DRÓT: Elmész szavazni 2022. április 3-án?
HÉTVÁRI ANDREA: Igen.
DRÓT: Miért fontosak (vagy nem fontosak) számodra a választások?
HÉTVÁRI ANDREA: Emberi és állampolgári kötelességnek érzem, hogy kifejezzem szavazatommal, hogy milyen értékrenddel tudok a közelebbi és a távolabbi jövőben azonosulni a saját értékrendem és lelkiismeretem szerint.
DRÓT: Mit gondolsz a népszavazásról?
HÉTVÁRI ANDREA: Sokakat érintő kérdésekben mindig meg kell kérdezni az embereket, alapjában véve ez egy jó lehetőség. Azonban adott esetben fontos kérdések még mindig nehezen jutnak el odáig, hogy népszavazás legyen belőlük. Ugyanakkor nagy általánosságban is igaz, hogy a többség véleménye nem biztos, hogy mindig minden esetben igazságos, lásd Jézus történetét – amelyet Kazantzakisz olyan jól megírt a Krisztust újra megfeszítik c. regényében – mert
a tömeget, ahogy Hamvas is írja, rendkívül könnyű befolyásolni, az emberek többsége szeret beállni egy zászló alá, és a zászlók egy-egy meghatározott irányba terelik a tömeg-konvojt.
Ezen a ponton könnyen elvész az egyéni felelősség, az éberség, az egyéni belátás, tisztánlátás, a humanitás és a lelkiismeret, ami pedig egy ilyen helyzetben elsődleges fontosságú lenne. Úgy érzem, hogy mindig minden helyzetben az élet minden területén a személyes felelősség elsődleges fontosságú, és itt jön be a hamvasi „éberség” fogalma, amikor az érzéseken, az indulatokon túl látva próbálunk a dolgok mélyére nézni, mert valahol „hen kai pan”, vagyis minden Egy. Tudom, mindez kissé furcsán hangzik épp a választás előtt, mégis fontos szem előtt tartani.
DRÓT: Milyennek látod a mai magyar politikai életet?
HÉTVÁRI ANDREA: Úgy látom, hogy az ellentétek mesterséges kiélezésén alapul, holott valamennyien sokkal jobban járnánk, ha a különbözőségeink helyett a közös nevezőket keresnénk minden helyzetben és minden kérdésnél. Sajnos a politikusok egy része „emberségről példát, vitézségről formát” sem igazán mutat fel, tisztelet az igen kevés kivételnek. Eluralkodott az erkölcsi káosz, s így a választások közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kap minden ciklus végén a sárdobálás és egymás bemocskolása.
DRÓT: Szerinted milyen befolyása van a magyar kulturális életre a politikának? (És fordítva: van-e befolyása a kultúrának a politikára?)
HÉTVÁRI ANDREA: Külföldi ismerőseim megdöbbenve figyelik, hogy nálunk például a kulturális élet vagy akár a könyvkiadás területén milyen éles széttagozódás van jelen politikai oldaliság szerint. Elsődleges szempontnak itt is az értéknek kellene lenni, de ez egyre inkább már csak egy utópisztikus elgondolás a szerzők és a közönség részéről. Az okát nem tudom, de mi alkotók is megszenvedjük ezt valamennyien.
Sajnos a fordítottját nem érzem, úgy gondolom, hogy a kultúrának a politikára nincs befolyása.
DRÓT: Milyen Magyarországot szeretnél 2022. április 3-a után?
HÉTVÁRI ANDREA: Olyat, ahol valódi egymás felé fordulás, valódi empátia és segítőkészség van. Ahol a kisebbségen és a többségen belül és ezek között is egymás szempontjainak megértése a jellemző, a kulturált párbeszéd és a szeretetkapcsolatok sokasága kis- és nagyközösségekben egyaránt. Ahol az értékeket közösen őrizzük, teremtjük és visszük tovább oldaliságtól függetlenül, ahol szélsőséges nézetek nem tudnak eluralkodni semmilyen szempontból sem.
Te elmész szavazni? – körkérdés a DRÓTon
Választások 2022 a DRÓTon
1. „Nem az április harmadikai választások a lényeg, hanem az utána következő időszak.” – Demeter Szilárd, a PIM igazgatója.
2. „A mai politikai élet katasztrofális.” – Thiel Katalin, a filozófiai tudományok doktora.
3. „Gyanús az a művész, aki főállásban kultúrharcol…” – Péntek Orsolya, festőművész és író.
4. „A kultúrának a politikára nincs befolyása.” – Hétvári Andrea, költő és meseíró
5. „Nem lehetne arról népszavazni, hogy a sunyik, gonoszok hallgassanak, és csak az értelmes emberek meg szólaljanak meg?!” – Pécsi Györgyi, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
6. „Magyarország megérdemli, hogy nyugalmat találjon ennyi gyűlölet után.” – Galyas Éva Klára roma író, költő.
7. „Olyan világ lenne jó, amit nem a kevés politikus határoz meg (rájuk is szükség van, de máshoz), hanem az a sok – legtágabb értelemben vett – kultúrateremtő, aki között valójában élünk. Négyévente végezzük ehhez a közelítéseket. Egyelőre elég kevés sikerrel.” – Formanek Csaba rendező, színész, író.
HÉTVÁRI ANDREA Bronz babérkoszorú-díjas költő, meseíró. 1975-ben született Budapesten. Nyolc könyv, köztük több gyerekkönyv szerzője. Több verse iskolai tananyag. Szívügye a környezetvédelem. Óvodpedagógusoknak és tanítóknak írt Napforgató Esztendő c. verses szöveggyűjteményét határainkon innen és azon túl is többezer pedagógus használja.
