Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.
És akit ebben az alámerülésben és maradéktalan önátadásban visszakapok, „már nem az, aki voltam. Az már több, gazdagabb, egyszerűbb, tisztább és istenibb. Ez a szerelem titka. A misztériumban csak két egymásban megsemmisült lény istenülhet.
– Hamvas Béla Litai Imádságok című „könyvecskéje” a kéziratos hagyaték legkevésbé ismert és legkülönösebb darabja. 2015 december közepén jelent meg. A DRÓTon a kötetről Palkovics Tibor – a könyv szerkesztője – írását olvashatjátok, és egy rövid részletet is közlünk Hamvas imáiból.
Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak „szárnyat igézett a malacra” és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.
Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott. Szerzője volt a több nyelvre lefordított Vörös Oroszlánnak, sok más regénynek, és a Pöttyös Panna gyerekkönyveknek is. 2007 tavaszán beszélgettünk vele.
„…az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé.” – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTon.
Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el?
Úgy látszik, hogy az elhülyülés könnyed és bájos pillanata volt midőn Hamvasról köcsögöt formáztak, ahhoz képest, ami most következik. Mi jön most? Hamvas Béla életművének politikai okokból való teljes lenyúlása és félreértése. Jobbról is, balról is. Így is, úgy is.
Ma délután 2015. február 17-én az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi „szép” időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget – , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról.
Dabason van egy buszmegálló, amire költők, írók és pszichológusok gondolatai vannak felírva, méghozzá nem is akárhogyan. Megkerestem az alkotókat, és utánanéztem jobban, hogy pontosan ki is csinálta, miért, és mit is írt fel Babits Mihály, Buddha, Hamvas Béla, Carl Gustav Jung, Sigmund Freud, Müller és Popper Péter, Bagdy Emőke gondolataiból, hogy legyen min tűnődni, amíg meg nem érkezik a menetrend szerinti Volán-járat.
Alapjaiban félreérti Bartók Bélát és az egész modern művészetet az, aki szerint a most állítandó Bartók-szobor szép és jó. Se nem szép, se nem jó. Giccses, de ezzel tökéletesen beleilleszkedik a mai magyar köztéri giccskultuszba.
Weöres Sándor ominózus pécsi szobra után, most Hamvas Bélát is elérte az újmagyar giccskultusz, annak ellenére, hogy a leghatározottabban ő maga tiltakozott saját írásaiban az ilyesmi ellen. Hamvas Béla Miska-kancsóvá lett.
