró, Gerzsenyi Gabriella, író, jogász
Weiner Sennyey Tibor, költő, író, méhész. Moderátor: Formanek Csaba, színész, rendező. Közreműködik: Pusztai Luca Lili, színész.
Mi a mesterséges intelligencia szerint a boldogság? Mi a szellem? Mi a lélek? Van-e humorérzéke? Megkérdeztük a mesterséges intelligenciától, hogy tulajdonképpen mi is „ő”, milyen veszélyeket rejt, mit „gondol” a mesterséges intelligenciával szemben megfogalmazott félelmekről, az emberekről, az emberiség jövőjéről? Az OpenAI GPT-3-as nyelvi modul kifejtette, hogy szerinte „az ilyen interjúk segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a mesterséges intelligencia szerepét és hatását az emberi életben, és felhívják a figyelmet azokra az etikai és társadalmi kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk.”
Van még, aki emlékszik a régi pesti mozikra? A nyolcvanas évek közepén becsukták a legtöbbet, nem voltak eléggé kifizetődők. Az utolsó magyar írót, aki rájuk még enyhe nosztalgiával emlékezik, Mándy Ivánnak hívták.
„A silány írókra biztos, hogy veszélyes. De komolyabbra fordítva a szót. Hol alkalmaznak írni tudó embereket? Például reklámügynökségnél, a szövegírói munka ilyen. Ezt a mesterséges intelligencia sokkal jobban és sokkal gyorsabban fogja tudni megcsinálni. Az emberi munka csak a legjobb szöveg kiválasztása lesz.” – 2023. március 10-én az ELTE szervezésében minikonferenciát tartottak Egyetem és mesterséges intelligencia címmel Aczél Balázs PPK, Darázs Lénárd ÁJK és Lukács András TTK részvételével. Lukács Andrást, az ELTE matematikusával készített beszélgetést Magyary Ágnes a DRÓTra.
Márciusban annyi programunk lesz, hogy nem fért el egy plakátra, de íme, elfért kettősre!
A Törökország délkeleti régiójában és Szíriában hétfő hajnalban bekövetkezett hatalmas erejű földrengés és az azt követő szintén erős utórengések nyomán napok óta folynak az intenzív mentőmunkálatok a térségben. Schmidt Szonja Emesét, a kiváló török fordítót kértük meg, hogy röviden foglalja össze a helyzetet és azt, hogy mi, magyarok miben és hogyan segíthetünk a bajba jutott törököknek.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
A frottírkendőt átitatja a vér. Lassan haladunk. – Fáj? – Pali rázza a fejét. A főorvos már telefonált, megmondta, kit keressünk. Most kipróbáljuk, milyen a magyar sürgősségi betegellátás. Ülünk, araszolunk.
Idén október 15-én volt a premierje a „Legyél te is Jane!” sétaszìnházi darabnak, ami Dr. Jane Goodall életrajzi írásai alapján készült. Az előadáson novemberben is lehetősége van bárkinek részt vennie.
Hivatalos: Az Európai Bizottság zöld utat ad a méhek védelmének
1 millió érvényes aláírás gyűlt össze a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” európai polgári kezdeményezésnél! A kampányában mi is részt vettünk, köszönjük a segítségeteket, részletek a DRÓTon.
Úgy hallottam, hogy tanárokat rúgnak ki iskolákból, mert polgári engedetlenséggel válaszolnak arra, hogy nem tüntethetnek méltatlan keresetük miatt. Eszembe jutott ez a régi írásom, gondoltam, van kedvetek elolvasni nektek is.
Mik azok és mi számít ritka betegségek? Mennyire befolyásolják a génjeink, hogy milyen betegségekre vagyunk fogékonyak? Milyen fontos az életmód abban, hogy teljes értékű öregkort élhessünk? Mi történik a bioinformatikában? Miért fontos az orvos-beteg személyes kapcsolata? Interjú a DRÓTon Molnár Mária Judittal, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatójával.
Terence McKenna egy igazi underground legenda, aki briliáns elbeszélő, spirituális kalandor és tudatmódosító növények tapasztalt szakértője. „Ősi Újjáéledés” című könyvében a pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, az UFO-król, az evolúcióról, a sámánizmusról és az Istennő Újjáélesztéséről való gondolatait szedi egy csokorba. A könyv most jelenik meg először magyarul, a kiadáshoz előszót Weiner Sennyey Tibor írt, amit most elolvashattok a DRÓTon.
Terence McKenna könyvének bemutatója 2022. augusztus 20-án, délután négytől, a Lumen kávézóban lesz.
A DRÓT három kérdést tett fel a magyar irodalom, alkotóművészet néhány kortárs szereplőjének a KATA-adózás módosításával kapcsolatban.
Demeter Szilárd – a PIM igazgatója, Doktor Virág – az irodalom és művészetek iránt elkötelezett tanár és író, és Zoltán Áron – színész válaszai lapunkon, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Bene Zoltán, a Szeged folyóirat főszerkesztője után.
…máris közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz.” – A DRÓT három kérdést tett fel a magyar irodalom, alkotóművészet néhány kortárs szereplőjének a KATA-adózást megváltoztató törvényrendelet után. A Magyar Írószövetség elnökének, Erős Kingának a válaszai után, most Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat főszerkesztőjének válaszait olvashatjátok lapunkon.
…amelyben leírták, hogy a jelenlegi KATA-törvénymódosítás hatalmas veszélyt jelent a teljes irodalmi szakma számára. A DRÓT három kérdést tett fel a magyar irodalom, alkotóművészet néhány kortárs szereplőjéhez. Elsőként a Magyar Írószövetség elnökének, Erős Kingának a válaszait olvashatjátok lapunkon.
2022 július 11-én terjesztette be a magyar kormány a kata-törvény módosító javaslatát és egy napon belül el is fogadta, amely szerint a katásoknak ezentúl csak magánszemélyektől származhatna bevétele. A módosítást szeptember 1-ével már életbe is lép.
Az új Kata-törvény ellen további tüntetéseket szerveznek, de valójában még senki sem látja, hogy bármilyen változtatásra hajlandó lenne a kormány. A becslések szerint most 400.000 embert hagytak az út szélén, köztük számos magyar alkotóművészt.
Sajtószemle és összefoglaló a DRÓTon.
„Törte tovább a fejét a zöld dolgokon. A nagy zöld ügyön. Hogyan lehetne zöldíteni a gazdaságot, az ipari termelést, a közlekedést, a vállalkozásokat. Gondolataiba merülve kis híján eltaposta az ösvényen átnyargaló csíkos mókust.” – Gerzsenyi Gabriella írása a DRÓTon.
Ahogy a jógit hallgattam mesteréről, azon töprengtem, kik vagyunk mi, hogy kitüntessük címekkel egymást? Hogy megmondjuk, melyikünk hányadik fokán áll belső létrájának? Hogy ki a legérdemesebb bármire is? Ha egyáltalán létezik ilyen, hogy legérdemesebb. – Hétvári Andrea írása a DRÓTon.
„A nehezebben befogadható tudományokat olyan módon kellene a felnövekvő generáció elé tárni, hogy azt képesek legyenek jól megérteni minél többen. Ebben meghatározó szerepe van a pedagógus társadalomnak.” – mondta Derzsi Aranka, plazmakutató.
Minden nyelvi testvériség ellenére az ukrán nép többsége jobban érzi magát egy független Ukrajnában, mint az orosz „testvér” farzsebében. Egy-két helyről jött visszajelzés olyan, mint amilyen 1956 november negyedike után volt hetekig Budapesten: a nép hazaküldi az agresszorokat.
2022-ben újra egy kontinentális háború a téma, mi pedig elődjeinkhez hasonlóan, most is hanyagul alábecsüljük a kockázatokat és a lehetséges következményeket – Jánosi-Mózes Tibor írása.
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
Milyen hatása van a kutyatartásnak? Hasonlítanak-e a kutyák és gazdáik? Késlelteti-e a kutyatartás a gyermekvállalást? Hol tart most a tudomány a kutyákkal? – Kubinyi Enikővel, a Junior Prima díjas és L’ORÉAL-UNESCO díjas magyar biológussal, etológussal, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársával Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra.
Takács-Sánta András PhD, humánökológussal beszélgetett Vági Zsolt arról, hogy hogyan érdemes élni az ökológiai gondolkodás fényében, illetve milyen társadalmi hatások eredménye lehet az, hogy a tények és egzakt kutatási eredmények ismeretében is csak kevesen élnek ökologikus életmódot, van-e egyáltalán kiút a fogyasztói társadalomból?
Gyakorló mesemondóként rengeteg mesével találkozom, és egyre jobban elámulok, hogy a bennünk folyamatosan zajló belső folyamatokat, akár nehéz élethelyzeteket hogyan tudják finom eszközökkel támogatni a történetekben lévő szimbólumok.
Négy történetet mesélek el a 2021-es száraz november kapcsán. Ezek főleg a szociális ivásról szólnak, amiben igen sokan érintettek vagyunk. Az utolsóban az is kiderül, hogy hol buktam el.
Kevés megosztóbb témával találkoztam, mint a családtervezés, a gyermekvállalás, a várandósság, a szülés és a gyermeknevelés. Rengeteg a sztereotípia, tabu, ítélkezés.
Vida Veronika – szerzőnk és gyakorló kismama – reflexiói a „Boldogságdöccenés” és gyermekvállalás című írásunkra.
A 444-en megjelent egy cikk és egy beszélgetés, amely szerint a gyermekvállalás gyakran okoz a szülőknél, különösen az anyáknál az első években úgynevezett „boldogságdöccenést”. Mindez nagy vitákat kavart ismerőseim és barátaim körében, volt aki úgy érvelt, hogy a boldogság maga a gyermekvállalás – természetesen általában a gyermekesek –, s volt aki szerint rendkívül gonosz az az irány, amely a gyermekvállalásról akarja lebeszélni az embereket.
Vajon tudjuk-e mi egyáltalán az a boldogság és mi „döccen” meg valójában? Bár azt hiszem, hogy mindez nem csak a boldogságról szól.
Vajon milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek és mit írt erről Hamvas Béla? Mit gondolt a méhekről Tolsztoj és milyen méhész volt Sherlock Holmes? Hogyan és miért próbálta gyógyítani depresszióját méhekkel a híres angol költőnő, Sylvia Plath? Milyen zenét ihlettek a méhek és hogyan jelentek meg a képzőművészetben? Vajon miért ilyen szoros és izgalmas a kapcsolat az emberiség műveltsége és a méhek között?
Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni előadásában Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész.
Véget ért a Glasgow-i klímacsúcs. Az el nem ért eredményekről beszélgettünk az éppen Brüsszelben tartózkodó zöld politikussal, Vágó Gáborral. A videóinterjú november 14-én reggel nyolctól tekinthető meg a DRÓTon.
Idén egy külön honlapon gyűjtik össze a kapcsolódó cikkeket és egy számlálón láthatjátok a csatlakozókat és a kiszállókat.
Infók a DRÓTon.
Mi is a függőség? Mi az oka? Mitől alakul ki? Hogyan lehet, vagy egyáltalán lehet-e gyógyítani?
Csikász Lajos, nemcsak a Szegedi Tudományegyetem oktatói között, hanem a magyar sci-fi és történelmi regények alkotói között is különleges helyet foglal el a szívemben. Részben mert tanárom volt, részben mert rajongója vagyok és leszek. A halálhíre tragédia.
Miért nézünk egyáltalán focit, és a sport látványán, valamint élvezetén túl mi lehet a labdarúgás egyik, lehetséges kultúrtörténeti és társadalmi funkciója?
Gyermekekről, ráadásul azok bántalmazásával kapcsolatban dönteni, ráadásul törvényi szinten, a legszélesebb körű tudományos-szakmai megalapozás nélkül – ez megdöbbentő felelőtlenség, hiszen potenciálisan éppen az átgondolatlan és minden szakmai-tudományos hátteret nélkülöző szabályozások árthatnak a legtöbbet a gyerekeknek. Ha engem szülőként valami felháborít, akkor pontosan ez az.
A te kerted milyen? Akár csak legbensődben zöldellő, akár valóban létező, mindenkinek van elképzelése arról, milyen kertet szeretne. Geometrikus formákra nyírt bokrok vagy burjánzó, áthatolhatatlan növényzet? „A kertészben lakozik a kert” – írja Gilles Clémens, francia tájépítész, akinek a The Third Landscape elmélete szerint az emberi túlélés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a városi terek között maradjanak kihasználatlan, “parlagon heverő” területek, ahol minimális emberi intervenció zajlik, mert ezek a biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontosak, sok fajnak pedig az utolsó menedéket jelentik.
A földi történetből – klíma-, természeti katasztrófák, és így tovább –, az látszik, hogy mi a saját egónk szerint, csak kihasználtuk mindazt, amit a természet, a Föld ad, és nem figyeltünk a változására. Nem foglalkoztunk például a levegővel. A karantén idején érezhetően javult a levegő minősége, mivel kisebb volt a repülőforgalom, rögtön éreztük a változást. Nálam a virágok erőteljesebbek lettek, és itt fészkelt egy rigó, a harmadik emeleten, az ajtóm fölött… Számomra ezek mind jelek. A korlátozások miatt csendesebb, frissebb lett a levegő a városban is. Joseph Beuys az ember felelősségére mutatott rá:
felelősek vagyunk a környezetért, egymásért, a világért, a tágasabb világért, mert a szellemi, spirituális világgal is együtt kell tudnunk élni – ezt, mint antropozófus is képviselte.
Majális, kirakodás, tömeg, tumultus, lökdösődés, drágaság, rablás, de csak vegyünk valamit, ha már kijöttünk. Ismerősök, ismeretlenek, de régen láttalak, de jó itt, sokan vannak, menjünk haza. Összegyűjtöttünk néhány tipikus elemet, ami nagyban jellemzi ezeket a forgós-sörös-kolbászos vásárokat. Figyelem! A felsorolásban a nyolcvanas-kilencvenes évek elemei néhol keverednek a XXI. század vívmányaival! – Hartay Csaba örökérvényű írása.
Payer Imre József Attila-díjas költő, a budapesti irodalmi élet ikonikus alakja. „A fehér cápa éneke” című vers szerzője hatvan éves ma. Hatvanadik születésnapja alkalmából Bak Rita költő, műfordító készített DRÓTra interjút. Az interjú mellett Payer Imre két új versét és – egy kincset érő régi felvételről – három, mára már klasszikusnak számító költeményét mondja, sőt énekli el.
Összegyűlt a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai kezdeményezéshez szükséges 15 750 magyar aláírás – jelentette be a kampány magyarországi koordinátora, a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezzel Magyarország lett a hatodik EU-tagállam, amely teljesítette az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó feltételeket. A civil szervezetek a kampányt e mérföldkő elérését követően is folytatják, hogy sikerüljön teljesíteni az uniós szinten megkövetelt egymillió aláírást.
A célegyenesbe fordul a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezés magyarországi kampánya. A szükséges magyar aláírások 95%-a, több mint 15 ezer aláírás már összejött. Már csak 700 magyar aláírásra van szükség.
„Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetne rá” – Hamvas Béla és Weöres Sándor találkozása a szokolyai hársfa alatt.
Az egy dolog, hogy már egy ideje nem létezik más betegség, de sajnos lassan más téma sem.
Hogyan lehettek igazán nagy magyar hazafiak és honleányok a XXI. században? 2021. március 15-én ebből a 12 pontunkból most megtudhatjátok.
Jane Goodall azt kérdi: „Hogy lehetséges, hogy a legértelmesebb lény, aki valaha is a Földön járt, elpusztítja az egyetlen otthonát?” – de hozzáteszi azt is, hogy: „Meg kell értenünk a nagy fejünkkel, hogy amit egyénként teszünk a dolgok nagy rendszerében biztosan nem hoz változást, de amit együtt viszünk véghez, mint emberek milliói, akik helyes etikai döntést hoznak az fog minket elmozdítani a helyes irányba.”
Add tovább!
Azon a napon, amikor ez a felismerés bekövetkezett az életében, Irom Shamrila egy ujjhegynyi mézet vett magához, és arra a döntésre jutott, hogy a Gandhi hagyományaira épülő erőszakmentes ellenállásnak egy eddigitől eltérő formáját, a nyilvános politizálás útját választja.
A vírushelyzet miatt az Európai Bizottság újabb 3 hónappal meghosszabbította a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét. Több, mint 13 ezer magyar aláírás gyűlt eddig össze, így már csak 2100 magyar aláírásra van szükség, hogy teljesítsük az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban Magyarországra vonatkozó feltételeket. Írd alá Te is! Részletek a DRÓTon.
Add tovább!
– Ó a fene enné meg! – sóhajtottam fel magamban, mert egészen sokkolónak tűnt belegondolnom, hogy Andalúzia ily eldugott kis városában, fényes nappal, suhancok raboljanak ki, ráadásul hat esztendő rabolatlan barcelonai élet után!
Az ominózus Jókai-vita rengeteg témát felszínre hozott, amelyeket akár külön-külön is érdemes lenne megvizsgálni kötelező olvasmányok, kánon, irodalomoktatás, női írók, kortárs irodalom, irodalomtanítás, olvashatóság, stb. Bánki Éva és Péntek Orsolya részben ezt meg is tette, én most szeszélyesen előrángatok néhány gondolatot. Figyelem: erősen ironikus hangvételű okoskodás következik!
Eljutnak hozzám is a hírek, hogy néhányan úgy tartják, Az arany ember című regényének talán már nincs helye az iskolai kötelező regények között. Hogy ma már nehéz olvasmány? Szembenézni a múlttal nehezebb. Hogy ne szerette volna eléggé a hazáját vagy, hogy nőellenes lett volna? – Ferdinandy György küldte el írását a DRÓTnak. Közöljük.
Tóth Krisztina nem átfogó értelmezést adott Jókairól, hanem Jókai egyetlen regényének egyetlenegy aspektusát hozta szóba.
És ha ír egy hosszabb tanulmányt Fallokrata magyar irodalom címmel?
Ez ugyan mi módon befolyásolhatná ez az ő epikus és lírai életművét?
Ha irodalmi életműkről beszélünk, számít-e…
Bánki Éva véleményét olvashatjátok a DRÓTon, amelyben Péntek Orsolya írását gondolta tovább.
Az első – virtuális – pofon azért csattant el, mert Tóth Krisztina be akarja tiltatni Jókait és ki akarja vetetni a kötelező olvasmányok közül. És/vagy mert olyasmit kér számon egy 19. századi írón visszamenőlegesen, amit nem lehet rajta számonkérni, ti a „genderideológiát”, a „feminista olvasatot” és a „modern nőképet”. És/vagy nem szereti eléggé a hazáját/a magyar irodalmat/a magyar gyerekeket. Nem ért hozzá, „buta”, „nő” etc.
Holott…
Ő is a diktatúrában élte felnőtt életét… a szelek gyáván fújtak és a dombok suvadásosan csúszkáltak a felhorzsolt álmokon, miközben könyökkel ment a harc. Csak könyökkel.
Szerkesztőségünkbe egyszerre futott be a két írószervezet által kiírt szociális támogatás híre. Mutatjuk őket.
A szociális támogatás súlyos vagy tartósan fennálló egészségügyi vagy anyagi probléma, rendkívüli élethelyzet esetén igényelhető. A korlátozott pénzkeret miatt 10 főnek tudunk bruttó 50 000 forint támogatást nyújtani egyszeri alkalommal. A kiosztható összeg tehát mindösszesen 500.000 Ft. Részletek a DRÓTon.
Korábban is nélkülöző írótársaink megsegítésének igényét a járványhelyzet és az ezzel együtt megjelenő gazdasági válság felerősítette: nemcsak az irodalmi estek, közönségtalálkozók, könyvbemutatók, fesztiválok elmaradása okozott olykor drámai jövedelemkiesést egyes tagjainknak – a válság a könyvpiacra is jelentős negatív hatással van, így az innen elérhető bevételek nagy része is eltűnt. Megkezdi működését a Szépíró Alap, amely a Szépírók Társaságának a Summa Artiummal közösen üzemeltetett segélyezési rendszere.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
Fel kell tennünk a kellemetlen kérdéseket, hogy vajon ezekkel a lezárásokkal, látogatási tilalmakkal, rendeleti kormányzással, ingyenes parkolással, nyolcórai takarodóval, az egész hozzáállásunkkal: elértük-e azt, amit szerettünk volna? Tényleg kevésbé terjedt a járvány? Megvédtük-e vajon az időseket? Mit nyertünk és mit vesztettünk? Jól reagáltunk-e?
Az Izraelben nevelkedett vidéki srácból lett a Harvard Egyetem asztrofizikai részlegének elnöke, Avi Abraham Loeb, aki évek óta az Oumuamua elnevezésű csillagközi tárgy vizsgálatával foglalkozik, amelyet a földönkívüli élet bizonyítékának tart, s ezzel a véleményével nagy port kavart a tudományos életben és a világsajtóban is. Kutatásaiban fő inspirációja a természet, hangsúlyos helyet kap a természettudományok és a művészet közötti párhuzam.
A DRÓTnak adott interjújában azt mondta, hogy alapvető filozófiai kérdésekre keresi a választ a világ keletkezésével kapcsolatban.
„My wife says that if they land in our backyard, I should make sure to leave the car keys with her and to ask them not to ruin the lawn when they take off.” – Interview with Avi Loeb, Professor of Science at Harvard University.
Világvége van. Mindennap. Vagy hurráoptimizmus. Mindennap. Átmenet nincs. Józan ész nincs.
„Szeretném szenátortársaim figyelmét felhívni a felelősségünkre: a döntés, amelyet majd meghozunk, nemzedékek tanulási, oktatási, kutatási lehetőségeit határozza meg, így döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte.” – mondta Szajbély Mihály 2021. január 18-án az egyetem szenátusi ülésén. A professzor teljes beszédét és egy összefoglalót is közlünk a tegnapi eseményekről a DRÓTon.
Hogy a tudomány lett korunk vallása, az, amiről az emberek úgy hiszik, hogy hisznek benne, már jó ideje nyilvánvaló.
Mi határoz meg minket? Mi határozza meg a viselkedésünket, a személyiségünket és ezáltal a boldogulásunkat az életben? Értjük-e önmagunkat és ha igen, ez a tudás elengedő-e önmagunk megváltoztatásához? Vagy a káros, sokszor önsorsrontó viselkedésünk belénk van kódolva?
Az esszé megírását Terék Anna Háttal a napnak című verseskötete ihlette, szakmai vázát Susan Forward Mérgező Szülők, Waltraut Barnowski-Geiser Apa, Anya, Pia című könyve adta és mindez személyes tapasztalatokkal egészült ki.
Az írónő harminc év elteltével tudta fájdalmait megosztani a világgal egy gyermek elvesztéséről, a terhességről, a halva születésként elkönyvelt abortuszról, egy beteg gyermek neveléséről vagy a bántalmazó kapcsolatokról.
Isten valóban a magyarokkal él, nagyjából ezer évente visszatér, hogy áldást hozzon rájuk. Legutóbbi áldásakor akkorát röhögött, hogy a kereszt is félrebillent a szent koronán.
Édesanyám halála óta 2014. május 23. Álomnaplót vezetek. November 14-én Szőcs Géza is beleszövődött az álmomba és önálló életre kelt benne rendhagyóvá alakítva az eredeti Álomnaplóm folyamát. Blénesi Éva – a Szőcs Gézáról szóló monográfia szerzőjének – írását olvashatjátok a DRÓTon.
Előadásunkat szeretettel ajánljuk nem csak biokertészkedőknek, hanem mindenki másnak, akit foglalkoztat az ökológiai válság miértje és a válaszkeresés a lehetséges kiutakra.
„Az örömök urai vagytok, a sóvárgás legyőzői és a vágyak kalandorai. Bármerre is induljatok tovább a gyönyörök útján, keressétek mindig a mértékletességet és az arany középutat.” – írja Dávid Ferenc a Kék Pont Alapítvány kampányfelelőse.
A mindennapi élet rohanásában érdemes megállni egy percre és lelassulni, hogy a pillanat megélésével jobbá tehessük a saját és embertársaink életét is. Nyugodtabbak lehetünk és megnyugtathatunk másokat is. Megfontoltabban viselkedhetünk és így másokat is átgondoltabb döntésekre ösztönözhetünk. Nagyobb harmóniában élhetünk magunkkal és embertársainkkal.
Ebben az évben olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, amivel a legtöbben még nem találkoztak: milyen a barátainktól távol, elzártan létezni vagy, hogy milyen maszkot és kesztyűt húzni akkor is amikor nincs hideg és nem esik a hó.
Az Amigos a gyermekekért Alapítvány foglalkozásain résztvevő beteg gyerekek számára viszont már a pandémia előtt is mindennapok része volt az elszigeteltség és az elővigyázatosság.
Barátom volt, nem csak nekem, hanem a magyar irodalomnak és a kultúrának is. – Weiner Sennyey Tibor személyes búcsúja és fotója Szőcs Gézáról.
Hiába élünk a 21. században, a világ más – sokszor nem is olyan távoli részein – a nők jogai még mindig kevésbé számítanak.
Az idei kihívás többről szól majd mint a harminc napos szárazság. Kezdjétek meg velünk a testi és lelki felkészülést az előttünk álló hatalmas kihívások leküzdésére. Legyetek józanok és tudatosak, az egyéni felelősség szerepe most óriási.
Mindent akkor eszünk, és akkor teszünk, amikor eljön annak természetes ideje. Ez az idő a kairos. A dolgok igazságának pillanata.
„Értékrendek, rendszerek felbomlása folyik, és sok mindentől függ, mi mivé fejlődik…” – Két hete jelent meg a DRÓTon Hétvári Andrea Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? című írása, ami számtalan hozzászólást eredményezett. Az egyik olvasónk – Szakáli Anna – egy levelet küldött a témában megszólítva szerzőnket. Az olvasói levelet és a szerző válaszát teljes terjedelmében közöljük lapunkon.
A járvány második hullámával újrakezdtük a naplót, ezúttal Jánosi-Mózes Tibor harmadik naplóját olvashatjátok.
A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.
„Aztán szétnézek az instagramon és azt látom, hogy tobzódnak azok a tartalmak, melyek a Glamour gála hölgyeit ünneplik és prezentálják különböző tervezői ruhakölteményekben, híres tervezők által megtervezett maszkokkal, hiszen nem mehet az ember egy ilyen díszes eseményre akármilyen maszkban. Mi ezt elhisszük? Tényleg, valóban elhisszük? Nemcsak hogy elhisszük, de húszezresével röpködnek a lájkok. Pandémia van, de nem értjük. Nem értjük a világot, mert egy nyomorult kis okoskészüléken éljük át azt, amit az érzékszerveinkkel és egy helyi kultúra és közösség kontextusában kellene ahhoz, hogy ne váljunk teljesen abszurddá és nevetségessé.”
Lipcsei Mariann egy kis görög szigeten, egy apró faluban él évek óta. Véleménycikkét olvashatjátok a DRÓTon.
„Most a jövő az elkövetkezendő néhány órát jelenti. A közönség sem vesz elővételben jegyet. Aki színházba akar jönni, aznap beszalad a jegyirodába, és csak azután veszi meg a jegyét, miután személyesen meggyőződött róla, hogy a pár óra múlva kezdődő előadás meg lesz tartva. Ezek tények, egyszerű tények….”
– Jánosi-Mózes Emese Spanyolországból és Bene Zoltán Szegedről írta tavasszal a járványnaplót. A második hullámmal újrakezdjük a naplót, elsőként Jánosi-Mózes Tibor írását olvashatjátok, aki családjával most tért vissza Spanyolországba. Tiburival párhuzamosan az őszi naplót a Vígszínház fiatal tehetsége, Zoltán Áron írja a DRÓTra.
A nagyvilág zenedobozának kórusa mi vagyunk, s talán előbb omlik be alattunk a pódium, mint felettünk a mennyezet.
„Megvédtünk pár generációt és feláldoztunk ezért egy nemzetet. Most ez látszik, csak igazam ne legyen…” – Jánosi-Mózes Emese Spanyolországból és Bene Zoltán Szegedről írta tavasszal a járványnaplót a DRÓTra. A második hullámmal újrakezdjük a naplót, elsőként Jánosi-Mózes Tibor írását olvashatjátok, aki családjával most tért vissza Spanyolországba.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy fürt szőlővel, egy almával meg háromféle lábszagú sajttal állított haza a közértből. Tisztán emlékszem, mert a szemembe se mert nézni, csak motyogott összevissza a kezeit tördelve, hogy tudom, Marikám, nem engedhetjük meg magunknak, de úgy megkívántam, aztán bevonult a sajtjaival a konyhába, és bekapcsolta a Bartók Rádiót.
…nem lettem pár nap alatt Gabriel García Márquez, de legalább már tudom, hogy attól még írhatok, sőt írni kell és nem árt tudnod, hogy hol baszod el, mert elbaszhatod.
Bambi, szívószálas kóla, Lili gyönyörű, de ezzel most nem hatja meg, Szabolcs határozott: Fontos vagyok én neked? Mert hiába jelöltük be egymást a fészbukon, hogy „kapcsolatban” én úgy érzem, inkább a követőd vagyok, mint a szeretőd! – A „Kapcsolatok” sorozat hetedik darabja
Milyen nő vagy már. Félrekefélsz az ördöggel, majd bemeséled, hogy én vagyok az apja. Jól átbasztál, angyalom.
A tragikusan elhunyt Téglás István 1974-2020 szobrász-, festő- és tetoválóművész nekrológját barátja, Bozsaky Dávid írta meg a DRÓTra.
A közös étkezések alkalmával gyakran elmesélt valami „rangon aluli” esetet, amit aznap hallott vagy olvasott, ezeken keresztül tanított minket a nép egyszerű gyermekeinek primitív szokásairól. Sosem mulasztotta el megemlíteni, hogy mi is hordozzuk sejtjeinkben ezt a hozzáállást, úgyhogy mindig legyünk nagyon éberek. Mi pedig igyekeztünk.
Te nem állnál meg, ha elcsapnál egy kutyát. Te kismacskákat fojtanál a vízbe. Te halott csecsemők tetemein gázolnál át, ha érdekeid úgy diktálnák.
Jelen esszé témája a rosszkedv, a szomorúság, a szorongás, a frusztráltság, a kártékony érzelmek, a depresszió és az azokkal való megküzdés. Hogyan segíthet a buddhizmus egy ilyen helyzetben? Vida Veronika írása a DRÓTon.
Mivé tesz minket a világjárvány? – Jánosi-Mózes Emese sevillai karanténnaplójának utolsó része, melyben szerzőnk és családja végre hazaér Magyarországra.
Benyúltam az ágy alá, de az éjjeli edény már megint csordultig volt a pálinkaszagú hányásával. Kimentem az udvarra, hogy belöttyintsem a disznóknak.
Mire visszaértem, kezdett magához térni, ezért ráültem a mellkasára, és egyetlen határozott mozdulattal átvágtam a torkát.
Ha valakit a bőrszíne, a származása, a vallása, az identitása, a nemi identitása, a gondolkodása, a hite, a neme, a családja, a kora, a múltja miatt bármilyen szinten inzultálnak, engem bántanak. És téged is, kedves olvasó. – szerkesztőnk Stenszky Cecília véleménycikke a DRÓTon.
„Meddig tart még?” – teszik föl a kérdést egyre többen. Meddig tart még a karantén, a vészhelyzet, a rendeleti kormányzás, a…? Meddig tart még? – a címe Tömörkény István egy 1915 végén írott tárcájának, amelyben a szegedi Vanélia valójában Valéria, ma Bartók téri piac világa elevenedik meg az olvasó szeme előtt, ahol is a történet címét adó kérdésre a harctérről érkező sánta hadfi először a királyi szlogennel válaszol: „Karácsony előtt vége lössz…” Majd kisvártatva így egészíti ki: „Ha pedig véletlenül karácsony előtt nem lönne vége, akkor majd vége lössz karácsony után.” − A történelem a keserédes paraszti fekete humort igazolja, végtére is még három Szenteste telik el, míg 1918 őszén véget ér „e nagy tivornya” – hogy újabb borzalmaknak, s legvégül Trianon sokkoló fájdalmának adja át a helyét.
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.
Z és K némán álltak, mintha emberi hamvakat szórtak volna éppen az imént a patakba. Egy perc fájdalmasan süket csönd után K ollót húzott elő kabátja belső zsebéből és elvágta a kötelet, ami egészen eddig még összekötötte az elpusztult sárkánnyal. A maradék gombolyagot és az ollót külön-külön zsebekbe tette el, majd Z-hez lépett.
Jó lenne teljes szívvel hinni, hogy nem csak két irodalom, de két ország és két nemzet sincs. Csak egy van.
Kiszabadulok. Persze fogalmam nincs róla. A lényeges dolgokról jelen időben többnyire fogalmunk nincs. A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat következő alkotáspárja.
Már nagyon rég tudom, hogy be vagyok zárva. De azt is tudom, hogy a kulcs az én kezemben van. Meg azt is, hogy mindenre képes vagyok, illetve azt, hogy nincs lehetetlen. Tudom továbbá, hogy a körülményekre nem hivatkozhatok akadályként, nem beszélve arról, hogy az álmaimnak nem rabja, hanem megvalósítója vagyok.
Lehetséges-e, hogy a már nyolcvan évvel ezelőtt, Németh László és barátai által megálmodott „Kertmagyarország”, egy etikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges ország és benne élő nép lehetne a Kárpát-medencében? Mi volt az „eredeti” elképzelés és hogyan módosíthatjuk ezt az elképzelést 2020-ban? Mi kell ahhoz egyénileg és társadalmilag, hogy Magyarország élhető hely legyen, olyan emberekkel, akik képesek a XXI. század megnövekedett kihívásaira válaszolni?
Magasba és mélybe indult, valóban, mennybe és pokolra. Eljutott ide is, oda is. És elérkezett végül az örökkévalóságba. Az előttünk járókhoz, hozzánk és az utánunk következőkhöz egyaránt. Olyan adottsággal, olyan tehetséggel született, amilyennel hosszú-hosszú évszázadokon keresztül csak páran jönnek a napvilágra. És végig kellett járnia az útját, meg kellett közelítenie a mennyet, az Istent, és pokolra kellett ahhoz mennie, hogy beteljesítse önmagát, s hogy egész népét és az egész emberiséget taníthassa, nem középiskolás fokon.
Beismerhetnénk már végre, hogy alig tudunk valamit. Vírusról, magunkról, bármiről…
Egy 20 éves egyetemista miért nem találkozott a barátaival egy hónapja, és miért marad otthon? Mit gondol a kialakult helyzetről?
Vadnövényekkel kísérletezem jó pár éve – most eljött az ideje, hogy megosszam a tapasztalataimat a DRÓT olvasóival.
Nagyjából a kilencvenes évek sokkját követően, miután szembesültem azzal, hogy az úgynevezett rendszerváltás vagy rendszerváltozás alig jelentett többet, mint hogy az orwelli disztópiából átléptünk a huxley-i disztópiába, számomra bizonyosnak tűnik, hogy az, amit nyugati civilizációnak nevezünk, régen túljutott a zenitjén. „Fenntarthatatlan, és a fenntartásának nincs semmi értelme”, mégis foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá. Amíg egy belső vagy külső katasztrófa lehetetlenné nem teszi ezt a ragaszkodást. A magam részéről nem hiszem, hogy a Covid-19 ez a katasztrófa. De nincs már messze az sem. Hogy aztán a − fukuyamai terminológiával élve − nagy szétbomlást követi-e nagy egyesülés, azt nagy valószínűséggel egyikünk se fogja meglátni a saját szemével.
Nemcsak bennem, hanem más utazókban is visszatérő kérdés, hogy az Ibériai-félszigeten, az egymással több mint ezer esztendeje békességben élő Portugália és Spanyolország, amely kulturális és politikai történelmét tekintve is hasonló utat járt be, az ott élő lakosság antropológiai jellegeit tekintve, miért különbözik ennyire egymástól? Lehet, hogy képzelgés az egész? Egy lehetséges magyarázat következik…
A család és karrier között egyensúlyozó tragikomikus kötéltánc ijesztőbb és röhejesebb is lett egyben.
Nagycsütörtök van. Mindannyian úgy vagyunk, „mint ki sötétben titkos útnak indult, / végzetes földön csillagok szavára, / sors elől szökve, mégis szembe sorssal / s finom ideggel érzi messziről / nyomán lopódzó ellenségeit.” Mindannyian szeretnénk „szót váltani jó, meghitt emberekkel”, de „nyirkos” és „hideg sötét” van, senki sem figyel. Ez az egyik legnagyobb magyar vers. Nem. Ez az egyik legnagyobb vers.
Vagy ha nem értesz hozzá, menj be a kocsmába, lobogtass meg egy tetszőleges címletű papírpénzt, és rögtön lesz vállalkozó, mondogatják a pálya széléről. Egy darabig, persze csak gondolatban, a padlásra hordtam fel a jótanácsokat. Végül a padlás, éreztem, megtelt. Azóta csak morgok valamit az okoskodásra, olyasmit, hogy ja tudom, tudom, és megyek a dolgomra. Nehezen hiszik el, hogy itt már a kocsma is bezárt, alkalmi munkára pedig rég nem vár senki.
A DRÓTon közöljük az eredeti videót és Jane Goodall üzenetének magyar fordítását.
Ma is találkoztam hajléktalanokkal, mint mindig, ha a belvárosban járok. Tétován mászkálnak. Ez a vírus a gyöngékkel és a védtelenekkel végez a legbiztosabban. Ezért kell elbújniuk előle az időseknek és a veszélyeztetetteknek, a krónikus betegséggel élőknek. De hová bújjanak a hajléktalanok? Nem tudom, eszébe jutottak-e valakinek is. Csak bennem merül föl láttukra a Radnóti-vers? Járkálj csak, halálraítélt.
Hátha ez most észhez térít minket: ami baj valakit is ér a világban, az mindannyiunkat érint. Mind összetartozunk.
Döbbenet! Formanek Csaba rendező otthon marad, sem színházba, sem kocsmába nem megy és főz!!! Vajon közben miken gondolkozik? Hogy éli meg az igazi közösségi ember és művész az egyedüllétet? Mit gondol a kialakult helyzetről?
Egy ideje már sokkal inkább az újmédia felületeiről összeszedett információkra építünk, mint saját tapasztalatainkra, sokkal inkább az újmédiában keringő elméleteket szajkózzuk, mintsem saját narratívát igyekeznénk alkotni a jelenségekre a számos csatornán összeszedhető információtömeg rendszerezése és a saját érzékelésünk alapján.
Egy hete önkéntes karanténban vagyunk családommal. A Föld durván gyógyítja önmagát, mert mi durván tettük tönkre.
Képes-e szót fogadni a fogyasztó, aki megszokta, hogy minden áron érvényesíti a jogait, és megcselekszi, amit megkövetel a civilizáció, amelyben él; képes-e szót fogadni, amikor az élete értelme, hogy vásárol, szolgáltatást vesz igénybe, s bármi áron elűzi unalmát; képes-e szót fogadni, ha a szófogadás kényelmetlenséggel jár?
A napokban sokat gondolok nagyapámra, aki hat évet ült börtönben Ceausescu alatt, ennek nagyrészét abban a tudatban, hogy életfogytiglant kapott…
Duplán is különös, hogy gondot okoz az átlagembernek néhány napra, hétre, hónapra lassítani, már most a bezártságtól szenvedünk. Egy krónikus ágyhoz kötött beteg évekig bezártságra van ítélve…
„A katona csatázott, a kancellár cselt szőtt – írja Ottlik Géza Történelem című tárcájában −; de amiről a történelemkönyv hallgat, mit csináltak az emberek?” Nos, ezúttal éppen ültek otthon, illetve ülniük kellett volna otthon, kinyúlt mackónadrágban, könyvvel a kezükben, vagy csak úgy, egy kicsit a semmibe révedve, a szerencsésebbek esetleg egymás kezét szorongatva. Mi ez ahhoz képest, amit például a feleségem nagymamájának kellett átélnie?
Azért sem vagyok, s nem is lehetek ennyire naiv − hogy ott folytassam, ahol abbahagytam −, mert látom, miként reagálnak Európa-szerte az emberek a járvány miatti korlátozásokra. A túlnyomó többség egyedként viselkedik − mert hatalmas tévedés lenne a posztmodern nyugati embert individuumnak nevezni, ahogyan magára gondolni szeret.
Most tavasz van és csend és csőd és halál. Tudom, béna nyitás, de ezt mondta álmomban Tom Hanks.
Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta szakértőként részt vett a 2015-ös migrációs krízis, önkéntesként pedig az elmúlt évtized árvizeinek kezelésében. Krízisszakértőként készít anyagokat a Drót számára.
Weiner Sennyey Tibi barátom keresett meg azzal, vezessek naplót a veszélyhelyzet idején. Soha életemben nem vezettem naplót. Ahogy világjárványból is ez az első, amiben részem van. Bizakodjunk, hogy egyben az utolsó is.
Hogy épelméjűségem a körülményekhez képest megőrizzem, rövid naplóbejegyzések formájában megosztom mi zajlik a hétköznapokban, de elsősorban a fejekben, amikor egy egész ország kijárási tilalom alatt van.
Sokan kérdezték tőlem, hogy én mit gondolok erről az egészről. Hát majd felteszek pár részletet a naplómból és látni fogjátok. Ne haragudjatok meg rám ezekért a személyes gondolatokért. De hát ez a naplóm. Lapunk főszerkesztőjének Weiner Sennyey Tibornak a naplójából olvashattok a DRÓTon.
Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta szakértőként részt vett a 2015-ös migrációs krízis, önkéntesként pedig az elmúlt évtized árvizeinek kezelésében. Krízisszakértőként készít anyagokat a Drót számára.
Üvöltő, fagyos szél fújt, amikor 2020. január 22-én a Magyar Kultúra Napján, amikor Budapesten a Közgyűjteményi és Könyvtári Dolgozók Szakszervezetének demonstrációját tartották az Arany János és az Akadémia utca sarkán.
„Jobb híján itt szeretném elmondani, hogy nem veszem át a Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat. Enyhén szólva aggályosnak találom a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, és nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk.” – írja.
A Térey-ösztöndíj havi összege 2020-ban havi bruttó 320 ezer forint. A Térey-ösztöndíjra javasolt 45 alkotó neve a DRÓTon is olvasható.
„Ez a kultúra, amely saját magát falja fel, ideológiák tömkelegével, hatalommal és digitális rabszolgasággal elkábítva, embervoltunkat a csontig és az ösztönig lecsupaszítva – nem lehet az én emberlétemnek a mentsvára és küzdelmemnek célja.”
Stenszky Cecília gondolatait a DRÓTon vitaindítónak és gondolatébresztőnek szánjuk világunk válságos helyzetéről és egy lehetséges megoldásról.
Különösen veszélyeztetettek a határainkon túl élő magyar közösségek, ahol a magyarság már nem nagy tömbben, hanem szórványosan létezik. Az ott élő családokat és gyermekeiket nemcsak nemzeti identitásuk elvesztése fenyegeti, hanem a kisebbségi lét gyakori velejárójaként a rossz gazdasági helyzetből adódó szegénységgel, gyakran a mélyszegénységgel, konkrétan nyomorral kell szembenézniük. A Szórványmagyarság Gyermekeiért Alapítvány ezeket a veszélyeztetett családokat és gyermekeiket nem csak tanáccsal, jó szóval, hanem rendszeres anyagi támogatással, tanszerekkel, ruhával, lakhatással, étkeztetéssel, iskoláztatással is segíteni tudja. Egy-egy karácsonyfadísz megvásárlásával a Szórványmagyarság Gyermekeiért Alapítványt tudjátok támogatni.
Milyen munkát végzett Erős Kinga az utóbbi években a Magyar Írószövetségben és miért akar most elnök lenni?Mik a tervei? Mit gondol Erős Kinga a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség és a többi írószervezet kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról? Mit ért ‘nemzeti irodalom’ alatt és miért és hogyan kell ‘harcolni’?
Letelt az első tíz nap a száraz novemberből. Gondolom nem csak én, hanem, akik velem együtt tartják az alkoholmentes hónapot nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Igaz, nem először vagyok programszerűen absztinens.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Micsoda hülyeség! Mi az, hogy ne igyunk? Száraz november? Száraz? Akkor édes borokat nem iszunk. Igyunk a száraz novemberre! Vagy mégse?
A lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban és 2019-ben. Peter Handke egy versét és Olga Tokarczuk prózáját ajánljuk olvasásra ez alkalomból a DRÓTon.
Ami normális a póknak az végzetes káosz a légynek. Mi a normális? Mit mond erről a tudomány? Bátor Adrienn írása a DRÓTon.
1992-ben a Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia legutolsó napján egy 12 éves kislány beszélt, és arra kérte a döntéshozókat, hogy döntéseikkel őrizzék meg a Föld jövőjét és a természet sokszínűségét.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
A nap még ontja sugarait, de a völgyekben már árnyék honol. Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
„…jellemfejlődésemben, de lehet, hogy abban, hogy rátaláljak végre valami olyasmire, ami igazából vagyok, például Heller Ágnes is szerepet játszott.”
„A költészet közelítsen a természethez, a hagyományos irodalmi rendezvényeket mozdítsuk ki egy kicsit a szabad ég alá, sőt vidékre, el a fővárostól, Zágrábtól jó messzire, hogy ne csak a fővárosban legyenek irodalmi események. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy hírét vigyük a fenntartható életformának, és motiváljuk az embereket arra, hogy minél több időt töltsenek a természetben.”
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászónak jelenleg kiállítása látható Budapesten az If-kávézóban. Naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Mit tehet a művészet a természetért? Miért fontos a tájvédelem? Miért „nemzeti” a nemzeti park?
„Az is érthetetlen, hogy száz éve tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy mihez fog vezetni a túlfogyasztás, a globális felmelegedés, a fosszilis energiahordozók mértéktelen használata, a műanyag szemét: mégsem tettek semmit. Sokan a kormányokat hibáztatták, mások a nagy cégeket, Tibor és Balázs úgy gondolta, hogy sajnos semmi befolyásuk nincs sem a kormányokra, sem a nagy cégekre, hiszen ki hallgatna egy költőre és egy kertészre, ezért saját életüket kezdték, szerény lehetőségeikhez mérten átalakítani. Például sétáltak. Úgy gondolták sétálni, igazán nem kerül semmibe.” Kovács Ibn Abdul Jozefát 2119-ben tart majd egy beszédet. Ezt olvashatjátok most a DRÓTon.
Emberként fontos számomra, hogy a környezettel, természettel a lehető legnagyobb összhangban tudjak létezni, és a művészet az egyik fő eszközöm, hogy kifejezzem az ezzel kapcsolatos gondolatokat, igényeket. Az ökológiai problémákhoz fűződő tevékenységek első lépései sem kifejezetten művészetként jelentek meg, de elkerülhetetlenül begyűrűztek a művészi praxisomba is. – Részlet a Bubla Évával készített interjúból.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában. Ha tetszett a hegymászó naplója: add tovább.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT új sorozatában. Ha tetszett a hegymászó naplója: add tovább.
Múltról és jelenről, lelkiségről és hitről, hajléktalanokról és menekültekről és különösen arról, hogy akkor most tulajdonképpen miben is élünk mi itt Magyarországon beszélgettünk Iványi Gábor lelkésszel, az Oltalom Karitatív Egyesület elnökével beszélgettünk 2019. március 27-én.
MTA? CEU? Tüntetések a köztévénél? Mi ez a vircsaft? Miért támadja a kormány az értelmiséget? Tényleg politizál az MTA? A „Soros-egyetemen” valóban milicistákat képeznek? Mi az értelmiség feladata és miben hisznek a tudósok? Miért álságos az ún. gecizmus és kikre hat az álsuttyó populizmus? Hogyan függ össze az alapkutatás és a cigányzene? Mi az a Régi Magyar Költők Tára és mi az értelme az eszmetörténetnek? Ács Pál irodalomtörténésszel beszélgettünk.
Kedden este Pozsonyban hosszan tartó betegséget követően elhunyt Grendel Lajos Kossuth-díjas felvidéki magyar prózaíró. Utolsó interjúnkat alig egy éve készítettük vele legutolsó könyvéről. Kapcsolódó cikkeink a DRÓTon.
Elbúcsúztatták barátai Gecse Balázs Gergőt, akit ökrös szekere mellett ütöttek el Fanciaországban. Képek és kapcsolódó írásunk a DRÓTon.
2018. november 15-én este fél 8-tól ismét adománygyűjtő estet szervez az Oltalom Karitatív Egyesület. A jótékonysági estnek immár hagyományosan az Átrium ad otthont, ahol neves fellépők, Bánfalvi Eszter, Bródy János, Erdős Virág, Gergye Krisztián, Hámori Gabriella, Röhrig Géza, Závada Pál, Závada Péter adnak műsort, de videón bejelentkezik Presser Gábor és Parti Nagy Lajos is.
Október 15-e óta számos, olyan, korábban az utcán élő embertársunk hollétéről nincs tudomásunk, akiket szakembereink személyesen ismertek, az utcai szociális munka során elláttak és velük kapcsolatot tartottak. Október 15-e óta azonban sem élelemért, sem szállásért nem jelentkeztek, a hasonló helyzetben lévő emberek által „lakott” ismert helyeken erdős, ligetes részek, stb. nem találhatók. Egyszerűen eltűntek a velük foglalkozó szakemberek látóteréből, hollétükről senkinek nincs tudomása. – A teljes levél a DRÓTon.
A kínai gondolkodás szerint az a táj tud meghatározó illetve szép lenni, ahol 有山有水, azaz ahol van hegy és van víz is mellesleg a kínaiak ezért is szeretik annyira Budapestet, mert kicsiben ugyan, de itt is megvan mindkét feltétel. – Viczenti Mátyás útleírása és fotói Kínáról Kínából.
Megnyílt Budapest legújabb kávézója: a MrSale Café! A megnyitón szó esett Petőfi és az unikum kapcsolatáról, a Nyugat szerepéről a magyarság történetében, Rejtő kedvenc kávézójáról és súlyos éjszakáiról, a polgárság és a szabadság kapcsolatáról, és persze arról, hogy mi a különbség a kávézó és a kávéház között.
Gecse Balázs Gergőt Franciaországban az országúton poroszkálva, szekere mellett elütötték és meghalt. Harminckét éves volt. Jó lett volna, ha hazatér és tanít. Elmondja, hogy milyen szabadnak lenni. Most már nem maradt más, csak a története, amit nem szabad elfelejtenünk.
Hová tűnnek a nők a tudományos életből, miért nehéz a szakmában maradnia egy nőnek, még akkor is, ha letett már valamit az asztalra? Mennyire van jelen a szexizmus a mai magyar és nemzetközi tudományos életben? Milyen lehetőségei vannak egy bölcsészdoktornak, különösen, ha nő, a PhD után? Mivel foglalkoztak az alkimisták? Van-e érdeklődés a magyar témák iránt külföldön? Mi a tudós feladata és mivel tartozik a társadalomnak? Bobory Dóra szabadúszó történésszel beszélgettünk.
Egy pszichés problémákkal küzdő fiatal nő kórházba vonul, ahol részt vesz egy rövid közösségi terápián, kialakít baráti kapcsolatokat, majd megtudja pszichiáterétől, hogy borderline zavaros, akibe beleszeret és akivel a könyv végén összejön. Hogy érdemes-e elolvasni ezt a könyvet? – Lafferton Luca írása Kneszl Beáta Carmen „Én, a megbélyegzett. Borderline testközelből” című könyvéről.
A focitól megrészegült őslakosok istennek nézték a zsarnokot, és a különös rituálék köré hazugságból és félelemből szőtt birodalom pillanatok alatt omlott össze… – Mit tehetünk? Szarjunk a focira vagy éljen soká a nagy-nagy leviatán?
Két perces videó a Vörösmarty tér bugyraiból. Vigyázat, a nyugalom megzavarására nem alkalmas két perc következik. :
Ki volt ez a Lénard Jenő, aki oly nagy hatással volt az egyik legnagyobb magyar íróra Krúdy Gyulára, hogy az majdnem betért buddhista szerzetesnek? Ki volt az, aki a magyarság keleti lényegéhez vezető spirituális kalauzt adott? Ki volt az, aki az első valamire való könyvet írta Buddháról és a buddhizmusról magyarul?
Ha szétnézek magam körül, én a folytatás mellett tettem le a voksomat, minden gyűlölet nélkül. Ismerőseim sem „fideszesek”, de hasonlómód oda szavaztak. A migránstéma kb. 10% pluszt hozott a Fidesznek, szerintem. Anélkül is nyertek volna…
Többfelé hallani mostanság elveszett generációról, azokról a mostanra középkorúvá érett, többnyire képzett fiatalokról szólva, akik valamikor a kétezres években mentek el Magyarországról nyugatra, odakint megtalálták a boldogulásukat, de akik eddig legalábbis még nem gondolkoztak végleges elszakadásban, ám akiket csalódott keserűséggel tölt el az újabb kétharmad és az ezzel együtt állandósulni látszó lemaradás Európától, az orosz mintájú társadalmi modell, az új feudalizmus, vagy ha tetszik neo-kádárizmus kiépülése hazánkban.
Az általános állítás mögött különböző egyéni történetek és vélemények húzódnak meg, a korábban Bezzegország-sorozatot jegyző szerkesztőnk, Petneházi Gábor története és kendőzetlenül keserű véleménye is egy ezek közül.
Nem tudom, mi volna rémítőbb. Ha emögött az eredmény mögött az informatikai rendszer meghekkelése van, vagy valóban ennyi embert lehet mozgósítani a félelem és gyűlölet jelszavaival.
Az emberek a Döbrögikre szavaztak? – kérdi Formanek Csaba színész, rendező. Szerinte ha nincs bizalom az igazságszolgáltatásban, a hírközlésben, az oktatásban és az egészségügyben, de lassan már a szabad választásokban sem nagyon, akkor az lelkileg megnyomorítja az országot.
Hogyan tovább? Úgy, ahogy eddig, vagy teljesen másképpen? A 2018-as választások margójára két gondolatot és egy kérdést szeretnék most feljegyezni.
Ez egy barbár ország! – a 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni? Péterfy Gergely, író válaszolt a kérdéseinkre.
Olyan országot szeretnék, ahol egy hétszáz éve itt elő népet nem aláznak meg olcsó politikai kampányfogás miatt. – vallja Galyas Éva Klára, költő és divattervező. A 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni?
A tartalom felvezetésének szövege…Még négy olyan év, mint az elmúlt időszak és Magyarország Európa legmélyére süllyed és megmarad Putyin utolsó csatlósának. – vallja Gömöri György költő, nyugalmazott cambridgei professzor. A 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni?
Szeretnék arra gondolni, hogy az emberek nem gyűlölködnek és nem félnek, tudnak hinni és bízni, van kedvük dolgozni, tudnak a saját dolgukkal foglalkozni. Ahol jó gyereknek lenni, ahol jó tanulni. – a 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni? Kiss Márta festőművész válaszait olvashatjátok.
Előre büdösített zoknit tett a borítékba! – A 2018-as választások hetében költőket és írókat kérdeztünk meg arról, hogy miért mennek el szavazni. Most Szörényi László irodalomtörténész, emeritus kutató professzor, a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának véleményét ismerhetitek meg.
Olyan országot szeretnék, ahol a legtöbbet az oktatásra, az egészségügyre és a kultúrára költik. Ami demokratikusan működik. Ami átlátható. Ahol a társadalmi osztályok közt van átjárás. És mindezt csak a közoktatáson keresztül látom lehetségesnek. – A 2018-as választások hetében költőket és írókat kérdeztünk meg arról, hogy miért mennek el szavazni. Elsőként Kiss Judit Ágnes véleményét ismerhetitek meg. Add tovább.
A DRÓT szerkesztősége mély fájdalommal és megrendüléssel értesült arról, hogy Jagos István Róbert, költő, a Poet művészeti vezetője, a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapító tagja a napokban másodszorra is öngyilkosságot kísérelt meg.
Jagos István Róbert 2017-es verseskötete könyvheti toplistánkon szerepelt. Nemrég kaptuk a megrázó hírt, hogy a szegedi költőt kórházba szállították, mert öngyilkosságot követett el. Megkeresett minket, hogy szeretne beszélni mindarról, ami vele történt. Két hetet vártunk az alábbi interjú megjelentetésére, hogy Jagos állapota valamelyest stabilizálódjon.
A klímaváltozás sokak számára elcsépelt frázis, bőven akadnak tagadói is, mégis, legtöbben értetlenül állunk januári időjárásunk előtt: az évszakok széles skálája váltakozik néhány óra leforgása alatt. Bubla Éva fiatal magyar alkotóművész és egy szigetszentmiklósi iskolai közösség közösen tettek lépéseket a környezetvédelem és művészet útján a klímaváltozás megértése felé.
Ha él benned a Krisztus, akkor neked ezentúl fájni fog az igazságtalanság, akkor is, ha nem személyesen érint. Fájni fog az irgalmatlanság, akkor is, ha nem veled történik. Fájni fog a szeretetlenség, akkor is, ha másoknak kell azt átélniük. Kard járja át a lelkedet. – Ledán István – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészének – írását olvashatjátok a DRÓTon 2017 Karácsonyán.
Aminek valójában a tanúi vagyunk az egyfajta normaváltás. A kérdés az, hogy mire milyen normát váltunk? Ezentúl kibeszélünk a közösségi oldalakon mindent, de közben ugyanúgy hallgatunk arról és nem teszünk semmit, ha valaki valakivel szemünk láttára erőszakoskodik? Megbuktatunk mindenkit, aki erkölcsileg vállalhatatlan tetteket követett el, még akkor is, ha szakmailag elismert, de közben elfogadjuk, hogy az ország vezetői korruptak és nem értenek ahhoz, amit csinálnak?
Kortárs magyar írók és képzőművészek tiltakoznak a puncs.hu magyarországi jelenléte ellen. A nyilatkozat szövegét, az aláírók névsorát és kapcsolódó írásunkat olvashatjátok a DRÓTon.
Idén karácsonyra – immár második alkalommal – minőségi, kortárs magyar irodalmi könyveket viszünk Kárpátaljára, a Beregszászi- és Munkácsi Járási Könyvtáraknak. Az akciót a DRÓTon is közzé tesszük, hogy több emberhez eljusson, remélve, hogy a kárpátaljai magyarokat így is támogathatjuk. Részletek itt.
Az ilyen színvonalas műsorokból is látszik, hogy az ország jó irányba tart. Mert végre megengedhetjük magunknak, hogy ilyen kiemelkedő feleségek legyenek bemutatva. Le mertem volna fogadni, hogy a sok proli majd fújol, meg irigykedik. Már megy a médiában a támadás. Kik hőbörögnek?
Ennél érthetőbben nem lehet elmagyarázni, hogy mi a helyzet a Római-parti gáttal.
Végre megtudhatjuk azt is, hogy hogyan lehet a pajta tetejéről nyári laskagombát termeszteni, mi az a Sárkollektíva, milyen vidéken újrakezdeni, mit jelent, hogy mindenegyben van és hogy végtére is mi az a Gyüttment Fesztivál?
„Az, hogy egy parkban, a világ első közparkjában egy fa útban legyen, az abszurd. Különösen abszurd ma, a klímaváltozás korában. […] Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy ezeket a fákat innen át kelljen ültetni.” – nézd meg Megyeri Szabolcs kertész, Zugló főkertészének üzenetét a Városligetből és kapcsolódó anyagaink a DRÓTon. Oszd meg, ha te is egyetértesz
Három héten át Ladával csapattuk az országban. De most vége. Mi történt? Miért? Hol? Hogyan? Kinek az őrült ötlete volt?
Kismama jógaoktató és dúla is lettem, mivel a hat várandósságom, ezen belül a három elvesztett magzatom és a három szülésem mérhetetlenül sok tapasztalással ajándékozott meg, ami az elmúlt hat évben egy gyorsvonat sebességével és intenzitásával száguldott át rajtam. Ez a folyamat sok-sok könny, vér, lelki és érzelmi hullámzás során mélységesen mély megtapasztalásokhoz segített hozzá a szülés, családalapítás, gyerekvállalás témakörében, ami teljesen átformált, mondhatni új emberré tett. – Ibolya Emese blogját ajánljuk a DRÓTon.
A kormányfő szerdai nagy bejelentéséről mindenki azt hitte, hogy arról fog szólni, hogy eltűnnek a Soros-plakátok, vége az illiberális útnak, esetleg személyesen kíván részt venni a Felcsúti Űrállomás átadóján. De nem. A családi ezüstről volt szó. Már megint. Magyarország visszaszerezte az utolsó hét darabot is. A kincsről még a DRÓT indulásakor, három éve, 2014-ben írt összefoglaló cikket Schaffer Dániel. Most ismétlünk, mert megint aktuális.
Vajon milyenek íróink, költőink, művészeink édesanyjukkal most? Peer Krisztián, Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Rabóczky Judit, Kiss Márta és Karsai Zsófia küldtek képeket felkérésünkre, amelyeket a DRÓTon most megnézhettek.
Mi a helyzet a „bibliailag ajánlott” testi fenyítéssel? A gyerekpszichológus után egy lelkész írását olvashatjátok a DRÓTon.
El lehet-e verni a gyereket? Lehet-e egy-két, legfeljebb három pofont adni? Valóban jó tanács-e, hogy ne vonjuk meg a vesszőt gyermekeinktől? A HVG és 444 cikkei után hatalmas ismertségre tett szert egy három éve megjelent, boltokban nem kapható könyv Dr Kuzmától. De mit mond erre a gyerekpszichológus? Kabai Piroska írását olvashatjátok a DRÓTon az ügyről.
A MR SALE és a DRÓT különleges Költészet napi akciójában nyakkendőt adtunk versért cserébe 2017 április 11-én. 223 vers érkezett, amelyek beborították a pesti bolt kirakatait és falait. Képek és részletek az akcióról.
Nekünk megér egy saját kézzel leírt vers egy nyakkendőt 2017 április 11-én! Élj a DRÓT és MR SALE különleges Költészet napi akciójával és kaphatsz egy nyakkendőt egy versért cserébe. Időutazásos videó a DRÓTon.
Eredménytelennek a Ligetbe szánt Magyar Zene Házára kiírt kivitelezői közbeszerzést. Azóta az is világossá vált, az árak annyira elszálltak, hogy az épület áttervezésére lesz szükség. Sághi Attila a Városliget ZRT műszaki igazgatója pénteken nyilatkozott az M1 Ma reggel című adásának. A fakivágásokról, a kivezényelt kopasz kidobóemberekről, művészek tiltakozásáról, vagy a Ligetvédők 12 pontjáról nem esett szó.
Kifejező címlappal és értékes tartalommal jelentkezik a Csillagszálló tavaszi lapszáma 2017-ben. A DRÓTon most elolvashatjátok a részletes tartalmat.
ELVESZETT! ADD TOVÁBB! – A napokban a pesti éjszakában elveszett: henger-alakú „geodéta-típusú”, barna bőrtáskám. Együtt utaztunk 18 éven át… Tartalmának egy része is csak nekem lenne „fontos”, igazolvány, pénz a legkevesebb… Leginkább maga a „corpus” hiányzik – és néhány kézirat, előhívatlan film, „kegytárgyak, relikviák”… – Ha valaki megtalálja: ajándék és hatalmas hála jár Neki! – Szép Napokat mindenkinek! – írta Nagy Zopán. Itt a fotó a táskáról, illetve néhány Nagy Zopán vers, írás és interjú, addig is amíg megtaláljuk.
A kollázs a sokak számára boldog emlékezetű Andrássy úti Eckermann kávéház emlékére készült, feltehetően bezárása évében 2005. A textus a tízéves Ármin J. K.: A Három Holló című helyszínrajzán, továbbá a kortalan J. W. Goethe: Megnyitó beszéd a pénteki társaság első összejövetelén című beszédén alapul. A DRÓTon közreadja Tillmann, J. A.
Minap moziban voltam, szinte teltház volt. Mindkét oldalamon fiatal pár foglalt helyet, a mozi műfaj célközönsége, korosztályilag, ugye. Megrendültem, és a világvégét beharangozó cikk írására kényszerültem. Erre itt. A film is, bizony, még a hollywoodi termékek is mind azért jönnek létre néha az alkotók tudtán, szándékán, vagy önhibáján kívül, hogy mi nézők érezzünk valamit, akármit. Ez a végső célja. – Albert Zoltán írása.
A Ligetvédők 2017 március 14-én közzétették 12 pontjukat. A követeléseket most változtatás nélkül, egyben, a kapcsolódó anyagokat a végén linkelve közöljük a DRÓTon.
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
A Kossuth Rádió, az Inforádió, a wmn.hu, a hvg.hu, a Heti Válasz, a Nők Lapja, az M1 és az RTL Klub jelöltjei között versenyben a DRÓT alkotója: Stenszky Cecília.
A karácsony persze szólhat a csillogásról, a fényről az év sötétjében, s az ajándékokról, de mennyivel másabb az egész hangsúlya, ha a csillogás és a fény belőlünk fakad, az ajándékot pedig önmagunkból adjuk.
Túladagoltad a bejglit? Nem kérsz több sütit? Magadra rántottad a karácsonyfát? Segítünk. Összegyűjtöttük a tíz legjobb mémet az internetről, amivel az elmúlt napokban találkoztunk.
Miért olyan lényeges az irodalom életünk alakítása, jövőnk formálása szempontjából? Miért olyan nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jobbá tegyük a jövőt?
Bob Dylan szerint, amikor Shakespeare a Hamletet írta, talán azon járt az esze, hova ültesse a mecénásait, mely színészeket válogassa be a darabba és hol találhat egy jó kis koponyát, de biztos, hogy nem azt kérdezgette magától, hogy akkor „Ez most irodalom?”
Ma reggel a Standing Rock rezervátumban és világszerte az a hír terjedt el, hogy leállítják a vezeték jelenlegi építését, és semmiképpen sem a folyó alatt és az amerikai őslakosok szent földjén keresztül fogják folytatni. Sokan úgy értékelik a helyzetet, hogy egy csatát megnyertek, de a háborút még nem.
László Éva – a DRÓT sorselemző asztrológusa, ezoterikus irodalmi szakértője, lélekrendszergazdája – mind a tizenkét csillagjegyben születetteknek kiváló tanácsokat ad decemberre.
Micsoda hülyeség! Mi az, hogy ne igyunk? Száraz november? Száraz? Akkor édes borokat nem iszunk. Igyunk a száraz novemberre! Vagy mégse?
Az összefogás, éspedig a legszélesebb összefogás pedig nélkülözhetetlen. – Ruzsa Ferenc indológus és filozófus, az ELTE professzora írásában konkrét javaslatot tesz arra, hogy hogyan lehetne Magyarországból olyan ország, ahol a politika valóban közös ügyeink megoldását jelenthetné. Tanulmányát kesergés helyett, vitaindítónak szánjuk. Add tovább, oszd meg, segíts abban nekünk, hogy ez az írás eljusson mindazokhoz, akiknek íródott: a választókhoz és a választottakhoz.
„Kérem adja meg személyes adatait…” – Mindnyájunk számára ismerős lehet a borzongató helyzet. Braun Barna nem akárhogy kezelte az őt folyamatosan zaklató telefonos hívásokat: az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon posztolta őket, mintegy fityiszt mutatva a kafkai Hivatalnak, s megmutatva Magyarországnak, hogy hol is élünk.
…ajánlotta 2016 magyarjainak Gömöri György irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár, aki nem csak a jelenről, de az 1956-os forradalom idején megélt élményeiről is beszélt kameránk előtt.
A XIV. dalai láma pozsonyi látogatása kiváló alkalmat nyújtott a Buddha FM internetes rádió munkatársainak, hogy átadjanak egy, a dalai láma számára készített könyvet és könyvtartót. A rádió még egy évvel ezelőtt írt ki pályázatot, melyben olyan történeteket vártak a hallgatóktól, amik a békével, a szerető kedvességgel, az örömmel, a boldogsággal és a jószándékkal kapcsolatosak. – írta a 24.hu. Weiner Sennyey Tibortól a Buddha FM antológiájába adott írásának szerkesztett változatát olvashatjátok a DRÓTon. Ha szerintetek is ez egy fontos történet: segítsetek, hogy ne csak a Dalai Lámához, hanem egymillió magyar olvasóhoz is eljusson.
Mondtam neki, hogy megyek egy hétvégi programra, ahol jógázni is fogunk, és csak ekkor szembesültem azzal, mekkora az előítélet nálunk a jóga iránt, mert a válasza az volt, na, ott téged majd jól megkettyintenek.
Kis családunk két kiskamasszal és egy kisbabával zenére vágyott és művészetekre, barátokra és szép vidékre, felhőtlen szórakozásra és alkotásra. Ezekkel a feltételekkel már nem volt olyan bő a választék; mi „Ozorát” céloztuk meg. Monáth Gábor írása az Ozora fesztiválról.
A nyár egyik legeredetibb fesztiválja volt a nógrádi Csobánkapusztán tartott Gyüttment Fesztivál, ahol rengeteg előadás és érdekesség várta a városból menekülőket és a vidéken újrakezdőket.
Az Erdei Költők Šumski pjesnici / Wood Poets, azok a költők, akik számára évek óta fontos a környezetvédelem, a természet, a fák, a tenger, a bolygó ahol élünk. Idén hatodik alkalommal találkoznak a csodálatos isztriai művészváros, Grožnjan melletti erdőben, egy vízesés mellett augusztus ötödikén, péntek este. Tavaly megnyitották a világ legkisebb könyvtárát, most pedig egy különleges, többnyelvű antológiával jelentkeznek. Magyarországot a DRÓT főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor képviseli.
A szisztémás lupus erythematosus SLE. Egy olyan immunrendszeri megbetegedés, melyben kb. 5 millió ember szenved a világon, ebből kb. 6-8000 Magyarországon. Miért hallunk róla mégis olyan keveset? Tudjuk egyáltalán mivel jár ez? – Demencze Ilona – cikkünk szerzője – is ebben a betegségben szenved. Az ő írását olvashatjátok a Lupusról, a gyógyszergyártó cégekről, az információ hitelességének fontosságáról, az egészségtudatról.
Ranschburggal nem lehet melléfogni – bármelyik könyve, cikke mérvadó, érhető, egyszerre profi és kedves, bölcs és derűs. Alapmű, minden családot tervező, babát váró, kisbabát ringató család polcán ott a helye. A Szelíd Szülő Szalon hetedik és befejező részében Kabai Piroska a DRÓTon az egyik leghitelesebb magyar gyermekpszichológus, Ranschburg Jenő Szülők Könyve című művét mutatja be.
Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyve a következő a Dróton megjelenő, gyermeknevelésről írt szakkönyveket bemutató sorozatomból. Ha szerinted is művészet a gyermeknevelés, akkor szólj hozzá, add tovább! Miért? Hogyan? Te hogy éled meg?
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára… a Szelíd Szülő Szalon ötödik része a DRÓTon.
Vannak emberek, akik nem elsősorban a szavaikkal vagy az egyébként jól elvégzett munkájukkal, hanem pusztán a lényükkel építik a világot, napról napra, találkozásról találkozásra. Ha már megadatott nekem, megköszönném. Most, mielőtt még késő lesz.
Boldogtalanságra szoktat ez a rendszer. Nem hisszük el, hogy boldogok lehetünk. Ott a boldogság: valaki szeret, valakit szeretek és akkor megszólal az a különös hang. Az nem lehet. Így nem. Úgy nem. Azért nem. Ezért nem.
A Waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes? Kabai Piroska – pszichológus – Szelíd Szülő Szalon sorozatának negyedik részében James P. Steyer Szólj vissza a Facebooknak! – Gyakorlati útmutató a gyerekneveléshez a digitális korszakban című könyvét elemzi, nagyon fontos kérdéseket boncolva a DRÓTon. Van véleményetek? Szóljatok hozzá
Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan lehet a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Thomas Gordon alapműve a harmadik gyereknevelési szakkönyv, amelyet a DRÓTon Kabai Piroska pszichológus bemutat.
Most indult internetes start up-ként Dániában a Movingsolved.com. Az alapító Demény Fefe Ferenccel beszélgettünk arról, hogy milyen magyarként Dániában, hogyan lehet a külföldre költözést jobban megoldani, mi a különbség Dánia és hazánk között, és hogy miként lehetne jobbá tenni Magyarországot?
A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. – Egy német pedagógus és többszörös anya, Elizabeth Plattner A nevelés mindennapi művészete című műve a második a gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatomban a Dróton.
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. – 2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „SZELÍD SZÜLŐ SZALONt” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti, általatok a hozzászólásokban feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet tudatosan jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet.
Budapest, 2016. március 31. – Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Magyarország egyetlen Nobel-díjas íróját 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál. Az elmúlt hónapokban betegen is részt vett utolsó könyve, az 1991-2001 közti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
Azért kellett a mozdulatművészetet elrejteni, mert a szabad tánccal kifejezhet az ember valamit. Ha kifejez, az gondolkodásra, érzésre indítja a nézőket. Ha gondolkodnak az emberek, az veszélyes. Ez ilyen nagyon egyszerű. – Batarita táncos, koreográfus a DRÓT 7NŐ beszélgetés sorozatának negyedik alkalmán igazán meglepő dolgokról is beszélt. Itt olvashatod a beszélgetés második felét.
A politikusok nőkről alkotott véleményéről, zenei karrierről, arról, hogy mennyit keresnek az énekesek és az énekesnők, arról, hogy milyen ingyen zenélni, hogy mi a véleménye a menekült-kérdésről, s hogy miért érezte kötelességének, hogy magyar emberként segítenie kell, készülő új lemezéről, és arról is, hogy mi minden lehet az ember, ha nő – beszélt Jónás Vera a DRÓT 7NŐ sorozatának harmadik vendégeként. Itt olvashatjátok a teljes, szerkesztett beszélgetést.
A menekültkérdés immár az egyik legégetőbb problémává vált az európai politikában, amelynek megoldását illetően a magyar és német vezetés gyökeresen ellentétes álláspontot képvisel. Egyre többet hallani azt is a magyar médiában persze leginkább kormányközeli forrásokból, hogy a közhangulat élesen megfordult Németországon belül is, a kancellár-asszony népszerűsége a béka alfele felé tendál, miközben az „egyre erőszakosabb migránsok” jelenléte is mind több derék német polgárnak szúrja a szemét, akik legszívesebben magyar mintára kerítést húznának a bajor-osztrák határra. De vajon tényleg így van mindez? Bezzegországi tudósítónk szubjektív összefoglalója.
Hogy a külföldiek mit gondolnak Budapestről, sok forrásból tudjuk. De mit tapasztal egy vidéki fiatal? Az első hónapok benyomásait jegyeztem le magamnak, és nektek is. Budapest egészen addig misztikus egy kicsit, amíg oda nem költözik az ember.
„Nem akartuk lemásolni az előző generációt, a szüleink mintáját, mert más emberek, más személyiségek vagyunk más időben, más korban.” – anyaságról, építészetről, marketingről, tudatosságról, a lelkiség fontosságáról beszélt a DRÓT második 7NŐ estjén Pém Ildikó, a BORD Építész Stúdió építésze és kommunikációs vezetője.
A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt,akivel a beszélgetés szerkesztett változatának második részét olvashatjátok a DRÓTon.
Mit ér az ember, ha nő? Mit jelent nőnek lenni? Mihez kezdhet az ember ma Magyarországon nőként? A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt. Beszélgetésünk szerkesztett változatának első részét olvashatjátok a DRÓTon.
Mit ér az ember, ha nő? Mit jelent nőnek lenni? Mihez kezdhet az ember ma Magyarországon nőként? Kiss Judit Ágnes, Pém Ildikó, Jónás Vera, Batarita, Bihari Viktória, Kiss Márta, Pavlova Anna válaszol kérdéseinkre hét héten át, keddenként héttől a Zsivágó Kávéházban. 7 beszélgetőtársunk az élet legkülönbözőbb területeiről jön, van köztük költő, építész, énekes, táncos, blogger, festőművész és üzletasszony. Gyertek ti is és adjátok tovább. Részletek a DRÓTon.
Arra emlékeztek, hogy Szőcs Géza aranyra váltotta Kossuth-díját? Hogy Krasznahorkai szerint jobb, ha a föld alá vonolunk? Hogy mit mondott a szüleiről Závada Peti, Kemény Zsófi, vagy Lackfi János? Nyáry Krisztián, Hörcher Ferenc, Brandon Hackett, Jász Attila, Szörényi László, Kemény Zsófi, Závada Péter, Lackfi János, Krasznahorkai László, Szőcs Géza, Tarr Béla, Turczi István válaszolt kérdésinkre, sőt gyermeknevelésről Egry Zsuzsával és anyaságról Kiss Mártával beszélgettünk a tíz legnépszerűbb DRÓT interjúban 2015-ben. Ha kimaradtak volna azért, ha meg nem, akkor azért: kattintsatok és adjátok tovább válogatásunk.
Hogyan lehetünk jó szülők? Hogyan javíthatunk gyermekeinkkel való kapcsolatunkon? Mik azok a gyakorlati módszerek, amelyek segíthetnek a szülőknek és a gyermekeknek is a nevelésben? Rögös-e az út a szűlői lélektől a gyermeki lélekig? Mi az a „kapcsolódó nevelés” és miért működik?
Ihász Éva beszélgetett Egry Zsuzsannával, a Kapcsolódó nevelés magyarországi zászlóvivőjével. Az elhangzottakról egy független barátunk, Gábor Virág – gyakorló pszichológus és gyakorlott anyuka – véleményét is kikértük, amit szintén elolvashattok a DRÓTon. Ha úgy érzitek ti is, hogy az itt elmondottak segíthetnének abban, hogy boldogabb szülők és boldogabb gyerekek legyenek, végeredményben pedig, hogy egy boldogabb Magyarországon éljünk, akkor segítsetek ti is, és adjátok tovább az interjút.
Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott. Szerzője volt a több nyelvre lefordított Vörös Oroszlánnak, sok más regénynek, és a Pöttyös Panna gyerekkönyveknek is. 2007 tavaszán beszélgettünk vele.
A 2014-es JAKKendő-díjas és 2015-ös Margó Különdíjas Papp-Zakor Ilka olvasott fel a MrSALE öltönyboltban Budapesten, ahol most már hagyományosan megrendezik minden évben az „Öltözz öltönybe” napot. A „SUIT UP DAY” alkalmából a felolvasás után gyönyörű hölgyekkel, kedves alkalmazottakkal interjúztunk. Beszélgettünk Sebestyén Mártával, bepillantottunk a bolt raktárába és megtudtuk ki nyerte vissza a teljes vásárlásának árát.
Az ég kék volt, a lomb zöld, s a zöld lomb lékein vastag pászmákban csurgott az útra – kőre, hullott ágra, kátyúra – a napfény. – Göncz Árpádra két rövid Göncz Árpád írással emlékezünk a DRÓTon. Add tovább.
Aki szeret főzni és szeret szarvasgombázni az tuti szeretni fogja a Malackarajt. Péter Annával – a legmenőbb főzős bloggerek egyikével – olvashattok interjút most a DRÓTon és betekintést nyerhettek Papesz kutyus nagy szarvasgomba vadászatába. Végül pedig megtudhatjátok milyen isteni kajákat lehet szarvasgombából készíteni.
A Városliget tervezett átalakítása, a Dürer Kert és Kertem térképről való leradírozása, a Királydomb, a Pecsa és a híres bolhapiac eltüntetése adta a szomorú apropóját Nagy Márta Júlia és Lesi Zoltán felolvasóestjének. A közös fellépést régóta tervezték – többször olvastak már fel együtt korábban is, az újabb alkalomhoz pedig már csak egy különleges helyet kellett találni – a választás a Liget Projekt néven hírhedtté vált terv részeként halálra ítélt Kertemre esett. Szarka Károly őszi, mélabús helyszíni beszámolója a Városligetből a DRÓTon.
Tényleg több a náci Bezzegországban? Hogyan látják az ottani emberek a menekült-problémát? Tartanak a beáramló sokezer embertől, bíznak az integrációjukban, vagy utálják őket és minél hamarabb megszabadulnának tőlük? Vajon tényleg csak a sötét múltjuk miatti túlkompenzálás rejlik a migráns-krízis humánus megoldását célzó bezzegországi politika mögött, vagy valami más is? Helyszíni tudósítónk szubjektív összefoglalója.
Utazok három barátommal hazafelé a tíznapos vipassana meditációs tanfolyamról, s az autóban szó-szót követ, történet-történetet, s egyszer csak kicsúszik a számon, hogy nekem ebben a meditációs technikában az tetszik a legjobban, hogy a végén azt mondjuk: „Legyen minden lény boldog.” Na jó, mondják ketten is barátaim közül, de „te azért mégsem lehetsz teljesen boldog”. – Weiner Sennyey Tibor írása.
A tartalom felvezetésének szövege…Kilencvenkét éves korában elhunyt Fejes Endre – tudatta ma a Vígszínház. Legismertebb, legsikeresebb regénye az 1962-ben megjelent Rozsdatemető. Az íróra a regény részletével emlékezünk.
Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani?
„Oancsak a Völgyben van, hogy sosem mosdol / Oancsak szintén ott, hogy mindig rosszkor / alszol, rosszkor eszel / KULTÚRANASSOLÓ leszel” – a 2014-es Művészetek Völgyéről részletesen beszámoltunk, a 2015-ösről most elégedjetek meg egy átfogó, hömpölygő, sodró hangulatjelentéssel. Horváth Ildikó írása a DRÓTon. Tömör, de tartalmas.
Tökéletes élet nincs. De kitartás mindenkinek adatik, és a Camino a bátorságot és a tisztaságot hozza fel a lélek mélyéből. – Stenszky Cecília Camino-naplójának harmadik, befejező részét olvashatjátok a DRÓTon.
Hogy mi kell a a zarándoklathoz? Először is, szükség van ugye egy jó cipőre, lehetőleg márkás fajtára, hogy ne törje fel a lábat. Aztán jó fajta, széles pántú hátizsák, a hát védelmében, valamint esőkabát, hálózsák, miegymás. Ezeknél már csak egy fontosabb van: hogy el tudjuk hagyni mindezeket.
„Nem kell templomba járó katolikusnak lenni, hogy valaki zarándok legyen. Nem szükséges rózsafüzért mormolni sem minden nap. Még csak Istenben sem kell hinni, bár mindez mind megkönnyíti – mit is? Aki hagyja magát megváltozni, rossz felé már nem mehet.” – Most volt Szent Jakab napja, július 25-én, aki a zarándokok védőszentje, nem véletlenül. A világ egyik legnépszerűbb zarándokútja az ő sírjához indul, évente több százezer ember tesz meg akár 800 kilométert is, elsősorban gyalog, hogy eljusson Santiago de Compostelába, ahol a szent sírján kívül remélhetőleg valami mást is talál – önmagán belül. Ehhez kapcsolódóan közöljük a DRÓTon Stenszky Cecília zarándoknaplóját, három részben.
Kis Grófo kezd klasszikus lenni, illetve mindig is rejtetten az volt, de mára már elfoglalta jól megérdemelt helyét a Parnasztuson. Gálvölgyi János olyan átéléssel, megbecsült komolysággal prezentációzza a művét ennek a fiatal előadónak, ami sokat sejtet magában, de leginkább azt, egyre már nagy színészek szavalják műveit. Megérdemelten. Letisztult szövegvilága sokunkat magával ragadó. Én például eddig nem is tudtam, hogy a mulatási szót milyen gyakorta lehet, és illik is használni. – Hartay Csaba költő, blogger és tehenész stíluselemző stílusparódiát tett közzé blogján, amit hiánypótlónak és nélkülözhetetlennek éreztünk, így most a DRÓTon is olvashatjátok.
Nem akarod, hogy egy algoritmus uralkodjon afelett, mit láthatsz és mit nem? Rajta akarsz lenni a DRÓTon, és nem szeretnéd, hogy a sok felesleges információ és mások posztjai miatt ne lásd cikkeinket? Segítünk, hogy olvashass, tájékozódhass, mert hiszünk benne, hogy a művészet, a kultúra, az irodalom és a gondolkodás szabaddá tehet. Segíts te is nekünk: kattints és add tovább ezt a fontos infót.
2015 júniusában jelentkezett első könyvével az AyurPress, az első olyan magyar könyvkiadó, mely teljes egészében az Ayurveda irodalmának szenteli működését. Elsőként az egyik leghíresebb ayurvedikus dietetikus, Amadea Morningstar átfogó táplálkozási szakkönyvével Ayurvedikus konyha nyugatiaknak” jelentkeztek. A premier apropóján a kiadó alapító vezetőjével, Hári Péterrel beszélgettünk.
Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám… azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.
It is often unjustly claimed that the 22 years he lived was not enough for anything significant. If only he could have lived longer…he was too young, snobbish, unknown, distant, etc. they say… but those who are so judgemental about Ferenc Békássy are bound to miscomprehend the nature of poetry or even life itself, for that matter.
„A Bezerédj, a Békássy és a zsennyei kuriát-kastélyt évszázadokon át birtokló Sennyey családok XIX-XX. századi története pontosan jelzi azt az értékpreferencia-váltást, melynek során – a főnemesek és az erdélyi mágnások mellett – az ún. anyaországi, főnemesi rang nélküli ősi nemesi családok közül többen bekapcsolódtak a társadalmi modernizációs folyamatba.” – Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashatattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva.
Le az álságos komolykodással, a szívet és lelket próbára tevő, borongós költeményekkel! Ezen a nyáron mélységek és magasságok nem szédítenek meg minket, de készen állunk bonyolult asszociációkra, nagyvonalúan bánunk a kötött formákkal és élvezzük, ahogy az előadóművészet új dimenzióba helyezi a szövegeket. Elérkezett ugyanis a Vers mindenkinek Nagy Pillanata – mi pedig gurulunk a nevetéstől.
A kiadók és a könyvszakma összes működtetője mammutként cammognak a kultúra világában, enyhe hányingerig magasztalt magas irodalommal, zárt vagy csak egy irányba átjárható toplistákkal, el-eltévedve a támogatási rendszerek dzsungelében. Léteznek pedig alternatívák…
A Könyvhét első estéjén mutatták be a rendszerváltás után született, legfiatalabb költőnemzedéket felvonultató R25 antológiát Budapesten. Ott voltunk és most Simon Adri személyes hangvételű beszámolóját közöljük a DRÓTon az estről.
Milyenek voltak ifjú költőink és íróink, amikor még gyerkek voltak? Milyenek voltak az első írásaik? Mennyi maradt a kezdetekből mára? Áfra János, Berka Attila, Hartay Csaba, Kemény Zsófi, Székelyhidi Zsolt, Tóth Kinga és Weiner Sennyey Tibor legkorábbi munkáiból kaphattok a DRÓT gyerekkort idéző összeállításában ízelítőt, elképesztő fotókkal édesítve.
Egy hete írtuk ki a DRÓTon a „Mi van a fecskékkel?” című alkotói pályázatunkat, amelyre eddig közel ötven pályamű érkezett és most a Scolar könyvkiadó csatlakozott az ügy támogatóihoz, értékes könyvcsomagokat ajánlva fel. Még pályázhatsz! Részletek itt.
Magyarországról 2020-ra eltűnhetnek a fecskék. Ezért a DRÓT szerkesztőségében úgy döntöttünk, hogy kiírunk egy alkotói pályázatot külön felnőtteknek és gyerekeknek, remélve, hogy így beszéd témává tesszük – minél több helyen – a fecskék helyzetét. Te is fontosnak tartod a fecskéket? Művész vagy és/vagy értő és érzékeny ember? Akarsz valamit tenni környezetedért és hazádért? Jó ügy mellé állnál művészeteddel, kreativitásoddal? Itt a remek alkalom. Segíts, hogy pályázatunk eljusson mindenkihez.
„…a teljes magyar egészségügyi ellátás rendszerének működőképessége van veszélyben.” – Zajlik a fekete szalagos mozgalom, ápolók, mentősök, asszisztensek, szociális gondozók tűzik a ruhájukra a jelképpé vált szalagot, hogy ezzel jelezzék, a magyar egészségügy helyzete tarthatatlan. Ausztriától az Egyesült Államokig a világ különböző pontjain ezzel a gesztussal napról napra több egészségügyi dolgozó fejezi ki szolidaritását a magyar kollégákkal. 2015. május 12-én a szakma és a civilek együtt mutathatják meg, hogy képesek a változásra, változtatásra. Kiss Lászlót, a FESZ elnökét kérdeztük a konkrét problémákról – döbbenetes válaszokat kaptunk.
Mi történt 2015 április 11-én? Talán a résztvevők közül sokan tudják, hogy a világ eddigi legnagyobb költészeti akciójának közreműködőjévé vált. A Gittegylet.com szervezte akcióhoz kapcsolódott több ezer versposztoló mellett a DRÓT is. Örömteli bejelentésünk, hogy mától a Posztolj verset az utcára főszervezője – Szeifert Natália – a DRÓT alkotó-szerkesztője lett. Részletekért és összefoglaló videóért kattints.
„A sors-faktor megakadályozta, Békássy Ferenc különben kivételes szellemi adottságának érvényesülését. Neki igazi esélye lehetett volna arra is, hogy a világszínvonalú magyar költészet képviselőjeként – angol tudásának köszönhetően – elfoglalja méltó helyét a világirodalomban. Ami még egy József Attila-szerű nagyságnak sem adatott meg.” – írta Czeizel Endre Békássy Ferencről. Jövőhéten a költőre emlékeznek a PIMben. Czeizel Endre gondolataival ajánljuk a rendezvényt.
Szabadon ébredj, mert tudnod kell, hogy maradt még kishazánkban néhány józan ember, aki nem hisz el mindent, amit elé okádnak. Ilyen vagyok én is! Vállalom! Persze tudom, hogy velem van a baj. Nem hiszek eléggé. De akarok! Ezért összegyűjtöttem az utóbbi idő 10 legjobb és legérdekesebb különlegességét és belesűrítettem egyetlen napomba. Ha tetszett ezt oszd meg, hátha. Nem nátha! Hátha!
A legfrissebb statisztikák szerint az elvándorlás Magyarországról folyamatosan gyorsul, London immáron hivatalosan is a második legnagyobb magyar város, a tartósan külföldön letelepedők között ráadásul többségben vannak a jól képzett fiatalok, akiknek tartós hiánya a hazai ellátórendszert becslések szerint akár már középtávon is összeroppanthatja.
15000 ember jelezte vissza, hogy részt vett a Gittegylet által szervezett Posztolj verset az utcára akcióban a Költészet Napján. A feltöltött anyagok közül közel 200 képet gyűjtöttünk össze a DRÓTon egy tíz perces videóba.
Február 14-én, szombaton este hatkor játszák Budapesten az RS9 Színházban a fesztivál versenyprogramjában a már több városban, sikerrel előadott verskoncertet a VÖLGYVÁNDORt. Az esten Móga Piroska, A. D. Lukács és Ilyés Lénárd szavalják és éneklik Weiner Sennyey Tibor – a PIHIK kötetben is megjelent – verseit. A fődíj 300 ezer forint, amelyet egy új produkció létrehozására fordíthat a nyertes. A fesztivált Esterházy Péter, Koltai Lajos és David Yengibarjan nyitja meg, a zsűri elnöke Turczi István lesz. A közönségdíjas előadásra a nézők a megváltott belépővel szavazhatnak. Gyertek! További részletek a DRÓTon.
A Gittegylet.com hirdette meg a posztolj verset az utcára című kampányát, amely már most az év egyik legmenőbb gerillaakciójának számít, cikkünk megjelenéséig mintegy 13000 ember csatlakozott az eseményhez szerte az országban. A Verskocka, a Szabadságszínpad, a Debreceni Moly Klub és a DRÓT is társrendezvényekkel készül, sőt még futva is lehet verseket posztolni. A Gittegylet tagja, a DRÓT állandó szerzője Szeifert Natália foglalta össze, hogy pontosan mi minden fog történni április 11-én.
„Én az egész díjra aranyat vásároltam, abból érmeket veretek és ezekből fogok adni azoknak, akiket rátermettnek látok.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szőcs Géza, akivel a Kossuth-díja és annak visszhangja kapcsán készítettünk exkluzív interjút, melyben beszélt a magyarországi kulturális életről, az írók helyzetéről és az írószövetségek együttműködésének lehetetlenségéről és arról, hogy szerinte milyen lesz hazánk tíz év múlva.
Nem is voltak olyan gonoszok a Habsburgok? Vagy mégis? Hol nyugszik az utolsó magyar király? Miért lett Pozsony Bratislava? Angliában minap megjelent egy könyv, amely újraértékeli a Habsburg-birodalmat. Simon Winder Danubia című könyvéről a Cambridge-i egyetem volt professzora, Gömöri György írt a DRÓTra.
A vetkőző költőnő után itt van végre a könyvtank! Az argentín művész – Raul Lemesoff – radikális megoldást választott a könyvek népszerűsítésére Buenos Airesben: könyvtankot épített. Állítása szerint nem azért, hogy híres legyen, és nem is a pénzért, de azért elég jó 7UP reklám lett belőle.
A hülyeség ötven árnyalata címmel közöltünk a film magyarországi premierjén kritikát, most egy pszichiáter nyílt levelét olvashatjátok a DRÓTon, ami nem véletlenül járja be az Internetet. Egyébként a cselekménnyel dúsított pornófilmet február óta 57 országban vetítik; Franciaországban 12 éves kortól megtekinthető. A film alapjául szolgáló könyv 52 nyelven, százmillió példányban jelent meg. Dr. Miriam Grossman levelét itt olvashatjátok. Gondold végig! Add tovább!
„Nem szeretek drámaian fogalmazni, de most tényleg kétségbeejtő a helyzet Kárpátalján.” – Megrázó levél jutott szerkesztőségünkbe Kárpátaljáról. Már azzal is segítetek, ha továbbadjátok. Aki konkrét segítséget szeretne adni, az itt megtalálja a Kárpátaljai Ferences Misszió elérhetőségeit. A levél és részletek a DRÓTon.
Hatalmas sikert aratott a dabasi buszmegálló olvasóink között is, amire költők, írók és pszichológusok gondolatai vannak felírva. Most Ligetvári Dorottya, a Trafik Kör tagja nyilatkozott a DRÓTnak a következő megállóról, amire Dabas önkormányzata már felkérte őket. Van ötleted? Van kedvenc idézeted? Szerinted jó lenne? Küldd el! Részletek a DRÓTon.
„Mi a költészet? Önismerethez és teljességhez vezető út.” – Acsai Roland tárcáját olvashatjatok a DRÓTon fakardokról, költészetről és az elme harcművészetéről.
„Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt.” – nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak.
Mária Terézia katonái 1764. január 7-én reggel néhány óra alatt szánalom nélkül megtizedelték a szabadságukért kiálló, összegyűlt székelyeket, ám őket már akkor sem lehetett csak úgy elnyomni. Ez a néhány menekülő, új életteret kereső család kétszázötven év alatt belakta az élhetetlennek vélt havasokat és völgyeket, és ott a mai napig olyan kultúrát és életmódot teremtett, melyből nagyon sokat tanulhatnánk.
Vannak ezek az újévi írások, hát akkor ez is legyen egy ilyen. Mert miért ne. Különben is a múlt évről fog szólni, amit a szamurájok kódexe, a Hagakure, hatott át, és az év utolsó napján írom. Előre szólok, hogy szubjektív lesz, és őszinte – mert más írásnak úgy sincs értelme. És a lányomnak ajánlom, ahogy mindent ebben az életben.
Melyek voltak a legolvasottabb versek? Mik voltak a legjobb cikkek és esszék? Kikkel készültek a legjobb interjúk? Melyek voltak a legjobban sikerült videóink? Melyek a legjobb internetes lapok a DRÓT szerint? Minderre választ kaptok most és itt. Kattanj ránk 2015-ben is!
„Talán egy napon lesz majd saját házam, lakásom. Akkor majd meghívom minden angol barátom egy hónapra, töltsenek velem egy kis időt a szőlők és erdők között Magyarországon.” – írta 1914-ben, az egyik utolsó levelében Békássy Ferenc. 2014 végén átadták a megújult Zsennyei Alkotóházat, ahol a költő született és aminek kertjében nyugszik. A DRÓTon a hír mellett, most Békássy utolsó zsennyei levelét is olvashatjátok.
Sőth Károly különben nem hangos ember, nem szokott kiabálni, ami azt illeti, nem is emlékszik, mikor kiabált egyáltalán utoljára, a feleségével pedig biztosan soha, most is csak a körülmények hozták úgy. – Szeifert Natália a Karácsony egy másik oldalát írta meg a DRÓTra tárcájában.
Kiderül, hogy miért nem lett a költő operaénekes, mit nem szeretett gyerekkorában, és hogy vetette bele magát az irodalomba Oláh János és Mezey Katalin fia. Lackfi János válaszolt transzgenerációs irodalom létét érintő kérdéseimre Kemény Zsófi és Závada Péter után.
Hát a faszom a kávédba, mondja Laci a második megállónál, de Ida ezt valószínűleg nem hallja, széles arcán legalábbis nem tükröződik semmiféle érzelem.
Április 11-én útjára indult az Instavers, melynek célja a kortárs költészet népszerűsítése.A cél a költészet popularizálása, könnyen érthető, azonnal oldódó verssorokat válogatnak és egy sajátos képi rendszerben közlik. A lényeg az, hogy több helyre eljuthasson a költészet, több olvasója legyen a kortárs magyar irodalomnak. November végén megrendezték az első, három napos fesztiváljukat.
Ide kattintva megtudhatja, hogy mikor lesz a nagy olvasottságnak örvendő, rendkívül népszerű Dylan Thomas versfordító versenyünk eredményhirdetése.
Miért kellene az íróknak éhezniük? Miért kellene rosszul kinézniük? Miért öltöztek öltönybe írók és költők és az hogy is néz ki? Bemutatták a József Attila Kör és a MrSale Öltönyüzlet közös projektjének zárásaként készült különleges irodalmi fotóalbumot az RS9 Színház Vallai-kertjében. Az est során Bach Mátéval – a kötet fotósával – beszélgetett Karafiáth Orsolya és Hevesi Judit. Videóösszefoglalónkat láthatjátok a helyszínről!
Mert mindenkinek meg kell fizetni a munkáját és az idejét. Itthon, Unortodoxiában sokszor nem evidens: ingyenmunka és ingyen pénz nem létezik.
Valódi kincsekre akadtak az eltűnt könyvek nyomába eredő bloggerek, akik több ezer látogatót buzdítottak arra, hogy velük együtt fedezzenek fel egykor népszerű, de mára már elfeledett olvasmányokat. A versenyre összesen 80 bejegyzést neveztek szerzői, amelyekre közel 6000 szavazat érkezett. A legnagyobb felfedezésekről szakmai zsűri és maga a közönség döntött.
Helyszíni szemle az őszi MondoConról és Vincze Péter művészi fotói magyar mangalányokról és animesrácokról a DRÓTon!
Ismét lehet pályázni a pályakezdő, kötettel még nem rendelkező prózaíróknak a JAKkendő-díjra. Részletek itt!
Hosszas kihagyás után ismét jelentkezik bezzegországi tudósítónk, hogy megossza velünk a bezzeg terhesgondozással és szüléssel kapcsolatos tapasztalatait, nem rejtve véka alá véleményét a hazai, sokszor sanyarú állapotokról sem.
Áfra János, Bartók Imre, Csider István Zoltán, Gábor Tamás Indiana, Grecsó Krisztián, Hartay Csaba, Kassai Zsigmond, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kiss Tibor Noé, Pallag Zoltán, Pion István, Szegő János, Simon Márton, Szilasi László, Térey János és Weiner Sennyey Tibor egyetlen szenzációs esten, Budapest legjobb öltönyboltjában a József Attila Kör szervezésében. Az est médiapartnere a DRÓT! Még lehet jelentkezni. Részletek itt.
Vannak olyan helyek, melyek nem jól felépített üzleti tervek, brandek, célcsoportok, költségvetések mentén épülnek fel, hanem történetekből születnek, igaz találkozásokból, hogy aztán az emberek és az atmoszféra továbblendítsék a sztorit. MI hozza össze az egykori lakatos ügyvezetőt, a grafikus lányt, és a chilei séfet?
Sokan felteszik a kérdést, mi a titka közelmúltban 67. születésnapját ünneplő brazil szerző sikerének? Szabó Tibor Benjámin és Almási Kitti mutatta be az Athenaeum Kiadó új könyvét.
Ferragosto, vagyis Mária mennybemenetelének augusztus 15-i ünnepe és környéke a nagy nyári szabadságolások ideje Itáliában, amikor a csizmalakók, mint a lemmingek, megindulnak a tenger felé, s közben, hála a kizárólag szombattól szombatig foglalható szállásoknak, a szauna-fitnesz mediterráneumban elterjedt egyedi és csak ilyenkor űzött változatát gyakorolják: hosszú órákon keresztül főnek saját levükben az autópályákon kialakult irdatlan dugókban araszolva, mérgelődnek és szitkozódnak, mígnem végre valamikor az esti-éjjeli órákban vágyott céljukat elérve megmártóznak a hűs habokban, hogy kilúgozzák magukból egy egész év és egy még annál is hosszabbnak tűnt út összes gondját, baját, bosszúságát. Csúcsszezon ez, bárhová menjen az ember, a szállásért minimum kétszer annyit fog fizetni, mint amit ugyanazért a helyért akár egy hónappal korábban is kiadott volna.
70 éve, 1944 augusztusában tört ki a varsói felkelés. A három hónapig tartó harcok több százezer áldozatot követeltek, a Honi Hadsereg kapitulációját követően pedig a németek szisztematikusan porig rombolták a várost, mindezt a szovjet csapatok tétlen asszisztálásával, akik ekkorra már elérték a Visztula vonalát. Az eseménysor érthető módon, máig eleven, kitörölhetetlen nyomot hagyott a lengyel nemzeti tudatban, a fővárosról magáról nem is beszélve, amit szó szerint a teljes megsemmisülésből kellett újraéleszteni. Szerkesztőnk, Petneházi Gábor 2012 őszén járt a helyszínen, ekkor írta jegyzetét.
Hogyan fér össze egy fesztiválon Offenbach operája és a 30Y? Szókratész védőbeszéde és a mozgásszínház? A Vágtázó Csodaszarvas és Beethoven IX. szimfóniája, teljes szimfonikus zenekarral? Mindez jófajta villányi borvidékről származó Oportóval kínálva? A választ a 7. Ördögkatlan fesztivál adta meg idén, augusztus 5 és 9 között.
A Művészetek Völgyében évek óta saját udvarában várja a völgybe zarándoklókat Palya Bea; a szoros program egy röpke szünetében beszélgettünk vele. A tíz nap alatt sokat sürög-forog az udvarban, beszélget, énekel, megbeszél, vagy csak figyeli a fellépőket. Láthatóan nagyon közvetlen. Nagyon szabad ember.
Lackfi János évek óta rezidens művésze és szervezője a kapolcsi Kaláka Udvarnak, kreatív versírás műhelyeivel naponta várja az érdeklődőket, de számos koncerten is közreműködik. Évekig maga hordta itt a szalmát, ácsolta a színpadot, de lassan rájött, hogy ha az ember naponta kétszer-háromszor is színpadon van, muszáj kicsit töltekeznie is. A blogírást idén már a lánya vette át, s János szerint egész e
