Számon lehet-e kérni a Holokausztot egy XVI. századi humanistán? Van-e értelme antiszemitizmusról beszélni a kora-újkorban, és ha igen, az erőszakmentesség és béke fejedelmeként ünnepelt Erasmusnak van-e ezen a téren elszámolnivalója? A másik Erasmus-sorozatunkban Petneházi Gábor esszéjét olvashatjátok.
Az áldozatközpontú emlékezet tanúvallomásokon nyugszik, melyből egy csokrot nyújt át az olvasónak a Felperzselt ország. A magyar írók kortárs emlékei bűnbocsánatért esedeznek, a háborúba sodort országért, a hamis ideológiák uralmáért, olykor saját vakságukért. Könyvem a tanúságtevők igazát mutatja fel, és a feledés ellen perel a nagy művek és emlékiratok segítségével. – Ungvári Tamás Felperzselt ország című könyve nem csak a magyar történelem megismerésében, hanem a nemzeti önismeretben is segíthet minden olvasónak. A DRÓT örömmel ajánlja az író Ünnepi Könyvhétre megjelenő fontos és új könyvét az előszó és egy részlet közlésével.
Halott pápát kifigurázni, pedofilnak, őrültnek, pénzsóvárnak és részegesnek nevezni alighanem ma is sok helyen kiverné a biztosítékot… Rotterdami Erasmus egyik legnagyobb hatású művét most új fordításban olvashatjátok el a DRÓT világirodalmi sorozatában. Vigyázat: hipokriták és olyanok, akik csak az egyházban hisznek, nem Istenben: inkább ne is olvassák! Primőr és veszélyes latin irodalom magyarul a neten! Kinyomtatni és elolvasni erősen ajánlott.
„Bizonyára vannak néhányan, akik a jelenkori történelmet a Római Birodalom bukásának „újrajátszásaként” fogják fel, s közben reménykednek, hogy a múlt leckéiből megtanulhatják, hogyan előzhető meg, hogy a barbár hordák elpusztítsák a mai európai civilizációt.” – az Atlantisz kiadó nem jelentet meg külön könyvet a könyvhétre, de 2015-ös könyveivel – Geary és Jullien műveivel – kint lesz a téren. Részletet és recenziót olvashattok a DRÓTon.
Nem is voltak olyan gonoszok a Habsburgok? Vagy mégis? Hol nyugszik az utolsó magyar király? Miért lett Pozsony Bratislava? Angliában minap megjelent egy könyv, amely újraértékeli a Habsburg-birodalmat. Simon Winder Danubia című könyvéről a Cambridge-i egyetem volt professzora, Gömöri György írt a DRÓTra.
Nem biztos, hogy egy identitás olyan egyszerűen összerakható, és lehet, hogy megfontolandó az a gondolat, hogy minden nemzetiség torzulás az alapvető emberihez képest. Nem azt mondom, hogy ez így van, csak azt, hogy ezen érdemes lenne eltűnődni mielőtt olyan kijelentéseket teszünk, hogy „azok” vagy „ezek”, „ilyenek” vagy „olyanok”. – Patrick J. Geary az Atlantisz Kiadónál megjelent könyvéről Weiner Sennyey Tibor recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
A vallásos és nacionalista gyűlölködés burkoltan vagy nyíltan ma is sokszor áthatja a közbeszédet, összeesküvés-elméletek százai keringenek a neten, nem is említve a füstös romkocsmák félhomályában borongó, alkoholban párolt think-tankokat, amelyekből a változó eredetiségű ötletelemet felvonultató teóriák sokszor kipattannak, hogy a moszadról, amerikáról, kínáról, vagy netán a szabadkőműves ufókról immáron sokadjára, de lehetőleg véglegesen lerántsák a leplet.
Transzgenerációs írókról és hősökről, filmre kívánkozó regényről, ifjúsági irodalomról és a magyar történelem értelmezéséről is volt szó Grandpierre K. Endre „Az ördög apostolai” című regényének bemutatóján az Írók Boltjában.
Hogy milyen volt a katonaélet a „boldog békeidőkben”, a Nagy Háború kitörése előtt, amikor három évig kellett szolgálni a császárt; azt közvetetten, de plasztikusan mutatja be ez a katonafüzet.
100 évvel ezelőtt tört ki az első világháború. A DRÓTon külön sorozattal emlékezünk meg róla. Elsőként szerkesztőnk, Petneházi Gábor irodalomtörténész jegyzetét olvashatjátok.