DRÓT: Mit gondolsz a választások eredményéről?
TILLMANN J. A.: Többé-kevésbé az egy főre eső nemzeti ítélőerő kifejeződése. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy aligha van még egy olyan nép, amelynek tömegeit 40 évnyi megszállás után, egyik napról a másikra át lehetne állítani arra, hogy a korábbi megszállók híve legyen… Bámulatos, ahogy a népség itt az ocsmány orosz propagandát helyi hangerősítői révén csontig benyalta. Igazi hungaricum, világra szóló „magyarságteljesítmény”.
DRÓT: Mit hoz szerinted a kormánypárt legújabb, immár negyedik kétharmada?
TILLMANN J. A.: Előre megyünk… – a Létezés Magyar Lejtőjén[1], versteht sich.
DRÓT: Mit gondolsz az érvénytelen népszavazásról?
TILLMANN J. A.: Már a nép szavaztatása is téves, nemhogy álnok és agyatlan tárgya.[2]
DRÓT: Mi a legfontosabb kérdés szerinted ma a politikában?
TILLMANN J. A.: A közügyek kérdése ugyan elég komplex, kárhozatos állapotaink alapjában mégis két forrásra vezethetők vissza:
– a kulturálisan kódolt korlátoltságra,[3]
– az egyenlőség téveszméjére, mely csak a jéghegy csúcsa a Felvilágosodás fantazmáinak masszívumában. Rousseau és tettestársai nyomán téveteg szellemek és szellemi bűnözők nemzedékei révén vált általános & egyenlő & titkos választójoggá – minek folytán félanalfabéták, nemzeti zombik, és más magasszintű ítélőerővel felszerelt fejek megvezetett tömegei döntenek. Akikről persze azt halljuk, hogy majd egyszer felvilágosodnak, s eljő a demokratikus Kánaán…
„Nagy duzzogva kiegyezem a kétharmaddal is” – Demeter Szilárd
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? Lásd a lap alján interjúinkat.
A választások után két ember nyilatkozott lapunknak az eredményekről: Demeter Szilárd, a PIM igazgatója és Tillmann J. A., filozófus.
A lejárt lemezek helyett érdemes Konrad Lorenzet meghallgatni: „Annak a teljességgel tévutas tanvéleménynek, hogy tudniillik az állati és az emberi viselkedés túlnyomóan reaktív lenne, s ha tartalmaz is velünk született elemeket, a tanulás révén ezek megváltoztathatóak, mély és nehezen kiirtható gyökereit bizonyos demokratikus elvek félreértésében kereshetjük. Ezek az elvek ugyanis arról szólnának, hogy az emberek születésüktől fogva egyenlőek s egyformák, ezért »igazságos« módon hasonló lehetőségeik és »azonos« kilátásaik vannak arra, hogy derék állampolgárok váljanak belőlük.”[4]
DRÓT: Mit gondolsz, hogy milyen hatással lesz a magyar kultúrára a választás eredménye?
TILLMANN J. A.: Bár nem gondolom, hogy egészen „ki lehet vonulni a helyhez kötött társadalmi és politikai ellenőrzés világából” – mint Manuel Castells véli[5] -, de a különböző technológiák a lehetőségek új tereit hozták és hozzák létre, amelyekben művelhetők az alkotóképességek szabad, alternatív kultúrái. Ehhez szükség van – és méginkább lesz – egy s másra, meggondolt gondolkodásra, cselekvő kreativitásra, továbbá az önálcázás, a megtévesztés, a hekkelés leleményes stratégiáira, taktikai megoldásaira… Persze a köztereken és -helyeken még fényesebben fog ragyogni a giccs, a galádság és a gané nemzeti szentháromsága.
DRÓT: Te mit csinálsz 2022. április 4-e után?
TILLMANN J. A.: Ahogy eddig is, ezután is: művelem a kerteket.
[1] https://ahely.wordpress.com/2020/12/07/nemzeti-tavlatok-lehetosegek-a-letezes-magyar-lejtojen-tillmann-j-a/)
[2] https://ahely.wordpress.com/2022/03/26/a-demosz-mitosza-tillmann-j-a/
[3] 1. Nagyobb népcsoportok azon sajátossága, mely az elgyengült elmeműködés nemzedékeken keresztül történő továbbadása folytán meghatározó vált. 2. Különféle kedvezőtlen tényezők –, elme- és jellemgyenge személyek körülmények – formáló mintázattá szerveződése folytán képződő tartós hatás. 3. A legnagyobb hatású népi hagyomány. SZÓTÁR SZIRIUSZIAK SZÁMÁRA. Ladomi lelet https://szootaarsite.wordpress.com/
[4] Konrad Lorenz: Az agresszió, Cartafilus, Budapest, 2000. 66.
[5] „Az áramlások tere párhuzamosan létezik a helyek terével (…) a világelit a meghatározó tevékenységekben az előbbire támaszkodik, mivel ez a tér hatékonyabb, és segítségével ki lehet vonulni a helyhez kötött társadalmi és politikai ellenőrzés világából” Manuel Castells: A tudás világa, Napvilág, Bp., 2006. 63.
Te elmész szavazni? – körkérdés a DRÓTon a választások előtt
Választások 2022 a DRÓTon
1. „Nem az április harmadikai választások a lényeg, hanem az utána következő időszak.” – Demeter Szilárd, a PIM igazgatója.
2. „A mai politikai élet katasztrofális.” – Thiel Katalin, a filozófiai tudományok doktora.
3. „Gyanús az a művész, aki főállásban kultúrharcol…” – Péntek Orsolya, festőművész és író.
4. „A kultúrának a politikára nincs befolyása.” – Hétvári Andrea, költő és meseíró
5. „Nem lehetne arról népszavazni, hogy a sunyik, gonoszok hallgassanak, és csak az értelmes emberek meg szólaljanak meg?!” – Pécsi Györgyi, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
6. „Magyarország megérdemli, hogy nyugalmat találjon ennyi gyűlölet után.” – Galyas Éva Klára roma író, költő.
7. „Olyan világ lenne jó, amit nem a kevés politikus határoz meg (rájuk is szükség van, de máshoz), hanem az a sok – legtágabb értelemben vett – kultúrateremtő, aki között valójában élünk. Négyévente végezzük ehhez a közelítéseket. Egyelőre elég kevés sikerrel.” – Formanek Csaba rendező, színész, író.