Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetét az Orpheusz kiadó adta ki és az Írók Boltjában mutatták be. A bemutatón Formanek Csaba beszélgetett a szerzővel. A bemutató felvételét most megnézhetitek a DRÓTon.
Hamvas Béla napot tartottak a Műcsarnok Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódva. A második beszélgetésen Csuthy Gyöngyi, a bubáni Hamvas-emlékház tulajdonosa, Máté Erika, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő munkatársa, Palkovics Tibor, filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója, Szathmári Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanára, Szécsi András asztrológus, naiv művész, „őshüllő”.
Hamvas Béla napot tartottak a Műcsarnok Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódva. A programok közül a DRÓTon most azt a felolvasószínházat és beszélgetést nézhetitek meg, amelyen közreműködött Hámori Gabriella színművész, Horgas Eszter fuvolaművész, Vecsei H. Miklós színművész, Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a program háziasszonya: Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – és a közönség.
Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.
– Az alábbi esszé a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg. A DRÓTon most elolvashatjátok a teljes szöveget.
Hamvas humora nem a humoristák és parodisták humora, nem a fekete humor, végképp nem a genitáliáknál és közhelyeknél feljebb nem emelkedő profán humor, hanem valami, amit Hamvas Béla fehér humornak is hívott. Humorisztikát vagy humormisztikát írt-e Hamvas? Mi az a vaulting ambition? És mi a legfontosabb az életben? A DRÓTon most kiderül. Vagy nem.
„Ötven évvel Hamvas Béla halála után elmondhatjuk, hogy valójában senki sem ismeri teljesen sem Hamvas Béla életét, sem életművét, hiszen e kettő egy. Én sem. Igazán méltó ez a Karnevál szerzőjéhez, s egyszerre tragikus és komikus, ha úgy tetszik humormisztikus.”
Hamvas Béla vígjátékáról Formanek Csaba rendezővel Weiner Sennyey Tibor beszélgetett a Csillagszálló őszi bemutatóján.
Ez csak az előjáték. Azt tervezi, hogy a koldulást betiltja. Indok: a királyság minden dolgozó polgárának bőséges megélhetést nyújt, s így a koldulás fölösleges és erkölcstelen. Ezt ő mondja. Ő, a kis harács és a nagy harács után. Amikor az ország népének többsége egyik napról a másikra él. De ha valaki, szól az új törvény, önhibáján kívül nincstelenné válik, az a szegényközpontból igényelhet segélyt természetben, és kivételes esetben pénzben. Majd adnak a szegényeknek moslékot, amiből a huncutok a krumplit és a húst kilopták. Az egész arra való, hogy szegényváltság címen újabb adót vethessen ki.
2018. szeptember 21-én, azaz ma mutatják be Hamvas Béla egyetlen színpadi művét. Formanek Csaba színész-rendezővel a Hamvas Béla-komédia első színházi adaptációja kapcsán, főképpen pedig az eddigi életútja megismeréséért és megismertetéséért készítettünk interjút. Részlet a legújabb Csillagszállóból, ajánló és lapszám teljes tartalma a DRÓTon.
Hamvas Bélát, mint jelentős írót és kiemelkedő gondolkodót több ízben is előszeretettel sodorták olyan kontextusba, amelyből azt a messzemenő következtetést lehetne levonni, hogy Hamvas antiszemita, fasiszta, vagy netán éppen kommunista lett volna, esetleg, hogy egyetértett volna a háborúval. – Weiner Sennyey Tibor előadását olvashatják és tekinthetik meg a DRÓTon.