Básthy Ágnes jelenleg az ELTE Szociológia doktori iskolájának doktorandusza.
Több mint egy évtizede dolgozik a kultúra, a szociológia és a művészet metszéspontjában kutatóként, kritikusként és szervezőként.
„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.
Ezt jelentené a munkaerő megtartása? Ezt szánja országunk vezetése a fiatal nőknek, mint női szerepmodellt? Vajon most akkor tényleg a Széchényi Terv tőkealapját használják arra, hogy hazánk gazdag és befolyásos férfijai kényükre válogassanak a diáklányok között szexuális igényeik kielégítése céljából? Básthy Ágnes szerint ami most, 2017 nyarán megjelent az interneten és óriásplakátokon nem más, mint a prostitúció egy formája. Hogy mi minden ezzel a gond? Arról írását a DRÓTon itt olvashatjátok.
2014 őszén a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója FFS és a Hungarian Initiatives Foundation támogatásával hét fiatal fotóművész vehetett részt egy háromhetes terepmunkán New Yorkban, hogy az ott készült anyagokkal – amennyire lehetséges ez ilyen rövid idő alatt – rálátást adjon az Amerikába emigráló magyarok, illetve a sokgenerációs külhoni magyarok életére és Magyarországhoz valamint a magyarsághoz fűződő viszonyára. Básthy Ágnes írt a DRÓTra a 2014 decemberétől 2015 január közepéig megtekinthető, Capa Központban kiállított fotókról.
„…megdöbbentett, hogy jó pár általam elismert irodalommal foglalkozó oldal és egyén is elragadtatottsággal írt egy olyan jelenségről, ami valójában nem sok pozitív hozadékkal kecsegtet.” – Már a szépségkirálynő is Viola Szandrát ajánlja. A vitát, botrányt és elismerést is kiváltó Testverselőről sokféle írás született, de nagyon kevesen vizsgálták a jelenséget magát. A DRÓTon éppen ezért fontosnak tartjuk közölni Básthy Ágnes írását, amely egészen más szemszögből világítja meg nem csak Szandra írásait, fotóit, hanem talán magát a női test kérdését is.
