Drót: Kezdjük az elején, mert sokaknak valószínűleg már ez sem tiszta… Mi az az Ayurveda, hogy jön ez ide, és miért kell neki egyáltalán magyar nyelvű irodalom?
Hári Péter: Az Ayurvéda egy több ezer éves indiai rendszer, szokták az Élet Tudományának is hívni. A légzésünktől a táplálkozásunkon át a mozgásunkig minden területen hasznos útmutatással szolgál a mindennapokban. Mielőtt valaki ezt olvasva gyorsan eldobozolná a különböző ezoterikus humbugok közé, szeretném megjegyezni, hogy ne tegye.
Nem valami ősi misztikus hókuszpókuszról van szó, hanem egy olyan rugalmas, a pontos megfigyeléseken alapuló tradíciókat és a modern tudományos ismereteket ötvöző, folyamatosan változó, élő rendszerről, melynek elvei bármely korban és kultúrában sikerrel alkalmazhatók a mindennapokban.
Az elmúlt évtizedekben az Ayurveda sikerrel gyökeresedett meg a nyugati országokban is. Számos, az ayurvedikus orvosok által évezredek óta a legnagyobb természetességgel alkalmazott fűszerrel, gyógynövénnyel kapcsolatban folytatnak egyre eredményesebb gyógyszerészeti kutatásokat. Komplex klinikai központok léteznek már, ahol az Ayurveda elveit sikeresen ötvözik a fejlett nyugati orvostudomány vívmányaival. Kevesen tudják, de Magyarországon is működik már olyan, nemzetközileg is ismert magánklinika, ahol a modern belgyógyászati, gasztroenterológiai diagnosztika eszköztárát ötvözik az ayurvedikus elvek szerinti terápiákkal. Na ilyenek miatt lenne hasznos a magyar nyelvű irodalom is.
Drót: Tudtommal van is már ilyen jellegű irodalom.
Hári Péter: Van. Több remek könyv is jelent meg a témában. De hogy egy párhuzammal válaszoljak: attól, hogy Hippokrátész és Galénosz, no meg a Bevezetés az anatómiába kiadásra került, még van mit kezdeni az orvostudományi könyvkiadásban… A hazai ayurvedikus témájú irodalom kiadása még gyerekcipőben jár, az egyes részterületek átfogó ismeretterjesztő könyvei is hiányoznak, nem beszélve a célirányosabb szakkönyvekről. Csak összehasonlításképpen: csupán az amerikai Lotus Press-nek, mely nem is egy szakosodott kiadó, több mint 30 ayurvedikus témájú címe van.
Drót: Oké, nincs elég ayurvedikus könyv. De van rájuk igény? Lesz aki olvassa is őket?
Hári Péter: Ha erre most nemmel felelnék, nyilván neki sem álltunk volna ennek az egésznek. Meggyőződésünk, hogy
Magyarországon is folyamatosan nő az igény az önmagunk alaposabb megismerésén alapuló holisztikus gyógymódokra, az egészséges életmódra.
Nézd csak meg, mondjuk hányan jógáztak húsz éve, és hányan teszik most. Az egyetlen olyan iparág, mely a gazdasági válság éveiben is folyamatosan fejlődni tudott, az egészségipar – tuti, hogy ebben helye van egy ilyen típusú rendszernek, akkor pedig kell hozzá a háttér is.
Drót: Nem vitatom, hogy sok van ember Magyarországon, akik érdeklődnek a téma iránt. Inkább az a kérdés, hogy szoktak-e ők ilyesmit olvasni, el fognak-e ők menni érte egy könyvesboltba?
Hári Péter: Nem tudom, de jobb ha nem teszik. Ott ugyanis nem lesznek kaphatók a könyveink.
Drót: ???
Hári Péter: Ez fontos eleme az üzleti modellünknek.
Nem adjuk be a könyveinket a nagy könyvesházakhoz. Ma Magyarországon azért döglődik a könyvkiadás, mert az innovatív kis kiadókat megfojtja a terjesztést végző nagykerek mohósága.
A kiadó viseli a könyv terheit, annak minden kockázatával, miközben mondjuk a Libri 55-60 százalékát elkéri a bevételnek, ráadásul bizományban értékesít, vagyis X idő múlva a nyakadba önti az el nem adott példányokat. Nem is szólva arról, hogy ha nem tolod meg őket még egy kis plusz pénzzel, hogy meg is lássa a könyved valaki, akkor valahol a bal hátsó sor alján hever majd, amivel esetleg éveket dolgoztál. De gondolom, nem egy irodalommal is komolyan foglalkozó lapnál kell ezeket ecsetelnem.
Drót: Teljesen igazad van abban, amit mondasz – de mi az alternatívátok? Fagylaltos kocsi?
Hári Péter: Nem is rossz ötlet, majd megnézem a vaterán, mennyiért adnak egyet. De komolyra fordítva a szót, tényleg van alternatívánk rá. Tisztában vagyunk vele, hogy a könyveink egy rétegközönségnek szólnak, aminek van számos hátránya, de azért akad előnye is. Ez a réteg ugyanis megszólítható alternatív utakon is, sőt talán még eredményesebben is, mint a hagyományos könyvértékesítési csatornákon keresztül. Egy saját terjesztői-közvetítői hálózatot kezdtünk el felépíteni, ennek keretében folyamatosan tárgyalunk jógaközpontokkal, természetgyógyászokkal, bioboltokkal és más olyan piaci szereplőkkel, akikkel többé-kevésbé azonos irányban mozgunk. Ez amellett, hogy segít a célközönségünket elérni, azzal az előnnyel is jár, hogy a könyveink haszna egy hozzánk közelebb álló rétegnél csapódik le. Kevésbé körülírva:
sokkal jobban örülünk, ha egy jógaoktatóval felezhetjük meg a bevételünket, mint ha egy könyvpiaci hiénával kényszerülünk osztozkodni.
Ez persze aztán visszahat: ha benntartjuk a forrásokat egy körben, segítünk más hasonló vállalkozásokat is, akik aztán szintén pozitív dolgokat állíthatnak elő, szélesedik a kör, több lesz a mi vásárlónk is – és így megy ez tovább.
Drót: Akkor ez most üzletről vagy a szellemiségről szól?
Hári Péter: Mindkettőről. Szellemiséget lehet képviselni üzleti szempontok nélkül is, csak az általában nem éri meg. Üzletet is lehet csinálni szellemiség nélkül, de annak meg mi értelme?
(x)
