Környezetvédelemmel kapcsolatos írások, gondolatok, cikkek és egyéb tartalmak a Dróton.
Nem volt semmi hőbörgés, semmi botrány, semmi vér. Volt viszont művészet, értelmes beszéd, tiszta szavak, és sok nyugodt és tisztes polgár a Liget Művészeti Pikniken, a Városligetben 2016. július 31-én, vasárnap, ahol számos magyar alkotó a fák kivágása és a Liget megmaradása érdekében. Videónkban Kiss Judit Ágnes költőnővel beszélgettünk arról, hogy mégis mit akarnak a művészek a Városligetben. Ezt osszátok, ne a propagandát.
Mai hír, hogy állítólag „nem fognak több fát kivágni a Ligetben”, hanem majd átültetik őket, vagy ami még ennél is valószínűbb: megkérik őket, hogy álljanak odébb, s a fák majd szépen elsétálnak. Valószínűleg. Vagy mégsem?
Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. … Aki megtanulta meghallgatni a fákat, többé nem sóvárog arra, hogy fa legyen. Semmi más nem akar lenni, csakis az, ami. Ez a haza. Ez a boldogság. – Radics Viktória fordításában olvashatjátok Hermann Hesse különösen aktuális írását a DRÓTon.
Kik azok a Ligetvédők? Mit akarnak? Miért veszélyesek? Miért félelmetesek?
Kína fővárosában már olyan nagy a légszennyezettség, hogy a sima légzés is felér azzal, mintha napi két doboz cigit szívnál el. Az emberek éppen ezért örömmel vásárolnak kanadai levegőt palackozva, derül ki az AJ+ videójából. Más kérdés, hogy vajon mekkora környezetszennyezéssel jár Kanadában palackozni a levegőt, majd Kínába szállítani és ott értékesíteni?
A klímaváltozás hatásai mára mindennaposak. Vannak olyanok, akik szerint még fordíthatunk a történelem menetén: Párizsban, december első két hetében 190 ország vesz részt a COP 21 nemzetközi klímacsúcson, hogy létrejöjjön egy új globális megállapodás az éghajlat védelmére. Magyarország csatlakozik! November 29-én 13:00 órakor Budapesten az Erzsébet téri szökőkútnál! A tüntetés kapcsán Gosztonyi Bence szervezővel Horváth Zsófi – a Buddha FM főszerkesztője készített interjút, amit most a DRÓTon is meghallgathattok.
Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…
Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.
Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról.
Magyarországról 2020-ra eltűnhetnek a fecskék. Ezért a DRÓT szerkesztőségében úgy döntöttünk, hogy kiírunk egy alkotói pályázatot külön felnőtteknek és gyerekeknek, remélve, hogy így beszéd témává tesszük – minél több helyen – a fecskék helyzetét. Te is fontosnak tartod a fecskéket? Művész vagy és/vagy értő és érzékeny ember? Akarsz valamit tenni környezetedért és hazádért? Jó ügy mellé állnál művészeteddel, kreativitásoddal? Itt a remek alkalom. Segíts, hogy pályázatunk eljusson mindenkihez.
Több ezer szelíd motoros körözött a Hősök terén, legtöbbjük óvodás. Mi történt Budapesten? A helyszínen jártunk és videóztunk.