Kollár Árpád
Válasz a Drót kérdéseire
Puskás Öcsi (leánykori nevén Purczeld, asszonykori nevén Puncho) azt mondta, hogy kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci. A sporttörténelem őt igazolta.
A Milyen madár című gyerekkönyvem bemutatóján el szoktuk játszatni a gyerekekkel, hogyan készül egy könyv. Előtte megkérdezzük tőlük, mi kell a könyvhöz. Papír, nyomtató, számítógép, ceruza, író, rajzoló, gondolat. Mondják néha, hogy ihlet, ilyenkor tudni, hogy a tanító néni súg a háttérből. És kávé, kolbász, kenyér? Az nem kell? Szoktam visszakérdezni. Meg pálinka a költőnek? Ezt nagyon szeretik.
Kis pénz kis irodalom? Ugyan. Viszont kis pénz, kis kávé, kis kolbász, kis kenyér. Kis pálinka.
A fiatal irodalommal foglalkozó hárombetűs szervezetek egyvalamihez biztosan értenek: a tehetséggondozáshoz. Kevés pénzből (figyelem, árarányérték!) csodát tesznek. Komolyan. Sok munkával, lelkesen és lelkiismeretesen, mint a bolhás kutya.
A működési költségeik éppen jócskán lecsökkentek, az olvasásnépszerűsítésre szánt forrásaik is kérdéssé váltak, azt sem tudni biztosan, lesz-e elég pénz idén irodalmi folyóiratokra (remény). Holott ezekből lehetett eddig helyzetbe hozni, támogatni, tehetséggondozni a fiatal szerzőket.
A kultúrában a jelszó a párhuzamosságok megszüntetése. Ezért is van befeszülés. Nehogy egyszer valaki, akárki, bárki ránézzen a térképre, és kitalálja, hogy minek ebből ennyi. Addig is, marad a kis pálinka. Meg a hol kicsi, hol nagy irodalom.
