DRÓT: Állítólag – Gömöri György kapcsolódó írása szerint – londoni előadásodon Kossuth Lajost „populistának” nevezted, „jóllehet Kossuth közismerten meggyőződéses liberális”. Erről mit gondolsz?
Horkay Hörcher Ferenc: Azt gondolom, hogy a populizmus és a nemzeti liberalizmus egyáltalán nem zárja ki egymást,
nem állítottam, hogy ne lett volna liberális Kossuth, csak azt állítottam, hogy közismerten remek rétori teljesítményét ma populizmusként emlegetnénk.
DRÓT: Ugyanebben az előadásodban állítólag azt állítottad, hogy „a közhiedelemmel ellentétben 1848-ban Magyarországon nem volt forradalom. Pontosabban egyedül a ’49-es debreceni trónfosztást minősíthető valóban forradalmi fejleménynek.” Akkor rosszul tanuljuk az iskolában?
Horkay Hörcher Ferenc: Az áprilisi törvényekről állítottam, hogy azokat nem tekinthetjük forradalomnak, ugyanis mindenben megfeleltek a törvényes előírások szerinti eljárásnak. (Ezt nevezte Deák István „lawful revolution”-nak.)
DRÓT: Végezetül ugyanott szóba került 1956 októbere és a hallgatók állítólag megtudták tőled, hogy ez sem volt forradalom! Amikor megkérdezték, hogy hát akkor mi volt? „Azonnal jött a válasz: ellenforradalom.” Ez csak valami félreértés lehet, vagy valóban így gondolod?
Horkay Hörcher Ferenc: 56 ellenforradalom volt, de nem abban az értelemben, ahogy a kommunisták használták a szót, tehát hogy a múltba akarta visszavezetni az országot, hanem abban az értelemben, hogy
1956 nem valami újat akart létrehozni, hanem meg akarta szabadítani az országot a megszállóktól, ebben az értelemben a normalitást akarta visszaállítani.
Konzervatívként igazából az ilyen forradalom mellett tudom magam elkötelezni, márpedig – s erre is utaltam az előadásban – családi örökségem 56 dicsősége mellett elköteleződni.
