Ottománia
„A kutatónak nem az a feladata, hogy a dolgokat elválassza egymástól, hanem az, hogy összekösse őket.” Edward W. Said
A köztársaság ábrándja
Megjelent az első 2019-es Csillagszálló. Részletet, a lapszám tartalomjegyzékét és kapcsolódó anyagainkat olvashatják a DRÓTon.
Itt a homo huncut. És akkor mi van?
Harari – jobban, mint Machiavelli elképzelte, és hatásosabban, mint Richelieu bíboros valaha is meg tudta valósítani -, végre valahára felszabadítja az emberiséget olyan terhektől, hogy „lélek”, „isten”, különösen pedig olyantól, hogy „lelkiismeret”, hiszen ezek csak képzelgések, amelyekre hamarosan már semmi szükség sem lesz.
Lénard Jenő és a Dhammó
Ki volt ez a Lénard Jenő, aki oly nagy hatással volt az egyik legnagyobb magyar íróra Krúdy Gyulára, hogy az majdnem betért buddhista szerzetesnek? Ki volt az, aki a magyarság keleti lényegéhez vezető spirituális kalauzt adott? Ki volt az, aki az első valamire való könyvet írta Buddháról és a buddhizmusról magyarul?
Stein Aurél és a Gyémánt Szútra
De nem gyakori jelenség-e a fölfedezések történetében, hogy a valóság egy álomnak köszönheti fölbukkanását? – kérdezte Kőrösi Csoma Sándor kapcsán Stein Aurél, miután a feltételezett és kiszáradt őshaza mélyén megtalálta az első nyomtatott könyvet. Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha előadásainak második részének esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Weöres és Hamvas
„Weöres bekapta a Hamvas-féle misztikus legyet.” – írta Szentkuthy Miklós, de hogyan ismerkedtek meg? Milyen műveket köszönhetünk ennek a barátságnak? Miért szakadt meg a kapcsolatuk és hogyan folytatódott húsz év hallgatás után? Weiner Sennyey Tibor esszéje a DRÓTon.
Hamvas és a tenger, avagy ki hallotta Hamvas Béla hangját?
Kevés szimbolikusabb eseményt tudtam volna elképzelni, mint éppen ezt. A nácik felrobbantották a Lánchidat, benne a Hamvas hangját rejtő lemezkét is. Elmeséltem, hogy mindössze ennyim van, ez az egy cím, hogy „Aenona, a halott város”. Elmosolyodott. Azt mondta, hogy ha segítek a földjein a betakarításban, akkor ő elvisz Aenonába. Így is lett. – Weiner Sennyey Tibor esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
A Seuso-kincs visszaszerzéséről, avagy megérte-e az ár?
A kormányfő szerdai nagy bejelentéséről mindenki azt hitte, hogy arról fog szólni, hogy eltűnnek a Soros-plakátok, vége az illiberális útnak, esetleg személyesen kíván részt venni a Felcsúti Űrállomás átadóján. De nem. A családi ezüstről volt szó. Már megint. Magyarország visszaszerezte az utolsó hét darabot is. A kincsről még a DRÓT indulásakor, három éve, 2014-ben írt összefoglaló cikket Schaffer Dániel. Most ismétlünk, mert megint aktuális.
A tömeggyilkosságokról síri csönd volt
Földobom, és belelövök. Ilyen egyszerű az egész. A megmaradt magyarság évtizedekig hallgatott erről. Még az utcán sem beszéltek magyarul, nehogy provokálják a szlovákokat. De ezt hogy lehet megírni, hogy irodalmilag ne tűnjön tételesnek? Hát erről szól ez a regény. – Grendel Lajost kérdeztük a 88. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Bukott Angyalok című regényéről, ami a pozsonyi tömeggyilkosságokról szól.
.
Nagyobb önismeretet…
…ajánlotta 2016 magyarjainak Gömöri György irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár, aki nem csak a jelenről, de az 1956-os forradalom idején megélt élményeiről is beszélt kameránk előtt.