Másként megy le itt a Nap. Más magasból más mélybe.
Talán is ezért mélyebb az éjszaka. Leér egészen a Hádeszbe.
Ezért is olyan nagy itt a jövés-menés, le- és felfele.
A kopár hegyek és a határtalan tenger állandó kontrasztja.
Időközben beépült közéjük a konkrét beton konstruktivizmusa.
Szerte szét és fölfele; hét emeleten torlódik az élet kétszáz négyzetkilométeren.
De az archeo mauzóleumában egyedül nézhettem a múltat.
Belépve szétrebbentek az őrök, hogy elfoglalják megfigyelőállásaikat:
holt görögök és rossz arcú római imperátorok márványmásai között.
Majd menekvés mélyvasúttal Pireusz útjainak péntek délutáni poklából.
Fellélegzés a jónevű Evangeliszmosz megállónál, a felszínen.
Aztán föl a tetőteraszra; a hátam mögött Európa, alattam Attika,
előttem a thalassza.
Szerző: Tillmann J. A.
Magyarországi német, filozófus, esszéista, egyetemi tanár.
Tillmann J(ózsef). A(dalbert). (Bonyhád, 1957. március 24.) magyarországi német, filozófus, esszéista, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait 1976–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte. 1977–1981 között az ELTE BTK történelem–esztétika szakon tanult. 1981-ben történelem-esztétika szakos előadó. 1981–1985 között fordító, szörftanár, garázsmester volt. 1985–1986 között a Panoráma Útikönyvek szerkesztőjeként dolgozott. 1986–1991 között a Vigilia folyóirat szerkesztője volt. 1991–2009 között a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékén volt egyetemi docens. 1994-től óraadó a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén. 2000 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára. 2005 óta a Pannonhalmi Szemle szerkesztője. A kortárs Hannes Böhringer német művészetfilozófus műveit fordította, szerkesztette, válogatta, közreadta.
