Környezetvédelemmel kapcsolatos írások, gondolatok, cikkek és egyéb tartalmak a Dróton.
„Nem egyszerűen a természet szépségét, elmúlásának fájdalmát akartam bemutatni, hanem azt is, hogy ebben mi emberek is sorstársak vagyunk. Sőt a megoldás is a képek között van, miszerint ha mi is olyan nyugodtan, bölcsen, lassan tudnánk élni, továbbra is a természet diktálta rend szerint, akkor túlélhetnénk!” – vallja Bozsaky Dávid, akinek 2024. február 10-én szombaton, délután hatkor nyílik ‘Élő Csönd’ című kiállítása a Kettőspont Színházban. Interjúnkban Dávid nem csak a fotóiról, hanem a természethez fűződő különleges kapcsolatáról és a mai, (poszt)modern világ válságáról is beszélt. Sőt, a szerinte lehetséges kiútról is.
Az az igazság, hogy egy hónapon át 50km-en belülről szerezni mindent, amit megeszel nem olyan könnyű, ha erre nem vagy felkészülve. Sajnos.
Ami száz évvel ezelőtt teljesen normális volt, ma kivételessé vált. Függővé váltunk a végtelenül hosszú és környezetszennyező ellátóláncoktól, ahelyett, hogy a helyi termelőket, a helyi gazdaságot támogatnánk és – legalább részben – független gazdaságunk, életünk lenne a törékeny világtól.
Keressük hazánk legszebb spájzait! A spájz, az élelmiszer-kamra az öngondoskodás alapja, segít a hosszú téli hónapok során és lerövidíti az egyre nagyobbra és egyre környezetszennyezőbbé váló ellátóláncokat. Nagyapáink és nagyanyáink még tudták, hogy fel kell készülni a szűkösebb időkre, hogy a tavasztól-őszig tartó bőséget a hosszú tél követi, ezért lekvárokat, befőtteket, szörpöket, s minden egyebet eltettek télire. Sajnos ez az előrelátás és öngondoskodás kiment a divatból, ezért most meghirdetjük az első Országos Spájzszépségversenyt, amelyre TE is nevezhetsz. Részletek a DRÓTon.
„A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell.” – írja Hamvas Béla és kétségtelenül igaza van. Én meg amilyen vidáman és könnyeden álltam neki ennek az 50km-kihívásnak, mármint, hogy csak olyan élelmeket veszünk magunkhoz, amelyek kb. 50 km távolságon belül vannak, olyan komoly nehézségekbe ütköztem a „klíma hónap” középső felében, pláne, hogy közben utaznom is kellett.
Gyertek el szombaton délután négykor az Aurórába, ahol meghirdetjük: az első Országos Spájzszépségversenyt és a „Méhbarát Kertek” pályázatot!
Richard Rogers brit építész, a kilencvenes években megjelent Cities For A Small Planet című könyve meglepően nagy hatással volt kora és az utána következő évtizedek építészeire, valamint a városfejlesztésben érintett szakemberekre.
Idén október 15-én volt a premierje a „Legyél te is Jane!” sétaszìnházi darabnak, ami Dr. Jane Goodall életrajzi írásai alapján készült. Az előadáson novemberben is lehetősége van bárkinek részt vennie.
„Gyermekeitek jövője érdekében arra kérlek benneteket, hogy tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében.” – Dr. Jane Goodall videóüzenetben fejezte ki aggodalmát a hazánkban hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, mely szélesre tárta a kaput a védett területeken zajló fakitermelés előtt.
„Törte tovább a fejét a zöld dolgokon. A nagy zöld ügyön. Hogyan lehetne zöldíteni a gazdaságot, az ipari termelést, a közlekedést, a vállalkozásokat. Gondolataiba merülve kis híján eltaposta az ösvényen átnyargaló csíkos mókust.” – Gerzsenyi Gabriella írása a DRÓTon.
Takács-Sánta András PhD, humánökológussal beszélgetett Vági Zsolt arról, hogy hogyan érdemes élni az ökológiai gondolkodás fényében, illetve milyen társadalmi hatások eredménye lehet az, hogy a tények és egzakt kutatási eredmények ismeretében is csak kevesen élnek ökologikus életmódot, van-e egyáltalán kiút a fogyasztói társadalomból?
