Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.
Tudom, hogy nagyon kevesen fognak megérteni. Tudom, hogy még kevesebben fogják elfogadni mindazt, amit most mondani fogok, éppen ezért igyekszem Hamvas írásaiból, naplóiból és leveleiből gondolataimat alátámasztani. – Hamvas Béla szülővárosában, születésének 120-dik évfordulója alkalmából rendezett eperjesi konferencián tartott előadás esszé változatát olvashatjátoka DRÓTon és a lap alján meg is nézhetitek.
„Ki tudja, nem arról szól-e itt minden, hogy épp a legjobbaknak kell eltűnni nyomtalanul.” – 120 éve született Hamvas Béla író, filozófus, esztéta. Hamvas születésnapja alkalmából – Danyi Zoltán jegyzetét közöljük újra Hamvas Béla különleges tollhegyeiről a DRÓTon.
„Mert a hattyúra már nem fér több fehér…” – Hamvas Béla Litai Imádságok című „könyvecskéje” 2015 december közepén jelent meg. A DRÓTon egy rövid verset közlünk a könyvből és a kötetről Palkovics Tibor – a könyv szerkesztőjének – ismertetőjét.
„…csak az van rád szabva, amit magadra szabtál, persze nem eszeddel, hanem imaginációddal, de azt az utolsó porszemig végig kell csinálnod. … Ha maszkot lárvát veszel fel, az időben megrekedsz, megdermedsz és önmagadat a sorstragédia csapdájába szorítod. Akkor az idő felfal. Meg akarsz állni, és az időt meg akarod állítani, holott az idő éppen az, hogy menni kell, éspedig nem külső kényszer alapján, hanem a magad üdvelszántsága folytán, menni kell…”
Weiner Sennyey Tibor 1981 költő, író, a DRÓT főszerkesztője tartott előadást arról Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórán 2019 február 4-én, hogy ki volt Hamvas Béla, milyen volt Hamvas élete és mi volt a műve, és arról, hogy a verseket nem csak írjuk, hanem éljük is.
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
Lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a XIII. kerületi Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Ludassy Máriát, Thiel Katalint és Tillmann J. A.-t kérdezte meg a DRÓT, hogy mit gondolnak Lukács-filozófiájáról, Hamvassal való vitájáról és konkrétan erről a döntésről.
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.
Nem, ez nem kurzuscím valamelyik egyetemen és nem is tankönyv. Csak egy cikk címe, ami a Hamvasról készült filmről és könyvről szól, és amit érdemes elolvasni és megnézni. MOST!
Úgy tűnik a fiatal Békássy legalább annyira szerette a bort, mint a középkorú Hamvas. Ahelyett, hogy most sorban végigmondanám, amit mindenki tud, hogy mennyire fontos volt a görögség Békássynak és Hamvasnak egyaránt, azt javaslom, hogy hajoljunk kicsit közelebb Békássy Bacchusához, töltsünk egy pohár bort és olvassuk lelkesen és szorosan, mert az sokkal többet elmond a bor poétikájáról, mintha még többet mesélnék mindennek a hátteréről. – a DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor előadását, amit a százhalombattai Hamvas Béla Könyvtárban egy borkóstolón tartott, 2016 december 2-án.