Zrínyik és Grandpierrek
Transzgenerációs írókról és hősökről, filmre kívánkozó regényről, ifjúsági irodalomról és a magyar történelem értelmezéséről is volt szó Grandpierre K. Endre „Az ördög apostolai” című regényének bemutatóján az Írók Boltjában.
Transzgenerációs írókról és hősökről, filmre kívánkozó regényről, ifjúsági irodalomról és a magyar történelem értelmezéséről is volt szó Grandpierre K. Endre „Az ördög apostolai” című regényének bemutatóján az Írók Boltjában.
Hogy milyen volt a katonaélet a „boldog békeidőkben”, a Nagy Háború kitörése előtt, amikor három évig kellett szolgálni a császárt; azt közvetetten, de plasztikusan mutatja be ez a katonafüzet.
100 évvel ezelőtt tört ki az első világháború. A DRÓTon külön sorozattal emlékezünk meg róla. Elsőként szerkesztőnk, Petneházi Gábor irodalomtörténész jegyzetét olvashatjátok.
„A karhatalmisták, forradalmárok, pincébe menekülők, munkástanácsok és a csőcselék országa. / A visszanevezett utcák országa / Az elforgácsolódott hősök országa. / A múltat agyon beszélők, a múltat végképp eltörlők és a múltat visszaállítók országa.”
Maradt tehát egy szabad keze Zrínyinek. És igen, úgy tűnik, hogy csak egyvalamire használhatta. Pont arra. – „Az utolsó szó profán” című sorozatunk első részét olvashatjátok.
A Seuso-kincs a késő császárkori ezüst ötvösmunkák legértékesebb és legjelentősebb lelete, ami évtizedek óta nemzeti ügyként van számon tartva. De megérte-e az ár?