„Előre megyünk… – a Létezés Magyar Lejtőjén” – Tillmann J. A.

„Aligha van még egy olyan nép, amelynek tömegeit 40 évnyi megszállás után, egyik napról a másikra át lehetne állítani arra, hogy a korábbi megszállók híve legyen… Bámulatos, ahogy a népség itt az ocsmány orosz propagandát helyi hangerősítői révén csontig benyalta. Igazi hungaricum, világra szóló „magyarságteljesítmény”. – véli Tillmann J. A. filozófus.
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? A választások után két ember nyilatkozott lapunknak az eredményekről: Demeter Szilárd, a PIM igazgatója és Tillmann J. A. filozófus. Olvassátok el összeállításunkat a DRÓTon.

Poszt-stadion-stádium – Ötletpályázat / kiállítás

A stadionépítés itt és szerte a világban számos betonkráterre vezetett, az ezekben tárgyiasult üresség a pandémia folytán különösen hangsúlyossá vált. Mihez kezd a társadalom ezekkel a gigalétesítményekkel, ha azok egyszer elvesztik eredeti funkcióikat? Számos nemzetközi példa van azok kreatív újrahasznosítására: börtön, menekülttábor, és járványkórház is került már kialakításra sportlétesítményekben.

Válhat-e egy stadion a legkülönfélébb sporttevékenységek és koncertek helyett a meditáció, az elvonulás, és a töprengés helyszínévé? Lehet-e fákat ültetni az üres lelátók helyére?

Ebből kiindulva kreatív ötletpályázatot hirdetünk a stadionok újrahasznosításával kapcsolatos tervkoncepciók számára.

Részletek a DRÓTon!

Az egyén és a társadalom is absztrakció – csak a találkozás eseménye valóság

A sokaknak jogos csalódást okozó, Peterson-Žižek -vitának csúfolt influenszer-árukapcsolás után pozitív fejlemény, hogy két hazai értelmiségi összecsapása éppen azokat a kérdéseket veti föl, amit a két kultúrceleb valamiért elfelejtett megvitatni. Nem mindennapi jelenség, hogy egy politikai portál egy folyóirat könyvkritikájára adjon dühödt választ, nemrég mégis ez történt. A nagy marketinggel és magas jegyárakkal felpumpált nagysikerű nyilvános egymás mellett elbeszélésnél jóval izgalmasabb kérdéseket vet föl Peterson kapcsán Tillmann J.A. és Marikovszky Andrea vitája.

Tillmann J. A.: A nemzeti lehetőségek terei

Mária országának turulbanszületett társadalmában, ahol mindig mindent mások követtek el, az indulatkeltésre és a megvezetésre a történelmi utalások különösen alkalmasak. Az önismerethiányos, csekély önreflexióval bíró és kétes történelemképpel rendelkező, heves és üres felindulások irodalmi hagyományán edzett népességet könnyű táncba vinni.

Mi a szabadság? – Most jelenik meg a Csillagszálló nyári lapszáma

2017 június 20-án, kedden este mutatják be a Csillagszálló legújabb SZABADSÁG-tematikájú lapszámát Budapesten. Ízelítőként a lapból most három részletet olvashattok a DRÓTon.

Tillmann J. A. az alkotó szabadságról értekezik, Oravecz Péter a szabadság lényegéről, Weiner Sennyey Tibor pedig a művészet szabadságáról Szarka Fedor Guido Csillagszállóban megjelent képei kapcsán.

Arany élet van itt

A kollázs a sokak számára boldog emlékezetű Andrássy úti Eckermann kávéház emlékére készült, feltehetően bezárása évében 2005. A textus a tízéves Ármin J. K.: A Három Holló című helyszínrajzán, továbbá a kortalan J. W. Goethe: Megnyitó beszéd a pénteki társaság első összejövetelén című beszédén alapul. A DRÓTon közreadja Tillmann, J. A.

Lukács bontása – Ludassy Mária, Thiel Katalin és Tillmann J. A. válaszai körkérdésünkre

Lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a XIII. kerületi Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Ludassy Máriát, Thiel Katalint és Tillmann J. A.-t kérdezte meg a DRÓT, hogy mit gondolnak Lukács-filozófiájáról, Hamvassal való vitájáról és konkrétan erről a döntésről.

Esterházy

Jó volt, hogy volt

Ahhoz a mondathoz, hogy „magyar vagyok”, vagy „román vagyok”, „szlovák vagyok”, nem kell irodalom. Ehhez a mondathoz egy bürokrata kell meg egy pecsét, vagy egy határőr vagy egy hadsereg. Az irodalom ahhoz a mondathoz kell, hogy én minden vagyok. Triviális módon magyar, persze; de csak magyarnak lenni az hihetetlen szánalmas, mert hisz közben még férfi is vagyok, nő is vagyok, buzi, istenfélő, ezer, ezer dolog. Ehhez kell az irodalom, ehhez az esethez. Egyébként ez is az egyetlen legitimációja az irodalomnak, ezt a fantasztikusságot, ezt az együttállást megmutatni. – Esterházy Péter