„Ha valaki eddig mást gondolt volna: van neki. Van jövője. Továbbra is Európa a jövő. Nemcsak Magyarországnak, de a világnak is. Az változott meg, hogy erről újra megbizonyosodhattunk, bármit terjeszt a (suttogó) propaganda. Ha egy szóban akarod megfogalmazni az emberiség életművének lényegét: Európa!” – Vörös István költő verses válaszaival zárjuk választási körkérdés sorozatunkat.
„Az lesz a kiengesztelés, ha a kormány ezentúl transzparensen, a népért fog működni. Ha elszámoltatja az előző vezetést, és felelősséget vállal a maga hibáiért. Ha felszámolja az állami propagandagyárat, és független, kritikus közszolgálati médiát épít a helyére. Ha nem néhány havert és rokont juttat többszáz- meg ezermilliárdos vagyonhoz meghekkelt közbeszerzéseken és állami megrendeléseken keresztül, hanem felszabadítja a piacot vállalkozók és cégek százai számára. A nemzet szégyenének, a mi félhülye strómanunknak a lassan kétezer-milliárdos vagyona lehetne kétezer mesésen gazdag ember vagyona, akik egymással versenyeznek piaci szabályok alapján, így cégeik kénytelenek a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtani, különben az ügyfelek mást választanak.
Az lesz a kiengesztelés, ha ezentúl nem veszíti el közpénzjellegét. Ha visszakerülnek a fékek és ellensúlyok. Ha a köztársasági elnök nem egy bologatós kutya lesz. Ha a pedofilok nem kapnak kegyelmet. Ha nem vasmarokkal szorítják majd a kétharmados hatalmat, és más pártokat is bejuttathatunk a jövőben a parlamentbe, hogy valódi vita folyjon a közügyekről, melyben valamennyi magyar ember értékei képviseltetve lesznek. Demokratikus jogállam és valódi többpártrendszer: ez lesz a kiengesztelés. Alább nem adjuk.”
„Kevés jót várok, mert sok rosszat láttam. Mégis remélek: kiegyensúlyozott, független tájékoztatást a médiában. Sokféleséget és valódi értékeket a kultúrában, tárgyalókészséget a közéletben.” – mondja Kiss Judit Ágnes költő a választások után.
A Stanford professzora a magyar választások jelentőségéről beszélve a Fidesz vereségét nemcsak hazai fordulatként, hanem globális jelzésként értelmezi, és külön kitér Magyar Péter szerepére is. A nemzetközi kitekintésben szóba kerül Donald Trump mentális állapotának romlása, valamint a Hormuzi-szoros körüli válság, amelyek együtt Fukuyama szerint azt mutatják: a demokrácia válságban van, de korántsem védtelen. A rövid videóüzenetet itt lehet megnézni a DRÓTon.
10 éve 2015-ben 20 éves a Budapest Pride, a sokszínűség és elfogadás ünnepe, de sokan csak „buzifelvonulásként” emlegetik. Chicago polgármestere már 1970-ben tudta és értette, miről szól, Budapesté 2015-ben visszataszítónak találta. Nézzük meg együtt a Pride és a melegmozgalmak rövid történetét, ne féljünk a tájékozódástól! Szeifert Natália 2015-ös írása a DRÓTon jelent meg, tíz évvel később is aktuális.
📚 Ünnepi-e még a Könyvhét?
Weiner Sennyey Tibor gondolatai a kortárs magyar irodalom láthatatlanságáról, a könyvheti katalógusok színvonaláról, és arról, hogyan silányul egy kulturális ünnep közönséges vásárrá.
Személyes, kritikus és elgondolkodtató írás egy író tollából, aki nemcsak résztvevője, de krónikása is a hazai irodalmi életnek.
👉 „Az Ünnepi Könyvhét nemcsak egy vásár, hanem egy kulturális misszió is lehetne. Ehhez azonban láthatóvá kellene tenni azt, ami most eltűnik a sorok és a standok mögött: a kortárs magyar irodalmat.”
📖 Az írás eredeti változata a Magyar Hang 2024. június 14-i számában jelent meg. Most teljes terjedelmében olvasható a DRÓTon.
Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.
Immár tizenharmadik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Program, videó és ajánló.
„A kiszolgáltatott ember manipulálható. A nagyon kiszolgáltatott ember nagyon manipulálható. Ezért meg kell teremteni, vissza kell adni a valós, megélt kapcsolatot a városi ember és a természet között.” – Tkacsik Márta írása a DRÓTon.
Az alábbi írás szerzője Tkacsik Márta, aki a kassai Safárik egyetemen végzett, elméleti matematikusként. 23 évesen doktorált komplett gráfok színezési problémáiból. 1989-ben kezdett számítógép-hálózatokkal foglalkozni – a legelsők között, az akkor még a világban sem igazán ismert Internettel. Nagyvállalatoknak és bankoknak tervezett digitális hálózatokat, kommunikációs megoldásokat. Magyarországra kerülve az üzleti folyamatok számítógépes tervezésével foglalkozott, informatikai és digitális stratégiák kidolgozásával. Tizenkét éve teljesen otthagyta a digitális világ építését, és „visszatért a valóságba”, előtérbe helyezve a mindvégig benne munkáló női gondoskodó lényt. Elmondása szerint már semmi mással nem szeretne foglalkozni, kizárólag az Élettel. Létrehozta a Patikakertet, amely egy biodiverz, teljesen vegyszer nélküli, öthektáros regeneratív gazdaság. Célja a minél komplexebb élettér kialakítása az egyre több növény, állat és más élőlénytársunk számára, és ezzel valódi, tápanyagdús élelem előállítása. „Mikrokozmosz az univerzumban”.
Hogyan él vissza a rendszer azzal, hogy az embernek teste van? Miért és hogyan befolyásolnak minket a különféle gyógyszerekkel? Milyen alternatívák lehetnének a pszichofarmakológiában? Básthy Ágnes és Lengyel Zoltán ‘Farmakológiai biopolitikák – A lélek vegyészete’ címmel publikált egy nagyon fontos tanulmányt a Replika – társadalomtudományi folyóirat legújabb számában. A tanulmányukban Michel Foucault és Nikolas Rose elméleti invencióinak segítségével elemzik a pszichofarmakológia társadalmi, ezen belül biopolitikai szerepét. A szerzők a Kis Piros Ház vendégei voltak, ahol a Rajk Szakkollégium diákjaival együtt kérdeztük őket. A beszélgetést két részben rögzítettük, amit most a DRÓTon láthattok.
„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.
„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
„A mi kultúránk és a nyugati kultúra között bizonyos értelemben oly áthidalhatatlan a különbség, mint egy szanatórium betegeinek gondja és a névtelenül elhulló állatok haláltusája között.” Pilinszky János – Szerencsére a névtelenül elhulló állatok kínzó és zavaró agóniájával nem kell nap mint nap szembesülni, mivel remekül meg lehet a valóságot úgy konstruálni, hogy azt a kényes idegrendszerű szanatóriumi betegek is fel tudják dolgozni: a háború valójában fennkölt szabadságharc, ahová csillogó szemű, mosolygós fiatal nők vonulnak be, és még véletlenül sem vértől tocsogó mészárszék, ahol úgy fityeg a kiszakadt vese a háromnapos hullán, mint ideges haditudósító nyelve hegyén rekedt polkorrekt jelző.
„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.
„Gyermekeitek jövője érdekében arra kérlek benneteket, hogy tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében.” – Dr. Jane Goodall videóüzenetben fejezte ki aggodalmát a hazánkban hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, mely szélesre tárta a kaput a védett területeken zajló fakitermelés előtt.
Terence McKenna egy igazi underground legenda, aki briliáns elbeszélő, spirituális kalandor és tudatmódosító növények tapasztalt szakértője. „Ősi Újjáéledés” című könyvében a pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, az UFO-król, az evolúcióról, a sámánizmusról és az Istennő Újjáélesztéséről való gondolatait szedi egy csokorba. A könyv most jelenik meg először magyarul, a kiadáshoz előszót Weiner Sennyey Tibor írt, amit most elolvashattok a DRÓTon.
Terence McKenna könyvének bemutatója 2022. augusztus 20-án, délután négytől, a Lumen kávézóban lesz.
„Aligha van még egy olyan nép, amelynek tömegeit 40 évnyi megszállás után, egyik napról a másikra át lehetne állítani arra, hogy a korábbi megszállók híve legyen… Bámulatos, ahogy a népség itt az ocsmány orosz propagandát helyi hangerősítői révén csontig benyalta. Igazi hungaricum, világra szóló „magyarságteljesítmény”. – véli Tillmann J. A. filozófus.
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? A választások után két ember nyilatkozott lapunknak az eredményekről: Demeter Szilárd, a PIM igazgatója és Tillmann J. A. filozófus. Olvassátok el összeállításunkat a DRÓTon.
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? A választások után két ember nyilatkozott lapunknak az eredményekről: Demeter Szilárd, a PIM igazgatója és Tillmann J. A. filozófus. Olvassátok el összeállításunkat a DRÓTon.
„Olyan világ lenne jó, amit nem a kevés politikus határoz meg rájuk is szükség van, de máshoz, hanem az a sok – legtágabb értelemben vett – kultúrateremtő, aki között valójában élünk. Négyévente végezzük ehhez a közelítéseket. Egyelőre elég kevés sikerrel.” – véli Formanek Csaba rendező, színész, író, a Kettőspont színház művészeti vezetője. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
„Magyarország megérdemli, hogy nyugalmat találjon ennyi gyűlölet után.” – mondja Galyas Éva Klára roma író, költő. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
„Nem lehetne arról népszavazni, hogy a sunyik, gonoszok hallgassanak, és csak az értelmes emberek szólaljanak meg?!” – mondja Pécsi Györgyi kritikus, irodalomtörténész és szerkesztő. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
„A kultúrának a politikára nincs befolyása.” – Hétvári Andrea, költő és meseíró szerint. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
„Gyanús az a művész, aki főállásban kultúrharcol…” – mondja Péntek Orsolya, aki elmegy szavazni. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
„A mai politikai élet katasztrofális.” – Thiel Katalin a filozófiai tudományok doktora szerint. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? Elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója válaszolt kérdéseinkre, aki szerint „Nem az április harmadikai választások a lényeg, hanem az utána következő időszak.”
„Jelenleg „a válság” túszul ejtette a valóságot, és fogva tartja zárt és levegőtlen rendszerében.” – vallja David Cayley kanadai rádiós és író nagyívű esszéjében, amit Lengyel Zoltán fordításában közlünk.
Most, 2021 áprilisában harminc éve, hogy Csengey Dénes író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, fájdalmasan korán, mindössze 38 évesen, elhunyt. A Magyar Művészeti Akadémia gondozásában, a Közelképek írókról sorozatban jelent meg Bartusz-Dobosi László Bertha Bulcsu-díjas író 11. önálló kötete, egy monográfia az író életéről, irodalmi munkásságáról. Stenszky Cecília őt kérdezte a könyv és Csengey Dénes aktualitása kapcsán.
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
Rufina Bazlova kortárs belarusz művész, jelenleg a Csehországban él, hímzéseiről készült képek bejárták a nagyvilágot, miután ezen a tradicionális fehérorosz művészeten keresztül fejezte ki szimpátiáját a fehérorosz tüntetőkkel, akik az elnök távozását követelik. A DRÓTon most interjút olvashattok a művésszel, aki elmondta, hogy honnan jött neki az ötlet, mi a célja ezzel és mit üzen a magyar olvasóknak, különösen a Színház és Filmművészeti Egyetem kapcsán.
„A most elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben erősen ismeretközpontúak a nyelvvel, a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak. Nem jelenik meg a kompetenciafejlesztés módszeresen kidolgozott folyamata. A kompetenciafejlesztés háttérbe szorulását az óraszám csökkentése és az ismeretanyag mennyisége, elrendezése is erősíti. Ugyanakkor az ismeretanyagnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is súlyos problémákat vet fel. … A fenti megállapításaink szerint a bevezetésre kerülő NAT és kerettanterv nem segíti, hanem sokkal inkább gátolja az anyanyelvi nevelés megújítását, a tanulók kompetenciáinak a fejlesztését.”
Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.
Íróval, költővel találkozni kamaszkorban sorsfordító lehet. … A mostani NAT akkor végződik az irodalomoktatás szempontjából 70-es évek, amikor megszülettem. … Viszont a dolgok alapvetően megváltoztak – az írók és a költők aligha vannak ma karnyújtásnyira.
Ez az a tíz pont, amiben a Történelemtanárok Egylete összefoglalta véleményét az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről. A teljes szöveget és a forrást is közöljük a DRÓTon.
Érős állításokat fogalmazott meg a Magyartanárok Egyesülete, amit most teljes egészében közzéteszünk a DRÓTon.
Mindenki hozott egy döntést. Mérlegelte, hogy milyen az anyagi helyzete, hogy mennyire egyeztethető össze számára a pénzkeresés és az írás. Van-e tehetős családja, hány gyereket kell eltartania. Mérlegelte, kitől és milyen körülmények között kapja az ösztöndíjat.
„Az ösztöndíj munkatervébe is ezt írom majd: oligarcha szeretnék lenni. A tervezett könyv címe: Egy börzsönyligeti oligarcha feljegyzéseiből. Az ösztöndíjas lista összetételét pedig nem dolgom minősíteni, hogy jövök én ahhoz. És hát pironkodva bevallom, hogy örülök a díjnak. Ebből nyilván nem lesz sajtóhír, de nem is azért mondom…”
Győrffy Ákos teljes posztja, részletek és kapcsolódók a DRÓTon.
Január 21-én adták közre a Térey János-ösztöndíjasok listáját. Bartók Imre rögtön jelezte, hogy nem kívánja átvenni a díjat, helyette Bartis Attila került a listára. Most Csehy Zoltán döntött úgy, hogy elutasítja a Petőfi Irodalmi Múzeum ezidáig ismeretlen összetételű kuratóriuma által megítélt támogatást – írta meg január 25-én a Dunszt.sk. Részletek és előzmények a DRÓTon.
Üvöltő, fagyos szél fújt, amikor 2020. január 22-én a Magyar Kultúra Napján, amikor Budapesten a Közgyűjteményi és Könyvtári Dolgozók Szakszervezetének demonstrációját tartották az Arany János és az Akadémia utca sarkán.
„A Térey-ösztöndíj máris elért néhány dolgot: sikerült az írótársadalmat még megosztottabbá tenni, sikerült embereket feloldhatatlan erkölcsi válságba lökni… És azért érdemes ízlelgetni azt a mondatot is pompás hexameter, mégpedig versus spondiacus, hogy „Orbán János Dénes Térey János-díjas”. – írta Péterfy Gergely. Kiosztották a Térey-ösztöndíjakat, 45 írót megnevezve, akik közül Bartók Imre az ösztöndíjat visszautasította. Részletek a DRÓTon.
„A kultúrában dolgozók bértáblája 2008 óta nem változott, ezeket a béreket egészítik ki úgy, hogy legalább a minimálbért mindenki hazavihesse. Én magam könyvtáros voltam, saját tapasztalatból tudom, milyen úgy dolgozni, hogy nem érzel megbecsülést, és a hónap második felében azon szorongsz, hogyan fogod kihúzni a következő utalásig. Ennek ellenére nem panaszkodhatom, mert legalább nekem ebből nem kellett senkit eltartanom. Bele sem merek gondolni, mit érezhet az, akinek ebből a fizetésből kell a gyerekeit etetnie, öltöztetnie, iskoláztatnia.” Simon Eszter, egykori könyvtáros írása és egy petíció, amivel támogathatod a közművelődésben dolgozók követelését a DRÓTon.
Miért vettek részt fiatal művészek a tüntetésen? Miért fontos a művészet szabadsága? Miért érdemes támogatni a kultúrát? Fiatal művészekkel, színészekkel, rendezőkkel és diákokkal készítettünk interjút a 2019. december 9-ei tüntetés után.
Az elmúlt napokban a színházi támogatások és a Nemzeti Kulturális Alap NKA megszüntetésének hírére – melyeket az Artportal cikke tett közzé – a Független Előadóművészeti Szövetség Nyílt levelet és petíciót is közzétett az ügyben.
Már-már loccsant velőmben forogtak utódok, forogtak épp elégszer, na most meghúzom!
Az Emberi Erőforrások Minisztere megbízta Demeter Szilárd írót a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával. Mint közismert, Prőhle Gergely novemberi menesztése után, egy ideig bizonytalan volt a poszt. Demeter Szilárddal hosszabb interjút készítettünk a KMTG, az Előretolt Helyőrség kapcsán.
Itt van az az öt pont, amit az ellenzéki képviselők a több ezres tüntető tömeg élén 2018. december 16-án fel szerettek volna olvasni a közmédiában élő adásban. Másnap reggelig nem sikerült. Add tovább!
Régen is írtam vasárnapi leveleket. Olyasmiről, hogy hol jó ülni és hogy miért jó sétálni, meg hogy mit szeretek éppen enni. Most egy vasárnapi sétámat mesélem el Szentendrétől Budapestig, Albrecht Emese kiállításától A legkisebb óceánig.
Két Mészáros László indul Felcsút polgármesterségéért, az egyikükkel sikerült interjút készítenünk, bár időnként megpróbált bezavarni a TEK.
Sátáni-e az Orbán-kormány? Miért jelölték béke-Nobel-díjra Soros Györgyöt? Mi a helyzet a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszával? Mi a helyzet a szegénységgel Magyarországon? Mit hoz a jövő?
Jobbik? Koalíció? Nőkérdés? Soros? Gyűlölet? Közmédia? Oktatásügy? Egészségügy? Gazdaság? Migráció? Kultúra? Mindenre rákérdeztünk.
Amíg Pécsett a Bazár sörözőben, Szegeden a Grand Caféban, addig Budapesten a Magvető Caféban rendezték meg a Független Mentorhálózat első mérföldkövét jelző estet, ahol moderátoraként Gács Anna irodalomkritikus rövid felvezetőben ismertette, hogy mi a Független Mentorhálózat, miért jött létre, és miért fontos ez a találkozó.
Két másik városban is megrendezi a Független Mentorhálózat február 15-ei estjét, így Szeged után Pécsett és Budapesten is megpróbálják megválaszolni a kérdést, hogy van-e szabad és független, kortárs magyar irodalom?
Részletek, mentorok és mentoráltak, időpontok, pontos helyszínek, facebook események, kapcsolódó írások a DRÓTon.
Harmadszorra gyújtották fel az éjszaka leple alatt a Ligetvédők sátrait. Hajszálon múlott, hogy a sátrakban alvó emberek ki tudtak menekülni.
Mint emlékezetes rákérdeztünk Demeter Szilárdnál, hogy van-e és ha igen milyen összefüggés-összekapcsolódás az Előretolt Helyőrség KMTG és az Erdélyi Médiatér Egyesület között? Ő azt válaszolta, hogy valóban van informális köze hozzá. De erre nézvést exkluzív interjút ígért az Átlátszó Erdélynek, tehát amíg az nem jelenik meg, nem tartotta tisztességesnek bármit is mondani. Most megjelent. Az interjút megígértük, hogy szemlézzük, íme.
Tavaly nagyjából 550 milliót, idén már 1,4 milliárdot kapott az állami írópalántázó. Demeter Szilárd – az utóbbi időben leginkább reflektorfénybe került erdélyi író, filozófus – lett a KMTG által gründolt Előretolt Helyőrség című, 260.000 példányban – így a legnagyobb példányszámban nyomtatásban megjelenő – magyar irodalmi lap újdonsült főszerkesztője. Megkerestük Demeter Szilárdot, hogy megkérdezzük, hogy ki ő, honnan jött, mi a véleménye a kortárs irodalomról, politikáról, és hogy mire kell és hogy elég lesz-e ez a pénz?
Tényleg rendőrállamban élünk? Mi van akkor, amikor a belső érzéked azt mondja, hogy a hatályos törvények nem igazságosak? Milyen egy ligetvédő aktivista? Halász Balázs beszélgetése Proics Lilla ligetvédő aktivistával, színikritikussal, tornatanárral a DRÓTon.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy a jövőben beszéljünk végre hasonló traumákról. De azt is, hogy az érintettek részvételével tegyük ezt, és olyan szinten, amely mindnyájunk számára elfogadható színvonalú. – Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, író-költő, egykori Stádium-szerző, Kárpáti Kamil tanítványa válaszolt a DRÓT kérdéseire, amelyek a Follinus Anna interjúja után kialakult Stádium-botrány kapcsán felmerültek.
„Nem térek magamhoz. Kárpáti Kamil sokunk mestere volt, sokat tanultunk tőle, és ezután is jelentős költőnek fogom őt tartani, de ha mindaz igaz, amit Anna állít, az megbocsáthatatlan.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a Follinus Anna költőnő által kirobbantott Stádium-botrány kapcsán.
Ijesztő, hogy van egy szögesdrótkerítés Magyarország és Szerbia között, és ijesztő, hogy mintha ez mindenkinek jó lenne, és mintha mindenki szerint rendben volna. – Danyi Zoltán és Miroslav Jovančić volt a Csillagszálló vendége a lap Vajdaság-Határ lapszámbemutatóján, Szabadkán a Klein House-ban. A beszélgetésen igen fontos és súlyos dolgok hangzottak el. A DRÓTon most részleteket olvashattok, arról, hogy szerzők és szerkesztők mit gondolnak hazáról, háborúról, határról.
Sose kételkedjünk benne, hogy egy gondolkodó, elkötelezett emberekből álló kis csoport meg tudja változtatni a világot. Valójában csakis ők tudják megváltoztatni…
Végre kiderült az igazság a botrányos felcsúti gabonaf*szról, ami valójában űrcseresznye! megdöbbentő videót tett közzé a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amiből végre kiderül, hogy kik csinálták, miért, hogyan és hogy mikor lesz az űrállomás avatója.
A 88. Ünnepi Könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökének májusban Péterfy Gergely írót választották, így ő került a könyves szakma élére.
Horkay Hörcher Ferenc válaszolt a DRÓT kérdéseire, május elsejei cikkemre reagálva. Első két válaszáról, ami 1848-49-re vonatkozik, nem foglalkozom, a történészekre hagyom, vajon forradalom volt-e 1848-ban? Harmadik válasza azonban újabb kérdéseket vet fel, ezeket meg kell fogalmazni. – Gömöri György hozzászólása az 56-os vitához.
Nehezen tudom elképzelni, hogy Horkay Hörcher Ferenc, akit én természetesen becsülök volt vele több találkozásom is, olyan otrombaságokat állítson, mint amelyekkel most találkoztam Gömöri György sok évtizedes barátom Londonból érkezett írásában. – Pomogáts Béla, neves irodalomtörténész küldte el levelét a DRÓTnak.
„Jön egy telefon, pénz áll a házhoz, nem kevés! Ki az a hülye, aki erre nemet mond?” 960 millió forinttal támogatta az állam a kiválasztott folyóiratokat, ám nem volt semmilyen pályázat az Index és a Magyar Narancs információi szerint, csak egy telefon. Az érintett folyóiratok főszerkesztői közül egyedül a 100 millió forinttal támogatott Kortárs főszerkesztője, Thimár Attila nyilatkozott lapzártáig lapunknak, továbbá a nem támogatott Műút szerkesztője: Kabai Lóránt.
Május első szombatja a meztelen kertészkedés világnapja. Barátaim és családom egyaránt ugratott azzal, hogy bizonyára elő fogok valamivel rukkolni, hiszen köztudottan szeretek meztelenül kertészkedni. Sőt, tavaly nyáron egy fesztiválon a meztelenkedés és a kert, és ezáltal a költészet és az élet kapcsolatáról tartottunk felolvasást és előadást. Most leleplezem a titkot, ami meztelen kertészkedésem mögött lapul.
Konzervatív magyar eszmetörténész tartott előadást 1848-ról Londonban. De szóba került 1956 októbere is és megtudtuk tőle: ez sem volt forradalom! Hát akkor mi volt? Azonnal jött a válasz: ellenforradalom.
56 ellenforradalom volt, de nem abban az értelemben, ahogy a kommunisták használták a szót… és Kossuthot ma populistának tartanánk… – vallja Horkay Hörcher Ferenc, akit megkerestünk londoni előadása kapcsán.
2017. április 4-én a magyar kormány meghozta a LEX CEU néven elhíresült törvényt. Aznap a Közép-európai Egyetem diákjai, tanárai és szimpatizánsai körbeölelték az egyetem épületét és tüntetést szerveztek.
Állítsuk meg a felcsúti kisvonatot? Állítsuk meg Terézanyut? Állítsuk meg a világot? Minket is érdekel az olvasóink véleménye. Írjátok meg nekünk, hogy kit állítsunk meg. Részletek a DRÓTon.
Kimentem a ligetbe újra / Hosszacska távollét után, / Hogy lássam: fűve, berke, útja / Minő hatással lesz reám. – kezdi forradalmi versét a lázadó rasztafári 1877-ben, majd így folytatja: Engem bozótja, gazza nem bánt, / Mert a gyom is természetes; / Nem is szidok tanácsot, kormányt; / Ha útam kissé szemetes…
Ha csak egyetlen cikket olvasol el, amiben benne van, hogy hogy néz ki Magyarország 2017 márciusában, akkor ez legyen az. Még csak csütörtök van, de Hanzély Márton látnoki képességektől áthatva megírta az egész hetet egyben.
2017. február 22-én felszámolták az amerikai Standing Rocknál tiltakozók táborát. Néhány százan énekelve, dobolva, gyalog vonultak el, mások szembeszálltak a rendőri túlerővel – őket egytől-egyig letartóztatták. A távozó őslakosok – egy indián rituálénak megfelelően – felgyújtották a hátrahagyott sátraikat. Győzött Trump és az olajvállalatok, súlyos vereséget szenvedtek az őslakosok, a környezetvédők és a Föld, amin élünk.
A DRÓT független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Állami, kormányzati, NKA támogatás nélkül működik. Önerőből, szerzők, szerkesztők, barátok, támogatók, művészek és alkotók jóvoltából. A DRÓTot akkor tudjuk tovább fenntartani, folytatni, fejleszteni, ha támogattok minket. Ha szerinted is szükség van egy olyan művészeti és társadalmi jelenségekkel és problémákkal szabadon foglalkozó lapra, mint a DRÓT, akkor kérünk, hogy támogass minket!
48 órájuk van a Standing Rock rezervátum táborában a Dakota kőolajvezeték ellen tüntetőknek, hogy elhagyják a terepet, mert szerdán – Trump elnöki döntésének következményében – rendőrök és a fegyveres erők fogják felszámolni a tábort több híresztelés szerint is. A tüntetők egy videóüzenetben foglalták össze, hogy mi a helyzet és miért nem távoznak.
Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.
Lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a XIII. kerületi Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Ludassy Máriát, Thiel Katalint és Tillmann J. A.-t kérdezte meg a DRÓT, hogy mit gondolnak Lukács-filozófiájáról, Hamvassal való vitájáról és konkrétan erről a döntésről.
…mert ha ez így megy tovább, akkor a magyar irodalom, amelyben egyre inkább magányos emberek vannak társak és közösség nélkül, ellehetetlenül. – Pion Istvánnal beszélgettünk a „Kezdjük el kicsiben! – demonstráció a kortárs magyar irodalomért” demonstráció szervezőjével és a petíció kezdeményezőjével.
Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a magunk szerény módján, 400 Ft adománnyal szeretnénk hozzájárulni a KMTG íróakadémiájának működéséhez, remélve, hogy ez a támogatás is cél szerint fog hasznosulni, vagy valamely módon hozzájárul a KMTG vezetősége és mentorainak fáradságos munkájához. Az adományt a JAK a mai napon átutalta a KMTG bankszámlájára. – írják a JAK közleményében. A teljes közleményt és az előzményeket itt olvashatjátok a DRÓTon.
Túllátni határainkon, beidegződéseinken, paneljainkon. Túl a magyar ugaron keringő délibábjainkon. Abbahagyni az üvöltést, nem kiáltani többé a pusztába, csak nyugodtan, csendesen és türelmesen a többi emberhez fordulni. Egy írás 2017-re és a tíz legolvasottabb cucc 2016-ról a DRÓTon.
Trianon, holokauszt, szovjet kommunista hatalomátvétel, 1956, kádárizmus, rendszerváltás, Európa, NER, Alaptörvény. A történeti traumák eredményeképpen a közgondolkodásban éles megosztottság tapasztalható: a politikai elfogultságok és rajongások megosztják a társadalmat, és a nemzetet is.
Íme a videó, ami gyönyörűen és mindenki számára elmagyarázza, hogy mi is történik – és miért pontosan éppen most – a Standing Rock indián rezervátumban.
Igen ritka és értékes rendezvényen vehetett részt az, aki elment a Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett Dávid Gyula-estre. Tele volt a Vörös Terem, de minden bizonnyal egy jóval nagyobb terem is tele lett volna, joggal. A 88 ! éves szerző könyvét aznap mutatta be Pécsi Györgyi irodalomkritikus, szerkesztő. Dávid Gyula műve bár „hivatalosan” az erdélyi eseményekről szól, mégis sokkal több ennél.
Van olyan tüntetés Magyarországon, ahol együtt és egy cél érdekében jelenik meg – sokunk mellett – a Ligetvédők rasztafarija: Gregory G Ras, Akkezdet Phiai rappere: Said, a táltos és sámán körökből ismert: Sólyomfi-Nagy Zoltán, vagy a parapszichológia kutatója: Paulinyi Tamás. És ez a tüntetés az, amikor magyarok az amerikai őslakosokért állnak ki.
Kár hogy száraz november van éppen, mert most kellene mindenkinek nagyot innia, lehetőleg napokon-heteken át, folyton rátöltve, permanens bódulatban, lehúzott redőnyök mögött hortyogni. Tényleg, legjobb lett volna fel sem ébredni. – Hanzély Mártonunk után Adam Frey is betrumpult és sajátos modorában megnyilvánult a tegnapi amerikai elnökválasztásról.
És akkor mi van, ha Trump nyert? Nem arról van szó, hogy a másik jelölt jobb vagy rosszabb volt, hanem arról, hogy Trump mennyire, de mennyire tökéletes és kifejező.
Az Orbán János Dénes vezette íróakadémia 2016-os létrejötte és 150 milliós állami támogatása az egyik legnagyobb vitát váltotta ki a kortárs magyar irodalom résztvevői között az elmúlt évben. 2017-ben 400 millióból gazdálkodhatnak. Részletek és kapcsolódó előzmények a DRÓTon.
„Íme, az ország két részre szakad…” – írja versében Turi Tímea. Nem, ez nem közéleti publicisztika lesz, hanem verselemzés. Szoros olvasás, laza írás, személyes értelmezés arról, hogy és akkor most mi van. Nem megijed, nem fordul el, nem retteg, nem fél: hanem kattint és olvas.
Olvasgatom régi osztálytársaim, barátaim érveléseit, miért is kell védekeznünk és hogyan a bevándorlók ellen. Elszomorít, hogy elfelejtik, mi is voltunk menekültek. – Jónás Tamás írása.
Nem volt semmi hőbörgés, semmi botrány, semmi vér. Volt viszont művészet, értelmes beszéd, tiszta szavak, és sok nyugodt és tisztes polgár a Liget Művészeti Pikniken, a Városligetben 2016. július 31-én, vasárnap, ahol számos magyar alkotó a fák kivágása és a Liget megmaradása érdekében. Videónkban Kiss Judit Ágnes költőnővel beszélgettünk arról, hogy mégis mit akarnak a művészek a Városligetben. Ezt osszátok, ne a propagandát.
Mai hír, hogy állítólag „nem fognak több fát kivágni a Ligetben”, hanem majd átültetik őket, vagy ami még ennél is valószínűbb: megkérik őket, hogy álljanak odébb, s a fák majd szépen elsétálnak. Valószínűleg. Vagy mégsem?
A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra. – Könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési dolgozók nagy meccse zajlott hétvégén! Óriási érdeklődés, tomboló tömeg, borzasztó bérek. Megdöbbentő végeredmény! Az alábbi mérkőzést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének KKDSZ megbízásából készítette és előadta a Kvazár Akciószínház 2016. június 25-én, a Hősök terén, a Múzeumok Éjszakája nekünk: az Alacsony Bérek Éjszakája program keretében.
Míg mi Pesten könyvhéten voltunk, addig Budán tanárok tüntettek. Ilyen volt a Tanítanék Tanévzáró. Az Introblog videó összefoglalója.
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetőségének sajtóközleményben olvasható a mentorok és a pályakezdők teljes névsora.
Magyar diákok helyeztek ki táblákat a külügyminiszter dániai előadása előtt, majd egyikük egy kérdést tett fel a menekült kérdéssel és a stadionokkal kapcsolatban, amit a közönség meg is tapsolt, de érdemi válasz nem érkezett rá. Az ügynek nagy sajtóvisszhangja lett. Egészen véletlenül a kérdést feltevő Demény Ferenccel alig egy hónapja készítettünk beszélgetést a Dániában induló start up vállalkozásával kapcsolatban. Az esettel kapcsolatban most újra megkerestük és egy rövid interjúban kiderítettük mi is történt pontosan.
Kelet értelemszerűen nem csak Keleten van, vidék nem csak vidéken. – Péterfy Gergely Mindentől keletre, avagy román kém a Weiss-családban című könyvét még nem tiltották be, pedig állítólag, ha elolvasnák, lehet, hogy betiltanák. Vagy nem. Döntsétek el ti. Részlet a DRÓT könyvheti különkiadásában.
Szőcs Géza, mint a Magyar Pen Club elnöke, kerekasztal-beszélgetésre hívott közép- és kelet-európai gondolkodót a migrációnak az európai és közép-európai kultúrára, identitásra gyakorolt hatásáról.
Zürichben voltam bankár, majd örököltem apámtól három jól menő középvállalkozást. Megvolt mindenem, de egyik este, mikor épp bekokszolva cumiztattam a jakuzzimban Endivajnáné Palvin Shakirát óránként százötvenezerért, egyszer csak megszállt az üresség érzése. Rájöttem, hogy ez nem az, amire szükségem van. Nem volt teljes az életem. Kipattantam hát a vízből, összepakoltam a hátizsákom, és egy hétre rá már a Karib-szigeteken voltam rákhalász; azóta is a világot járom, és történetemmel igyekszem inspirálni az embereket…
Ki ez a Diogenész? Mit tud, vagy mit nem tud kezdeni ez a társadalom a szegényekkel, elesetekkel, vagy éppen a rendszerbe be nem illeszthetőkkel, a nem átlagosakkal? Ki az a Szkirpalosz kalózkapitány és milyen hatása van a társadalomra?
Karádi Éva – a megszűnő Magyar Lettre főszerkesztője – beszélt a DRÓTnak arról, hogy miért szűnik meg a Holmi után a Lettre is, mi történik a magyar folyóiratkultúrával, mit gondol az online sajtóról, a kortárs magyar irodalom átpolitázáltságáról.
Ennek a rendszernek a legfőbb bűne mindig is a pofára való osztogatás volt, most is és ezelőtt is, soha semmilyen teljesítmény nem volt a szempontok között. – Podmaniczky Szilárd fogalmazta meg a legsarkosabb véleményt az NKA és a folyóiratok kapcsán. Interjút készítettünk a Librarius főszerkesztőjével, melyet a DRÓTon itt olvashattok.
Csontos János írását Kertész Imre nekrológjaként a Magyar Idők hozta le április elsején, de sajnos nem tekinthetjük áprilisi tréfának. Az írásra választ a DRÓTon itt olvashattok.
Megdöbbentő! Összeállításunk hatására csörgött a telefon és hazánk miniszterelnöke keresett. Azt mondta, hogy a félreértések megelőzése érdekében szeretettel vár ötórai teára otthonában. A beszélgetést most IDUS ♥ sorozatunkban a DRÓTon olvashatjátok.
Az irodalmi életet felkavarta a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft létrejötte. Annak körülményei szerteágazó, többkörös vitát szültek. A Fiatal Írók Közleményének aláírói nyílt vitára hívta a tehetséggondozókat és az írószervezeteket.
Az irodalmi életet felkavaró Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. megalakulásáról hívták nyílt vitára a fiatal írók a tehetséggondozókat és az írószervezeteket. A kerekasztal-beszélgetés nyilvános, minden érdeklődőt várnak. Itt az esemény részletes programja és a DRÓTon eddig zajlott vita összes cikke.
Tetszik. Imádom. Vicces. Hűha. Szomorú. Dühítő. Csak ennyi? Elképesztő dologra bukkantunk! Egyszerűen hihetetlen! Itt az univerzális eszköz, hogy kifejezzük érzéseinket. Kattints és nyerj!
„Az egyik probléma szerintem az, hogy a jelenlegi is egy kontraszelektív és elitista, ha tetszik: udvari modell, s az eddigi struktúra sem volt politikailag feddhetetlen.” – az Új Nautilus főszerkesztőjének, az erdélyi Borbély Andrásnak esszéjét olvashatjátok a DRÓTon, melyben a szerző merőben más szemszögből vizsgálja az irodalom, az író- és költőképzés, irodalmi művek létrehozásának állami vagy éppen magán mecenetúrját. Lapunk az írást a párbeszéd és a nyitottság reményében teszi közzé a 150 milliós állami tehetséggondozásról szóló vita folyamában.
Orbán János Dénes megkérte Krusovszky Dénest, hogy tegye fel neki újra a kérdéseit, majd pedig válaszolt rá. Most a DRÓTon olvashatjátok a teljes beszélgetést, a két Dénes, a két költő vitájának második fordulóját a 150 milliós tehetségkutatásról, melyben szinte minden apró részletre kitérnek, s amit a párbeszéd és a nyitottság reményében teszünk közzé a DRÓTon.
„Azt szeretném mondani: Bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű.” – A 150 milliós állami tehetséggondozás eddigi szövevényes vitáját Bodnár Zoltán foglalta össze, amire most Orbán János Dénes válaszol. A DRÓT a párbeszéd és a megértés reményében teszi közzé a neves költő és irodalomszervező szerkesztőségünkhöz eljuttatott írását. Egyúttal szeretnénk jelezni, hogy a vitában minden érdemi hozzászólásnak teret kívánunk adni, akkor is, ha az nem egyezik az a szerkesztőség véleményével.
„…ez nem csak a fiatal írónemzedék számára etikai kérdés, ez nem csak az ő ügyük és felelősségük, hanem mindannyiunk közös ügye.” – a 150 milliós állami tehetséggondozás eddigi szövevényes vitáját Bodnár Zoltán foglalja össze, és nem csak kemény kritikát fogalmaz meg, hanem megoldási javaslatot is tesz. A DRÓT a párbeszéd és a megértés reményében teszi közzé a neves jogász és bankár szerkesztőségünkhöz eljuttatott írását. Egyúttal szeretnénk jelezni, hogy a vitában minden érdemi hozzászólásnak teret kívánunk adni, akkor is, ha az nem egyezik az a szerkesztőség véleményével.
Február harmadikára, szerdára fáklyás felvonulást szerveztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumhoz és a szimpatizáns iskolákhoz országszerte a tanárok. Február 13-ra, szombat 11 órára pedig tüntetést szervezett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága a Kossuth térre. Miért? „Miért sírnak már megint a pedagógusok?!” Mi csak azt a 25 pontot tesszük közzé, amit a tanárok szeretnének, és a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének nyílt levelét linkeljük. A többit döntsétek el ti.
Nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is elég nagy hullámokat vetett a 150 milliós tehetséggondozás híre. Ma jelent meg Sántha Attila írása, aki tagja volt az Előretolt Helyőrség nevű irodalmi csoportosulásnak, 2002–2005 között pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligáját E-MIL vezette. A szerző jóváhagyásával, a nyílt vita és párbeszéd reményében a DRÓTon most az ő írását is közöljük.
Színház után későn érünk az állomásra. Ritkán engedhetjük meg magunknak, de legalább néha, ha zuhog, ha nyolc fok van és este tíz, akkor talán lehet, hogy taxiba üljünk. A taxis, nagy bajuszú ember, hosszasan gondolkozik, hogy két rongyért felvigyen-e a hegyre, és miközben tűnődik, hagyja, hogy álljunk az esőben. Már ekkor elöntött valami sötét sejtelem, de érdekelt mi lesz. Elindultunk, és két perc sem telt bele, már zúdult is a panasz áradat: „Régen minden jobb volt, főleg az utak. Meg a kereset. És a foci. Főleg a foci.”
„Mi, alulírott, egymástól független fiatal alkotók, úgy látjuk, az akadémia egyik célcsoportját képezzük; ez idáig nem volt lehetőségünk kifejteni észrevételeinket, kérdéseinket és kéréseinket…” – az alábbi közleményt nem a József Attila Kör, nem a Fiatal Írók Szövetsége, hanem néhány tucat, még egymástól is független fiatal író adta ki. Tanulságos. A felhívást az értintetteknek továbbítottuk, és most a DRÓTról ti is továbbadhatjátok. Vajon lesz-e ezután nyílt, személyes párbeszéd?
„Úgy gondoljuk, hogy akkor érdemes beindítani egy tehetséggondozó programot, ha az nem az évek-évtizedek óta átláthatóan, szakmai mechanizmusok alapján működő hasonló intézmények kárára jön létre.”- Az elmúlt időszakban komoly vitákat generált a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. alapítása és elindulásával kapcsolatos hírek. Az ügy kapcsán a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége és a Szépírók Társasága 2016. január 19-én közös levelet nyújtott be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter részére. A levél teljes terjedelmében olvasható a DRÓTon is.
Hatalmas és szövevényes vita bontakozott ki a DRÓTon is a 150 milliós állami irodalmi projekt létrehozása kapcsán. Orbán János Dénes, Krusovszky Dénes, Gaborják Ádám JAK, Nagy Gergely és Kollár Árpád FISZ után: Kele Fodor Ákos írását olvashatjátok arról, hogy vajon milyen is lehet az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának pedagógiai koncepciója?
Kollár Árpádnak – a Fiatal Írók Szövetsége elnökének – azt a három kérdést tettük fel, amit Gaborják Ádámnak – a József Attila Kör elnökének – is. Megkérdeztük, hogy mit gondol Krusovszky Dénes észrevételeiről a 150-millós támogatással kapcsolatban? Szerinte is „itt egy érdekkör, egy ízlésvilág kerül kizárólagos helyzetbe”? Továbbá, hogy tervez-e valamit ezzel kapcsolatban a szervezet, amit vezet? Válaszát a DRÓTon olvashatjátok.
„Országunk illiberális demokrácia, bármit is jelentsen ez, és a fogadóóra intézménye legfeljebb a kádári értelemben működik.” – Vita zajlik egy új, 150 milliós állami irodalmi projekt létrehozása kapcsán Krusovszky Dénes és Orbán János Dénes OJD között. A vitához most az artPortal szerkesztője, a 0m2 és a Műértő munkatársa Nagy Gergely újságíró és író kívánt hozzászólni a DRÓTon, egy merőben más szempontot felvetve.
A DRÓT „fel nem tett kérdéseit” Krusovszky Dénes tette fel és Orbán János Dénes pedig válaszolt rájuk. Íme a két Dénes, a két költő vitája a 150 milliós tehetségkutatásról. A párbeszéd és a nyitottság reményében tesszük nyilvánossá a DRÓTon.
Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft néven indít programot az állam 150 millió forintos alaptőkével. A hír hallatára Krusovszky Dénes Facebook oldalán kelt ki magából. A DRÓT megkereste a kezdeményezés ötletgazdáját, aki a Kft. irodalmi-szakmai vezetője lesz. Orbán János Dénes válaszait olvashatjátok.
Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft néven indít programot az állam 150 millió forintos alaptőkével. A hír hallatára Krusovszky Dénes Facebook oldalán kelt ki magából. Orbán János Dénes után, aki a kezdeményezés ötletgazdája, és a Kft. irodalmi-szakmai vezetője lesz, Gaborják Ádám – a József Attila Kör elnökének kérdéseinkre adott válaszait olvashatjátok.
„Azt gondolom, hogy nekem az a véleményem, hogy tulajdonképpen, izé, ööö…” – és akkor kapcsoltam ki a kisrádiót. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy abszurd hely, ahol majdnem mindenki halálosan komolyan veszi magát, s kevesen őszinték, kedvesek, jók…
Feministának lenni csak annyi, hogy nincsenek előjogok sem kötelezettségek. Sem a munkában, sem a gyermeknevelésben, sem a szexben, sem anyagiak terén. – Kiss Judit Ágnes költő jegyzetét olvashatjátok a DRÓTon.
„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn.” – Különleges, eddig sehol nem közölt dokumentumot adunk közre a nemzeti ünnep alkalmából a DRÓTon. Egy szegedi tanár naplóját, amelyet soha, sehol eddig nem olvashattak. – Megjelent 2015. október 23-án a DRÓTon.
Az első pillanattól próbáltunk a menekültek ügyéhez kissé talán máshogyan, másképpen állni a DRÓTon. A teljes összeállítást itt találhatjátok, benne José Mujica, Warshan Shire, Jónás Vera, Kiss Judit Ágnes, Fekete J. József, Tóbiás Krisztián, Kovács Gergely, Petneházi Gábor, Weiner Sennyey Tibor, a Szociális Szakmai Szövetség és a Migration Aid véleményét az eseményekről épp úgy megtaláljátok, mint a tüntetésekről készült fotókat, vagy a szegedi nagyállomáson készült INTROblog videót. Az összeállítás hatására főszerkesztőnket két alkalommal televíziós vitára hívták a tévébe, ezeket a vitákat is linkeljük.
Mindenki megnyugodhat, a terror-ellenes háború elkezdődött, aminek a vége csakis Európa és a nyugat totális győzelme lehet, bombázóink harcban állnak, a kormány a helyén van. Vagy mégsem?
Úgy látszik ez a sarkos vélemények hete a DRÓTon, de talán nem véletlenül, hiszen valóban történelmi időket élünk. A magyar fociválogatott 44 év után kijutott az EB-re, a múlt pénteki párizsi mészárlás pedig új dimenziókba helyezte Európa és az iszlám világ kapcsolatait ill. általában a világpolitikát, aminek alakulását most mindenki aggódva lesi, titokban vagy nyíltan egy új, mindent elsöprő világháború esélyeit latolgatva. Tehetünk-e valamit ellene? Vendégszerzőnk, Adam Frey szerint igen.
Oscar Wilde szerint „azért nagyszerű dolog a foci, mert távol tartja a belvárostól a csürhét”. Hogy egy élő klasszikust is idézzek: „na, ugye!” – Hanzély Márton kegyetlen „És akkor mi van?” című sorozatából a legújabb rész annyira nyers, hogy a demagógiára már-már demagógiával válaszol. Úgyhogy írásától szerkesztőségünk elhatárolódik, mégis közöljük, mert szeretnénk többféle véleménynek is hangot adni. Kövezzétek meg ti hozzászólásaitokkal a DRÓTon, ha ti sem értetek vele egyet! Vagy adjátok tovább, osszátok meg, ha szerintetek is van benne valami.
„A jelenlegi kormányzatot egyáltalán nem érdekli 1956. A jelenlegi miniszterelnök 1963-ban, a Kádár-rendszer terrorjának enyhülése idején született, apja annak a pártnak volt oszlopos tagja, amelyik százakat végeztetett ki 1956 és 1962 között…” – Gömöri György költő, író, 1956-os forradalmár és volt cambridge-i tanár Londonból küldött írását olvashatjátok a forradalom leverésének 59-dik évfordulóján a DRÓTon.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt tegnap kiadta saját, 10 ezer példányszámú Magyar Hírlapját. Pár órával később a Magyar Hírlap Kiadói Kft. közleményben tudatta, hogy nem szereti az ilyen tréfát, „ez a magatartás jogellenes, és nemcsak a kiadónak, illetve a szerkesztőségnek, de a jóhiszemű olvasóknak is kárt okoz. A Magyar Hírlap Kiadói Kft. a szükséges jogi lépéseket megteszi.” Ahogy a Kétfarkú Facebook posztjában fogalmazott: jön az évszázad pere, a Magyar Hírlap feljelenti a Magyar Hírlapot.
Kíváncsi vagy, hogy Konrád György – író, Ludassy Mária – filozófus, az MTA tagja és Fabiny Tamás – evangélikus püspök mit mondtak a migránsokról? Mit gondolnak a szabadságról? A DRÓTon most megnézheted és meghallgathatod.
„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” – Londonban a Hamlet legújabb feldolgozásának végén, a Sherlock Holmes sztárja Benedict Cumberbatch egy szomáliai-angol költőnő versének egyetlen sorával kampányol a menekültek támogatásáért. Sikerrel. Nem csak ez az egy sor erős a versben, hanem az egész költemény. Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és magyarul is elolvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
„…nem zárkózom fel se jobbra, se balra.” – írja Lédán István a kiváló latinos filosz, akinek írásait a Laudator blogon és DRÓTon is olvashattátok már több ízben. Rövid, józan média- és társadalomkritika következik. Elfogultaknak nem ajánljuk.
Akinek van füle a hallásra, bizonyára tudja, mi a helyzet Magyarországon a menekültekkel kapcsolatban, és nyilván megvan a saját véleménye a politikusokról, a rendőrökről, a menekültekről, az önkéntesekről, kinek-kinek a motivációjáról. Amennyiben egy kicsit félrerakjuk a félelmet, prekoncepciókat, ami sokakat elfoghat a ‘menekült’ vagy ‘migráns’ esetleg a ‘határzár’ vagy a ‘kényszerintézkedések’ szavak hallatán, akkor közben megfigyelhetjük, mit csinál egy olyan ember, akinek van tekintélye, hatalma, lehetősége és embersége. Még ha nem is Európában van az az ember. A volt uruguayi elnök, José Mujica hozzállásáról olvashattok a DRÓTon.
A MIGRATION AID menekülteket segítő csoport 2015. szeptember 2-án tüntetést szervezett Budapesten, a Parlament T/5983 sz. törvénytervezete ellen. Ott jártunk.
„A sok író figyel és hallgat.” – ez a mindent elmondó MTI-ORIGO képaláírás a Tokaji Írótáborról készült fotó alatt.
Ha összeállítanánk egy listát a slágerek legkedveltebb témáiról, a szerelem mellett a szabadság is biztosan dobogós helyre kerülne. Megunhatatlan és úgy látszik, elhasználhatatlan fogalom, ahogy Pharrell Williams dalának sikere is mutatja. Szubjektív válogatás következik a könnyűzene legnagyobb Freedom-flash-eiből, szabadon ugrálva az időben.
Az a kisebbség, aki hangosabban kiabálja, hogy ő a kisebbség? A melegházasság után a poligámia a következő lépés? Baj lenne, ha az lenne? Hol húzódnak a különböző szabadságjogok határai? Mik lehetnek az identitáspolitika csapdái? – Elgondolkodtató kérdések Daniel Greenfield írásában.
Hogyan jutottunk el addig, hogy Magyarországon édesebb a gyűlölet, mint a szolidaritás? Hogy lehet, hogy alig van pártfüggetlen sajtó? Hogy lehet, hogy közpénzből épülnek légvárak? Hogy lehet, hogy „tudjuk, hogy loptok” és hogy lehet, hogy ez keveseket érdekel? Miért a magyarok legnagyobb ellenségei a háború és nyomor elől menekülő nincstelen tízezrek? Vagy a melegek? Vagy a zsidók? Vagy a cigányok? Vagy a nők? Vagy a szabad sajtó? Vagy Európa? Miért van az, hogy a FIDESZ legnagyobb kihívója a JOBBIK? Hogyan jutottunk eddig, magyarok? Az elmúlt időszak történéseit most mindenki számára érthetően elmagyarázzuk – a méltán népszerű – Minyonok segítségével. A lista nem teljes.
A Betyársereg mintegy harminc tagja hétfőn felvonult a szegedi pályaudvar előtt kialakított, menekülteket segítő állomásnál. Azt mondták, éppen arra jártak.
10 éve 2015-ben 20 éves a Budapest Pride, a sokszínűség és elfogadás ünnepe, de sokan csak „buzifelvonulásként” emlegetik. Chicago polgármestere már 1970-ben tudta és értette, miről szól, Budapesté 2015-ben visszataszítónak találta. Nézzük meg együtt a Pride és a melegmozgalmak rövid történetét, ne féljünk a tájékozódástól! Szeifert Natália 2015-ös írása a DRÓTon jelent meg, tíz évvel később is aktuális.
Egészségügy? Egyetem? Bölcsészek? Höhöhö. Stadion, azám, meg focisuli. Mindenki a szakképzésbe, kell az olcsó merga a német nyugdíjasoknak. Ja, hogy neked nem lesz nyugdíjad? Höhöhö. Jól kibasztál magaddal, miért nem vándoroltál ki? A kórházban csak akkor látnak el, ha a folyosón magad után húzod a beled? Miért választottál meg minket? A létminimum alatt tengődsz már évek óta, de nem is ugrálhatsz, mert nincs is már olyan, hogy létminimum? Te húztad a Rudenz Ulrichot, minek tartottad bent, miért nem passzoltad le időben?
„…el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé” – Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra”. Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most elsőként a DRÓTon.
Igazából minden évben egyre lejjebb és lejjebb süllyed az „Ünnepi Könyvhét”, ami sem nem „ünnepi”, sem nem „hét”. – Egy vitaindító cikkel és kilenc könyv ajánlójával indítjuk a 86. Ünnepi Könyvhetet a DRÓTon.
Van itt ez a „bevándorlás” kérdés. Ilyen-olyan konzultáció, Európai Unió, média. Mindenki sápítozik. De, ha kimondom, hogy kinek van igaza, akkor utálni fogtok. Igen, Orbán Viktornak van igaza. Vagy mégse?
Magyarországon minden rendben! Magyarország a magyaroké! Eljött az idő, hogy mindenkinek legyen a kertje végében végre egy – vagy esetleg kettő – saját stadion. Mi is felépítettük, sőt meg is nyitottuk a Saját Felcsútunkat. Nézzétek meg videónkat, melyben átadjuk, leleplezzük, bemutatjuk és mindenkinek ajánljuk a saját felcsútat!
Mi haszna van a filozófiának? Miért tekinti ellenségnek a bölcsészeket a kormányzat? Felelősek-e a bölcsészek a kialakult helyzetért? Miért és kik nézik le a humán tudományokat? Miért nem lesz soha demokrácia ott, ahol nincs polgárság? Vajon megújulhat-e a magyar értelmiség? Az Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatójával, Hörcher Ferenccel beszélgettünk.
Itt az MKKP által kiszivárogtatott eredeti Nemzeti Konzultáció. Megéri egy pillantást vetni rá, mert még mindig nem gyűlöljük egymást eléggé. A kormány segít!
Az Erdélyi Riport blogja hívta fel a figyelmünket, hogy ma este, ezekben a percekben kezdődik a Wass Albert és Radnóti Miklós verseiből összeállított darab az Új Színházban. A blogger így kommentálta az eseményt: „Üldözöttek címmel mutatja be az Új Színház Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből álló irodalmi estjét. Nagyon rövid este lesz, elmeséljük az egész tartalmát. Wass üldözi Radnótit. És sikerül neki. Már megint. pb.” Szerintetek megfér Wass és Radnóti egymás mellett? A darab leírását és az esemény videóajánlóját a színház honlapjáról idézzük.
„A szabadság nem eszmény, hanem gyakorlat.” – írta Hamvas Béla, 1948-ban, de még 2015-ben sem sikerült ezt a mondatot teljesen megértenünk. Vajon mi valósult meg az 1848-as 12-pontból mára, hiszen politikusaink a Nemzeti Ünnepen szívesen hivatkoznak rá? Nézzük csak.
Azt állítja nála van Petőfi koponyája. Nálam meg az enyém. Még. Szerencsére. – „És akkor mi van?” című sorozatunk első részét olvashatjátok a DRÓTon Hanzély Márton tollából.
A történet látszólag végtelenül egyszerű, valójában durvább horror, mint bármi, amit eddig láttál. A korrupció zsigerekig hatol, mindenkit és mindent megfertőz, és nem marad semmi, csak a mindent felfaló Leviatán. Ijesztő pillantás a putyini Oroszország vidékének életébe ez a film, amely kötelező darab kellene, hogy legyen Magyarországon is, csak, hogy tudjuk, hogy mit nem akarunk, de hogy mi az, ami éppen kialakulóban van.
Ma délután 2015. február 17-én az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi „szép” időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget – , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról.
Ez a tér nem a miénk, nem a budapestieké, nem is a magyaroké, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan a döntéshozók azt elképzelik. Ha a városé lenne, már régen beszántottak volna rajta minden szobrot és emlékjelet, gondosan ápolt gyepén az emberek napközben piknikezhetnének, este pedig szerelmespárok andaloghatnának.
Vajon méltók vagyunk-e az épített örökségre, mindarra a szépségre, ami fővárosunkban körülvesz, vagy azok a magyarok, akik több mint száz évvel ezelőtt felépítették Pestet mások voltak? A Szabadság tér ma tökéletes kifejezője mindannak, ami a magyar tudatban összezavarodva él történelemről, világról és életről. – A teret elemző cikksorozatunk első részét Weiner Sennyey Tibortól ma, másodikat Petneházi Gábortól holnap olvashatjátok a DRÓTon.
A vallásos és nacionalista gyűlölködés burkoltan vagy nyíltan ma is sokszor áthatja a közbeszédet, összeesküvés-elméletek százai keringenek a neten, nem is említve a füstös romkocsmák félhomályában borongó, alkoholban párolt think-tankokat, amelyekből a változó eredetiségű ötletelemet felvonultató teóriák sokszor kipattannak, hogy a moszadról, amerikáról, kínáról, vagy netán a szabadkőműves ufókról immáron sokadjára, de lehetőleg véglegesen lerántsák a leplet.
Az irodalom nem a közbeszéd alkotórésze ugyebár: visszakerült oda, ahova való, és kész. Mire az online tért ölelőn nyert teret, addigra az offline-ban véget ért a háború az irodalom teljes vereségével.
„Én vagyok Charlie: szerintem is seggbekúrja a Fiú az Atyát, őt meg a Szentlélek? Szerintem is előremutató és társadalmilag hasznos emberek tömegeit folyamatosan bosszantani és megalázni? Embertársaink értékrendjét, hitét tiszteletben tartani a demokrácia egyik alapköve, ugyanúgy, mint a szólásszabadság. Veszélyes ellentmondásokat szülő, ingoványos terület.” – Szabó Kisanna helyszíni tudósítása a terrortámadás utáni Franciaországból a DRÓTon.
Félelem és harag a levegőben. Egymásramutogatás. Néhány politikus kihasználja a helyzetet, talán hogy a saját piszkos ügyeikről is eltereljék a figyelmet. Magyarország miniszterelnöke például.
Megírjam? Vagy ne írjam? Merjek arról beszélni, amit, ha az életem egy film volna, nem valóság, biztosan megteszek: hogy kilépek a gyóntatófülkéből? Nem is olyan nagy tragédia. Csak éppen nem szokták csinálni. Arról, akár, hogy az utolsó néhány évtized pápái ragyogóan bizonyítják, hogy bőséges alázattal és kevesebb gőggel többet lehet fordítani a világon, mint bármennyi felső tekintéllyel. Arról akár, hogy régi örökségeink, Dante, Bosch, a Jelenések Könyvének apokaliptikus leírásai ellenére a mai teológia szeretné remélni, hogy üres a pokol. – Stenszky Cecília elgondolkodtató írása Karácsonyra a DRÓTon.
„…megdöbbentett, hogy jó pár általam elismert irodalommal foglalkozó oldal és egyén is elragadtatottsággal írt egy olyan jelenségről, ami valójában nem sok pozitív hozadékkal kecsegtet.” – Már a szépségkirálynő is Viola Szandrát ajánlja. A vitát, botrányt és elismerést is kiváltó Testverselőről sokféle írás született, de nagyon kevesen vizsgálták a jelenséget magát. A DRÓTon éppen ezért fontosnak tartjuk közölni Básthy Ágnes írását, amely egészen más szemszögből világítja meg nem csak Szandra írásait, fotóit, hanem talán magát a női test kérdését is.
Ki az a Viola Szandra? Ki az a testverselő? Testreszabás című kötete megjelenése alkalmából beszélgettünk vele előítéletekről, testről és versről. A DRÓTon most megismerhetitek a költőnőt, különleges fotókat láthattok legutóbbi előadásából, továbbá verseit és egy esszéjét is elolvashatjátok. Hátha kiderül, hogy ki az a testverselő…
Ami ma történik Magyarországon az jóval több, mint egy újabb ostoba adó elleni tüntetéssorozat, mint magyar emberek tömegeinek elkeseredése a korrupt cinizmussal szemben.
2014 október 23-án a Blaha Lujza téren tüntettek a szabadság hiánya, az egyenlőtlenség és a szegénység miatt.
Te teheted szabaddá Magyarországot! Itt van október 23-a, ideje megünnepelni a szabadságot. Az állami rendezvények és tévézés helyett négy fővárosi programot ajánlunk: két tüntetést és két verses estet. Hajrá magyarok… :
Beszélgetés KOMI KITE sárkánykészítővel és légifotóssal a Zebegényi Sárkányfesztiválon.
2014 nyarának három legjobb kulturális programja – a DRÓT szerint – az Ünnepi Könyvhét, a Művészetek Völgye és a József Attila Kör tábora volt.
A múlt század vége felé az aktuális tömegkommunikációs tendencia és a műholdas televíziózás elterjedése révén az emberek egyre több gyilkosságról, véres bűntettről szereztek tudomást a média habzó csatornáin keresztül. Egyes kutatók szerint részben azért csökkent az ezredforduló környékére drasztikusan a stopposok száma, mert az emberek biztonságérzete, bizalmi szintje alacsonyabb.
Rendszerről és rendszerváltásról, szabad társadalomról és versenyről, politikáról és oktatásról, továbbá a frusztráció fokáról beszélt kameránk előtt Kukorelly Endre.
Európa a nehezen kivívott emberi szabadságjogok, a demokratikus, humánus élet- és értékrend, zsidó-keresztény kultúrkör mellett van. Bármennyire is elkoptatták ezeket a szavakat, még mindig képesek azt jelenteni, hogy az egyén szabad, a tulajdon szent, mindenkit ugyanazon jogok és kötelességek illetnek, és a tudás és tehetség a legfőbb érték.
A habzó barnás massza a média itt-ott csak kakiszörnynek titulálta a jelenséget először légneművé szublimálódott – több szemtanú látta a tó vize felett lebegő rózsaszínú, homályosan kavargó ködfoltot.
A kíváncsisággal vegyült, megkerülhetetlen irónia természetesen munkál az emberben, mielőtt saját megszokott, érdekorientált rutinjából kitekinteni merészelne.
Európában többnyire eddig sem a szakmai jártasság, hanem a párthoz való hűség alapján választották az igazgatókat ‒ részben ennek is köszönhető, hogy Európa keleti fele sok tekintetben ott tart, ahol tart: és tudjuk jól, hogy ez melyik állat melyik része alatt van. – Danyi Zoltán zentai költő, író két rövid írását olvashatják a DRÓTon az Újvidéki Színház és a szabadkai tej kapcsán.
Az Irodalmi Jelen körkérdéssel fordult a lapok szerkesztőihez L. Simon László folyóiratokat érintő kijelentései kapcsán. Egykori kollégájukat, lapunk jelenlegi főszerkesztőjét is megkérdezték, de bővebb véleménye ott soknak bizonyult. Itt olvashatjátok Weiner Sennyey Tibor különvéleményét.
Mi van valójában a szélsőséges iszlám csoportok mögött és vajon reformálható-e az Iszlám?
A tüntetés az Origo Dob utcai szerkesztőségétől a Kossuth térre vonult. A DRÓT a helyszínen járt, és ott Vándor Ágnessel készítettünk az üggyel kapcsolatban interjút.
Érdemes-e tovább fenntartani egy olyan irodalmi kánon-rendszert, amely többnyire nem az esztétikum, hanem a politikai hovatartozás alapján ítél értékesnek vagy kivetendőnek egy adott szerzőt?
