Tóbiás Krisztián
Csóka, 1978. Költő és a Tempevölgy főszerkesztője. Az utóbbi években Balatonfüreden él. Legutóbbi kötete Túliratok címmel jelent meg 2012-ben. Honlapja ide kattintva érhető el.
DRÓT: Szerinted is ez-e a legjobb megoldás a menekült-problémára?
Tóbiás Krisztián: Ez ismét egy olyan lépés amelyet dilettánsok hoztak meg. Kelet-Európa még mindig nem tud túllépni a kommunizmus idiotizmusain, mint pl. ez is, nem polihisztorokat választunk parlamenti képviselőnek, a leadott szavazatok száma senki sem tesz mindentudóvá. Ha egyetlen épeszű szakembert megkérdeznének mielőtt döntenek bizonyos dolgokról, másképp állna a helyzet. Hozzátenném, ez nem Hungarikum, az egész keleti blokk ezért tart itt.
A független értelmiség jelentős részét bedarálták a pártok a többi meg ki van zárva a közéletből és nincs kontroll.
DRÓT: Szerinted milyen hatással lesz ez a kerítés a vajdasági magyarságra (és a Vajdaság és Magyarország viszonyára)?
Tóbiás Krisztián: Semmilyen hatással sem kellene hogy legyen, nem a két ország közti átjárást akadályozza, hanem az illegális határátlépést szeretné visszaszorítani, ebbe nincs mit belemagyarázni. Az más kérdés, hogy mennyi értelme van az egésznek.
DRÓT: Szerinted mit kellene-lehetne tenni?
Tóbiás Krisztián: Erre nincs jó megoldás, az egész világ ettől nyög és hozzátenném az EU-n belüli migráció sem kisebb probléma, de nem lehet megoldani.
Az ember természetes ösztöne, hogy próbál magának, családjának jobb életkörülményeket teremteni
ugyanúgy az is tény, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer összeomlóban van és nem bírja felvállalni az ezzel járó költségeket. Sem uszító plakátkampányokkal, sem szögesdróttal ezt nem lehet megoldani.
Fekete J. József
(Bácskossuthfalva, 1957. március 1. – ) József Attila-díjas irodalomtörténész, író, kritikus, publicista. A Vajdaságban él. Bővebben ide kattintva olvashat róla.
Fekete J. József: Aligha hiszem, hogy a zöldhatár fizikai zárlata megoldaná az EU és Európa területén a menekültek migrációjának kérdését. Az egyik lehetőség a potenciális migránsok otthontartása lehetne, vasfüggöny emelése helyett ahhoz kellene támogatást adnia a jóléti világnak, hogy a megélhetési kivándorlók olyan körülmények között élhessenek odahaza, amelyek nem kényszerítik őket távozásra. Legyen munkájuk, egészséges létkörülményeik, megvalósíthassák alapvető emberi jogaikat. A világ jelenlegi állása mellett ez persze naiv utópia, de ahogy látom, az EU bölcs koponyái se fundáltak ki megvalósítható megoldást a kérdésre.
A fizikai határzárral viszont elméleti szinten nincsen semmi baj, hiszen a zöldhatárra vonatkozik, ahol egyébként is tilos a határátlépés. Nem lehet össze-vissza kóborolni, azért vannak a kijelölt határátkelők, hogy az érvényes úti okmánnyal rendelkezők a határőrség engedélyével szabadon közlekedhessenek két ország területe között.
Akinek nincsen érvényes úti okmánya, nem lépheti át a határt.
Ha úgy véli, hogy a zöldhatáron megteheti, tudomására kell hozni, hogy téved. Ha a törvénynek nincsen kellő visszatartó ereje, más módszerrel kell ezt a tilalmat világossá tenni, akár fokozott határellenőrzéssel, akár (zöld)határzárral. Erre utal a logika.
Csakhogy
a fizikai határzárnak, legyen az fal, drótkerítés, szögesdrót-akadály, van egy külön szemantikai vonzata,
amire a szerb miniszterelnök reakciója utal, miszerint Szerbia nem von ilyen határzárat Macedónia és Bulgária irányába, mert „Szerbia nem akar Auschwitzban élni”. A szerb miniszterelnököt sokkoló, megdöbbentő magyar kormánydöntéssel kapcsolatosan bátran megelőlegezhetjük, hogy a szerb közvélemény osztja miniszterelnöke véleményét. És ha Magyarország valamilyen lépésére Szerbia rosszallóan tekint, annak hatását és következményeit a Szerbiában élő magyar kisebbség nem kerülheti el. Ma még nem jártam az utcán, de
el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé,
a gettóba. És a magyarverések élénkülését se zárom ki.
Van egy harmadik megközelítése is a dolognak. Amennyiben nem marad egy mákonyos ötlet szintjén, és megépül a 175 kilométer hosszú határzár, akkor az elméletileg még Szerbiát is tehermentesítheti a menekültáradat nyomásával szemben, ám szerintem ez a felvetés se több, mint naiv utópia.
Hogy mit lehet a jelen helyzetben tenni? Legalábbis látnoknak kellene lennem ahhoz, hogy megmondjam.
