Nakula és Sahadeva az ősi indiai eposz, a Mahábháratá öt pandu tesvérei közül az ikrek. Nakula a szépség, Sahadéva a bölcsesség megtestesítője.
Mit jelent ez?
Azt jelenti, hogy ahogy nincs Nakula Sahadéva nélkül, úgy nincs szépség bölcsesség nélkül, nincs bölcsesség szépség nélkül. A szépség és a bölcsesség ellentéte – nem a csúfság és az ostobaság – hanem a hiúság és a büszkeség. Nincs szépség hiúság nélkül, nincs bölcsesség büszkeség nélkül, nincs Nakula Sahadéva nélkül, nincs Sahadéva Nakula nélkül, s nincsenek az ikrek saját ellentétpárjuk nélkül, amely a végzetük leend.
Mi az, amit Vjásza, az ősi eposz nagy költője mondani akar nekünk Nakulán és Sahadéván keresztül?
Azt, hogy nem bölcsesség amiben nincs szépség, nem szép, amiben nincs bölcsesség. Azt, hogy bár Nakula és Sahadéva, a szépség és a bölcsesség, két egymástól külön álló létező, mégis egyek. A matematika és a költészet közös abban, hogy szépnek tartja, ami igaz és igaznak tartja, ami szép. A bölcsesség az igazság, a szépség pedig a szeretet megnyilvánulása, az igazság szeretete, pedig nem más, mint az ige maga. Pál úgy fogalmaz, hogy „Mi az igazságot mondjuk, de isteni szeretettel.” (Ef 4:15, EF*)
Ikerfogalomnak nevezhetjük tehát a szépséget és a bölcsességet, erre mutat rá a Mahábhárata, és ikerfogalomnak nevezhetjük az igazságot és a szeretet, erre mutat rá a Biblia. Szépség és bölcsesség, igazság és szeretet: úgy kapcsolódnak ezek a fogalmak egymáshoz, ahogy Nakula és Sahadéva, ahogy az ikrek kapcsolódnak.
Ikernek lenni nem azt jelenti, hogy azonos vagy a másikkal, még csak azt sem, hogy tükörképe lennél a másiknak, össze vagy kapcsolva azzal a másikkal, hasonlóságod nyilvánvaló a másikkal, ám nélküle örökös hiányjel vagy. Mi mindannyian hasonlóak vagyunk, s bár nem vagyunk ikrek, mégis mennyire tudunk hiányozni egymásnak. Radnóti Miklósnak, akinek tizenkét esztendős gyermekként, édesapja elvesztése után mondták el, hogy születésekor nem csak édesanyját, de ikertestvérét is elvesztette, meghatározó életérzéssé lett ez a hiány, ezt találjuk az Ikrek havában: „most azt se lehet tudni, hogy én haltam-é meg, vagy testvérem.” – A költőt ez a hiány mindvégig, egészen Abdáig kísérte, s verseiben ez a megrázó veszteség állandóan jelen van, él, mintha Radnóti szépséges verseit egy túlvilági bölcs ikertestvér vezetné, amelytől megrendülünk akármikor is vesszük kezünkbe. Képzeljük csak el, hogy mi lett volna, ha két Radnótink van, ha Radnótinak ikertestvére él. Talán nem csak szellemben diadalmaskodtunk volna a terror felett, hiszen bármilyen eljövendő zsarnoksággal szemben pajzs nekünk a Bori notesz. Éppen ezért fontos, hogy a Mahábháratában a végső csatába, a Kuruksétrára, az apokalptikus harcmezőre Nakula és Shadéva is kivonul, éppen ezért fontos az ikrek tényleges jelenléte a végső, az utolsó, a mindent eldöntő csatában, a szépségé és a bölcsességé. Vjásza, Ganéshának, az elefántfejű istennek úgy meséli, hogy Sahadéva titkos tudománya az asztrológia, míg Nakuláé az ayurvéda. Mágikus értelmezésben az annyit jelent, hogy a bölcsesség a jövőbe lát, a szépség gyógyít. Amikor tehát felemeljük fejünket és a csillagokon keresztül önmagunkba pillantunk: a legtávolabbit és a legközelebbit egyszerre vizsgáljuk, mi magunk vagyunk Sahadéva, mi magunk vagyunk a bölcsesség. Amikor pedig az egészségre törekszünk és a teljességet tartjuk meg, amikor a harmóniát teremtjük meg, akkor mi magunk vagyunk Nakula, mi magunk vagyunk a szépség. Mi az, amiben Nakula és Sahadéva, mi az, amiben a bölcsesség és a szépség, a tudomány és a művészet iker? A szimmetria. A rend. A teremtő erő. Az örök egy.
A természetben rejlő szimmetriák mélyebbek, állandóbbak, mint a felületes szemlélő gondolná. Amikor az elsőre evidensnek tűnő szimmetriákat cáfolták, például, hogy a bolygók a naprendszerben nem körkörös, hanem elliptikus pályákon futnak, akkor egy idő után rá kellett jönniük, hogy ezek az ellipszisek még szebb és még nagyobb szimmetriákat rajzolnak, mint ha csak simán, körkörös pályákon keringnének a bolygók. Ha csak a Vénusz és a Föld keringését rajzoljuk fel, ilyen csodálatos szimmetriákat kapunk.
Pontosan olyanokat, mintha egy növény termését néznénk közelről. Az embert természetes módon gyönyörködtetik ezek a szimmetriák. Erdei sétáimon gyakran veszek kezembe terméseket, mondjuk egy tobozt, s emelem egészen közel, forgatom és vizsgálgatom, s bevallom őszinte gyönyörrel tölt el ez a játékos tűnődés. Utána mindig hátralépek, s az egész fát vizsgálom, s meglátom benne ugyanazt a örömkeltő rendet, szépséges bölcsességet, amit az imént a termésben.
Vegyünk magunkhoz egy-egy ilyen tobozt, forgassuk tekintetünk előtt, majd nézzünk Szarka Fedor Guido szimmetrikus képeire. Alighanem nem csak szépnek fogjuk őket már találni, hanem érteni is kezdjük őket, s hamarosan nem csak érteni fogjuk őket, hanem szépnek is találni.
A matematikai szimmetriák adják magukat, s izgalmas könyvében Douglas R. Hofstadter számtalan példát hoz Gödel, Escher és Bach munkásságából. Ahogy kevesen gondolnak bele, de nyelvünk is tele van szimmetriákkal, elég csak a palindrómákra, a szimmetrikus szavakra gondolni.
Ennél azonban lényegesen érdekesebbek a biológiai szimmetriák, különösen ha analogikus szemlélettel nézünk rájuk és metaforikus kapcsolatokat tárunk fel.
Czeizel Endre, az ikerterhességeket vizsgálva mutatta ki, hogy gyakoribbak harminc és negyven év feletti terhességek esetében az ikrek, amelynek egyrészt lehetnek genetikai okai – csak úgy, hogy az anyának anyai ágon vannak iker ősei – , illetve konkrét biológiai okai, melynek eredője az agyalapi mirigy.
„Bebizonyosodott, hogy a 40 év feletti nők esetében gyakoribb az ikerszülés, mivel az agyalapi mirigy, amely a petesejt képződését és érését hivatott szabályozni, sürgeti annak termelését.” – írja Czeizel, s ha jobban megvizsgáljuk agyalapi mirigyünket, akkor azt látjuk, hogy hátsó lebenyében két hormont: oxitocint és vazopresszint tárol és ürít, míg előbbi nem csak a méh összehúzódását segíti elő szülés közben, hanem konkrétan szorongáscsökkentő, euforikus hatása van az emberre, egészen pontosan ennek a hormonnak köszönhetjük azt, hogy lehet orgazmusunk – ó légy áldott oxitocin! – vagyis ettől találjuk gyönyörűnek a szerelmi együttlétet. A másik hormon a vazopresszin, egy elsőre kevésbé látványos, ám annál lényegesebb ügyet intéz a testünkben, konkrétan megtartja az életet adó vizet, nem enged kiszáradni. Ez a két hormon, ha úgy tetszik „ikerhormonok”, egyszerre felelősek a gyönyörért és az életben maradásért, nélkülük nincs szépség, mámor, de nincs élet sem. Otthonuk az agyalapi mirigy, amely benyomja a gombot, hogy ikrek születhessenek. Ha úgy tetszik hormon szinten az oxitocin a szépség, az ayurvéda, a művészet, vagyis nem más, mint Nakula, míg a vazopresszin a bölcsesség, az asztrológia, a tudomány, vagyis Sahadéva.
Szent-Györgyi Albert sokat beszélt arról, hogy a tudomány szép, hogy az igazi tudományos bizonyítás egyben gyönyörködtet is. Még akkor is, ha utóbb megcáfolják és új bizonyítás érkezik, ha az egyikre egy másik épül. Vagyis egyáltalán nem baj, ha nincs igazunk abban, amikor azt állítjuk, hogy a bolygók körkörös pályán keringenek, mert szép, és mert ez a felismerés segíthet ahhoz, hogy megértsük, hogy elliptikus pályán keringenek, ami még sokkal szebb és mint látjuk nem csak szép, hanem igaz is.
John Keats addig bámult egy görög vázát, amíg megértette annak szent szimmetriáját, s azt találta mondani, hogy „”Beauty is truth, truth beauty,” – that is all / Ye know on earth, and all ye need to know. ” – vagyis a szép igaz, az igaz szép, ennyi az egész, ezt tudhatjuk a földön és ennyi amit tudnunk kell és kész.
Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva.
És miközben erről beszélek Guido iker gyermekei – születésre készen – nagyokat nevetnek rajtam édesanyjuk hasában.
Budapest, 2017. április 28.
A kiállítás megtekinthető a Medence Concept Store-ban, Budapesten, a Pipa utca 4 alatt, május 19-ig. A képek megvásárolhatóak. A szerzőről a fotót a megnyitón Kő Boldizsár készítette.
