Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.

Hamvas Béla a méhesben (videó)

Milyen ember és milyen író volt valójában Hamvas Béla? Milyen volt a viszonya a természethez – és miért írt a méhesről? Mi lett a Hamvas-hagyaték sorsa, és mit kezdhetünk Hamvas Bélával most, 2026-ban? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Weiner Sennyey Tibor íróval, költővel és méhésszel Kilián László egy különleges, személyes hangulatú irodalmi esten a Holtszezon Irodalmi…

HAMVAS MÁSKÉPP: Hamvas Béla a méhesben

Milyen ember és milyen író volt valójában Hamvas Béla? Mi volt a viszonya a természethez – és miért írt a méhesről? Mi lett a Hamvas-hagyaték sorsa, és mit kezdhetünk Hamvas Bélával most, 2026-ban?Ezekről a kérdésekről beszélget Weiner Sennyey Tibor íróval, költővel és méhésszel Kilián Lászlóegy különleges, személyes hangulatú irodalmi esten. Részletek a DRÓTon és egy…

Marcus Aureliustól Hamvas Béláig – a Dunakanyar irodalmi hagyománya

Irodalmi utazás a Dunakanyar szellemi örökségében.Hogyan jutunk el Marcus Aureliustól Jókai Móron és Arany Jánoson át Hamvas Béláig?Mit keresett Hamvas Béla egy Szentendrei kertben?Kik és hogyan írtak a Dunakanyarról? Milyen irodalmi sétát tehetnénk Szentendrén? Ezen az estén felrajzoljuk a Dunakanyar és Szentendre szellemi és irodalmi térképét a kezdetektől napjainkig. Marcus Aureliustól Hamvas Béláig – a…

A normális ember – Péntek Orsolya Hamvas Béláról

Noha huszonöt év alatt volt időm belemélyedni Hamvas Béla életművébe, és publikáltam is néhány szöveget Hamvasról, akinek nagyon sokat köszönhetek, egy ideje elriaszt ettől az életművet hajmeresztő módon félreértelmező, Hamvast valamiféle gurunak beállító, önmagukat Hamvas-szakértőnek kinevezők hada. Úgy tűnik, ebben az országban mindenki ért Hamvashoz, csakúgy, mint a közgazdasághoz, a focihoz és a politikához. Magam azt hiszem, úgy húsz év elmélyedés szükséges, na nem Hamvasban, hanem az általa felsorolt hagyományok közül legalább kettőben, hogy róla valaki beszélni merjen…

Hamvas és a zene, avagy esszé a harmadik fülről

„Nem elég jó műveket készíteni. Többre van szükségünk. Hiteles életet kell élni. Fogalmat szerezhetünk arról, hogy a mű abszolút módon kötelez. A mű bármilyen tökéletes legyen, autentikus egzisztencia nélkül svindli. Ez a modern művészet egyetlen kérdése.” – írja Hamvas Béla. Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.

A DRÓTon most zenei betétekkel együtt olvashatjátok és „hallgathatjátok” meg ezt az esszét, aminek az első változata a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg 2018-ban, majd pedig 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben a szerző ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ című könyvének három kiadásában.

Weöres Sándor

Weöres Sándor és 1956, avagy apolitikus-e a költő?

„Itt lakájokat tenyésztettetek /
özönével tíz év alatt, /
érdem volt a jellemtelenség: /
hogy győzzük most a jó utat?
(…)
E tíz év a javunkra válik, /
ha kijártuk az iskolát: /
zsarnokot többé ne növesszünk, /
akármilyen ígérgetéssel /
húzza nyakunkra az igát.”

– mondja az egyik legfontosabb ismeretlen versében Weöres Sándor, míg Hamvas Béla hozzáteszi, hogy

„Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel őket, e koszos és ripők söpredéket, dicsőítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petőfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák őket a panoptikumban: íme, akiknek drágább volt a selyem nyakkendő, mint ezerkilencszázötvenhat.”

– és mindez 2024 október huszonharmadikán különösen fontos lehetne, ha nem felejtettük volna el.

„Meditációs objektumok” a nagyváradi püspöki palotában Hamvas Béla tiszteletére

„Meditációs objektumok – kortárs művészeti kiállítás Hamvas Béla tiszteletére” címmel nyílt tárlat 31 kortárs művész részvételével Nagyváradon 2023 szeptember 23-án. A Magyar Művészeti Akadémia a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla emlékkiállítását, a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész felhívására 31 képzőművész, 20 magyarországi és 11 erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját. A kiállítás megnyitószövegét és katalógusának előszavát Weiner Sennyey Tibor írta, amit a DRÓTon most olvashattok. A teljes esszé a Kortárs folyóiratban lesz majd olvasható. A nagyváradi püspöki palota második emeleti kiállítóterében a kiállítás nyitvatartási napokon megtekinthető 2023 december 10-ig. Kiállító művészek: Aknay János, Barabás Márton, Bodoni Zsolt, Bocskay Vince, Bukta Imre, Elekes Károly, Ferencz S. Apor, Ferenczi Zsolt, Gaál József, Jakobovits Márta, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kerekes Gyöngyi, Kuti Dénes, Lajta Gábor, Lakatos Gabriellla, Márkus Péter, Miklós Árpád, Móser Zoltán, Nagy Árpád Pika, Orosz Csaba, Palkó Tibor, Pataki Tibor, Stefanovits Péter, Szabó Anna-Mária, Szilágy V. Zoltán, Szurcsik József, Ujvárossy László, Vargha Mihály, Verebes György, Viczeffy László és Weiner Sennyey Tibor.