Mint köztudott 2022 július 12-én az Országgyűlés megszavazta a „kata” átalakítását. A Pénzügyminisztérium államtitkára korábban arról beszélt, hogy
„a kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályozása megőrzi a pozitívumokat és bezárja a kiskapukat.” De sokaknak úgy tűnik, hogy minden kaput bezártak.
Tállai András erről a kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat keddi vitájában beszélt az Országgyűlés ülésén.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért volt szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. „Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak” – közölték az MTIvel. Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy senki sem fog az új kata-lehetőségeivel élni.
Ezért
a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt. Hogy miért pont a taxisok kivételek? Arról megoszlanak a vélemények.
Egyesek szerint a kormány tart a taxisoktól, mert nekik elég erős az érdekérvényesítő képessége, úgy tűnik ellentétben mindenki mással. Ennek ellenére az áfa-törvény módosítása nélkül nincsenek kisegítve a taxisok sem, erről beszélt az Országos Taxiszövetség elnöke a Telex megkeresésére. Metál Zoltán felhívta rá a figyelmet, továbbra is csak évi 12 millió forintos bevételig adózhatnak kedvezményesen a taxisok.
Akinek ennél nagyobb bevétele lesz, annak be kell fizetnie a 27 százalékos áfát. „Amit nyer a réven, elveszíti a vámon.”– jelentette ki. Kérdés, hogy
mások, például a magyar alkotóművészek miért nem kaptak ilyen lehetőséget, mint a taxisok?
Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek. Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.
A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik. Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják. A legfontosabb, hogy csak magánszemélyeknek számlázhatnak és ez az, ami a legérzékenyebben érinti az ún kreatív szakmát, az alkotóművészeket is.
Valamiért mégis annyira gyorsan kellett a kormánynak beterjesztenie az új kata-törvényjavaslatot, hogy az tele lett helyesírási hibával, írta meg a Portfolio.
A Lángoló.hu-n jelent meg az alábbi írás július 12-én:
Az alkotóművészek és a teljes kreatív ipar összefog, hogy az egyszerűsített adónem fennmaradjon
A Music Hungary Szövetség (MHSZ), mely a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó- és támogató tevekénységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, felkereste a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK), hogy egyeztessenek a kreatív iparágnak a KATA adózás átalakításával kapcsolatos elképzeléseiről.
Tegnap a kormány benyújtotta, ma pedig el is fogadta az új KATA-törvény javaslatát, melynek következtében szeptember 1-től 150.000 kreatív ipari vállalkozó fog az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradni.
Az egyeztetést a Music Hungary Szövetség kezdeményezte miután megismerte a BKIK részletes szakmai javaslatát. Az egyeztetésen résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, mely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Erre a Music Hungary Szövetség már ki is dolgozott egy javaslatot, amit eljuttat az érdekeltekhez.
Ezért a résztvevők elfogadhatónak tartják, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató “katások” 50.000 Ft-os adótételéhez képest a kreatív-ipar szereplői akár magasabb, de még kigazdálkodható adót fizessenek, a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó kerüljön megállapításra. Szintén egyetértés volt a felek között abban, hogy a szigorításoknak csak a KATA-val szándékosan visszaélőkre kell fókuszálnia. A kreatíviparban dolgozók azonban nem ilyenek, hiszen ezen iparágak (a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány) működéséből fakad, hogy a legtöbben nem munkaviszonyban végzik tevékenységüket. Ezeket a területeket összekötik a munkavégzés jellegzetességei, így a projektszerűség, a gyakori helyváltoztatás, a megrendelők száma és természete.
Az új KATA-törvény mai elfogadásával az itt dolgozók túlnyomó része, nagyjából 150.000 vállalkozó, az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradt, ami ismét visszaburjánzó, felesleges adminisztrációt generál úgy az egyén, mint az állam oldalán. Emellettújra növekedni fog az adóelkerülés, miközben az általános szabályok szerinti adózásba kényszerülő iparági egyéni vállalkozások újra osztalékágon illetve „elköltségeléssel” vennék ki a jövedelmet, az adó behajtási költsége növekedni fog, az alkotók pedig adminisztrációval foglalkoznak alkotás helyett.
A meglévő adózási formák közismerten nem felelnek meg az alkotónak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek. Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció, stb.) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni.
A felek olyan megoldásban érdekeltek, amely a magyar kreatív ipar teljességének megoldást jelent, ezért megkezdték az egyeztetéseket társterületek reprezentatív szervezeteivel és képviselőivel, hiszenez a probléma érinti a hazai filmipart, az irodalmi életet, a képzőművészeket, iparművészeket, a divat és design világában dolgozókat is, valamint akadémiai és tudományos dolgozókat is.
Így összességében legalább 150 ezer továbbra is legális, de a megemelkedett terheket kigazdálkodni képes adózó maradhatna egy számukra is élhető, legális adózási- és társadalombiztosítottsági keretrendszeren belül.”
Egyenlőre nem érkezett hír arról, hogy az MHSZ javaslatát figyelembe vették volna. Ahogy fentebb írtuk a törvénytervezetet egy napon belül elfogadták, ezzel a fentebbi szövegben említett alkotóművészeket egészen biztosan egy kedvezőtlenebb adónembe kényszerítik szeptembertől, vagy sokakat ellehetetlenítenek.
Nem sokkal később a Szépírók Társaságának oldalán az alábbi nyilatkozat jelent meg:
NYILATKOZAT
A Szépírók Társasága elnöksége tiltakozik a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról” szóló új törvényjavaslat bevezetése ellen, és arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy azt jelenlegi formájában ne fogadják el! Az úgynevezett “kata” egy évtizede jelenti, mások mellett, a művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók számára az egyetlen menedéket, lehetőséget a legalább megközelítőleg tisztességes megélhetésre és az utolsó biztos pontot a már így is kellőképpen kaotikus magyarországi adózási rendszerben. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy
a törtvényjavaslat érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg, tartalmi szempontból nem átalakítást, hanem lényegében megszüntetést jelent, a kapkodás pedig (július 12-i tárgyalás és elfogadás, tárgyév szeptember 1-i bevezetés) meggondolatlanságot, rosszabb esetben tudatos destruktív szándékot sejtet, így az új kata-törvény a irodalmi szakma számára jelen formájában elfogadhatatlan.
Nagyon szívesen kifejtenénk (és eddig is kifejtettük volna) részletesen ellenérveinket a törvényjavaslat egyes pontjaival kapcsolatban, megfogalmaznánk javaslatainkat arról, miként lehetne módosítani, fejleszteni, korszerűsíteni a kisadózást, felsorolnánk aggályainkat a radikális átalakítással szemben, de így, a törvényjavaslat tárgyalásával és várható elfogadásával egy időben csak a rövid, tárgyilagos és egyértelmű tiltakozás lehetősége marad. Szolidárisak vagyunk azon szakmákkal, amelyek várhatóan szintén elszenvedői lesznek az átalakításnak, és összefogásra, közös tiltakozásra hívjuk fel az érintett szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket.
A Szépírók Társasága elnöksége
„Az új kata törvény az irodalmi szakmát is kivérezteti” című összeállításában a Könyvesmagazin Neszlár Sándor és Tompa Andrea facebook posztját emelte továbbá ki:
Neszlár Sándor szintén egy posztban kommentálta a tervezetet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy hány katás vállalkozó kell egy könyv kiadásához:
Kedves ismerősöm, amikor azt gondolod, hogy ez a KATÁS-dolog téged egyáltalán nem érint, akkor majd jusson eszedbe, hogy egy mostanában megjelent:
szakkönyv,
ismeretterjesztő könyv,
művészeti könyv,
szórakoztató és szépirodalmi könyv,
gyerek- és ifjúsági könyv,
nyelvkönyv,
közoktatási tankönyv,
képregény,
e-könyv,
hangoskönyv etc.
megszületéséhez az alábbi „szolgáltatókra” volt szükség:szerző,
illusztrátor,
fordító,
fotós,
sajtó alá rendező,
jegyzetíró,
szöveggondozó,
lektor,
szerkesztő,
olvasószerkesztő,
nyomdai előkészítő,
grafikai tervező,
borítótervező,
tördelő,
korrektor etc.Tippelhetsz, hogy közülük hányan állnak egy kiadó alkalmazásában és hányan KATÁS-vállalkozók, segítek, kevesen…
(Bizonyára lesz megoldás a tiszteletdíjak kifizetésére, és nyilván ez a KATÁS-adózás sokkal több szakmát érint, sokkal összetettebb dolog, azért emeltem ki a könyvkiadást, mert ezt ismerem belülről, és őszintén bevallom, hogy nagyon, NAGYON, NAGYON aggódom, hogy mi lesz így a magyar kultúrával!) „
Tompa Andrea pedig ezt írta Facebook-oldalán:
Engem is érint.
Azért tudtam elkezdeni anno kritikát írni, újságot szerkeszteni, és sokminden egyebet, mert számlás lettem. Kényszervállalkozó. Ha nem lettem volna az, egyszerűen nem foglalkoztatnak. Emlékszem, amikor Koltai Tamással szerkesztettük együtt a Színház folyóiratot, és azon küzdöttünk, hogyan lehet fiatalokat foglalkoztatni, akik nem számlásak. Sehogy. X milyen jól ír, de nincs számlája. Akkor nem ír. A lap nem engedhette meg magának soha, hogy a könyvelése ne legyen rendben, ahhoz mindig túlságosan kitett volt. És a lapnak egyszerűen nem volt pénze bérre. Egyetlen szerző volt kivétel, akihez nagyon ragaszkodott a lap, és azt az egy bérjellegű kifizetést valahogy kinyögte.
Fogalmam sincs, mi lesz most tovább.
Majd kevesebbet írok, például cikkeket. Majd kevesebbet fogadok el meghívásokat, mert nem tudnak kifizetni. Majd nem megyek el helyekre, mert nincs számlám, és nem fizetnek, és ingyen meg nem megyek el. Mert kevés helyre megyek el ingyen, csak oda, ami nekem nagyon fontos. És írni sem írok ingyen. Mert én nem „a lakosság részére nyújtok szolgáltatást”, mondja az új törvény. Még szép. Nem ám emberek olvasnak könyveket, cikkeket, vesznek részt találkozókon stb.
Ja, és még adományokat sem tudok küldeni a cégből, mert nincs, nem lesz cég.
Tényleg mindent szét kell verniük kalapáccsal azoknak, akiknek számolatlanul dől a pénz? És hogy igazán jól érezzük magunkat, még meg is bélyegeznek csalónak. Nyilván mi lopunk itt a legtöbbet ebben az országban.”
Végül az Egyharmad blog rövid bejegyzését ajánljuk a témában, amelyben a blog szerzője így fogalmaz:
Most még a felháborodás az úr KATA ügyben, a valódi hatásokat nem lehet még kiszámítani. (Nem, a törvényt benyújtóknak sincs lövése arról, mennyibe fog ez kerülni.) Az eddig katásként végzett tevékenységgel három dolog történhet:
1. Visszakerül a fekete gazdaságba és semmilyen adó nem folyik be belőle. (A fekete az új fehér)
2. Megszűnik, mert nem érdemes csinálni, adóbevétel ebből se lesz, de másmilyen se.
3. Kénytelen valamilyen más formában megjelenni, ez nagyobb adóterhet és több adminisztrációs költséget jelent. Mivel az így keletkező nettó jövedelem azonos megbízói költségszintnél nagy visszaesést mutatna, az a vállalkozás, amelyik üzleti modelljét eddig katás alvállalkozókra építette és nem akar bezárni, ezt a többletköltséget, vagy ennek egy részét beépíti az áraiba és így továbbhárítja a fogyasztókra. Magyarul kicsit még tol az infláción is.
Hát mindhárom esetre akkora szüksége van most az országnak, mint üveges tótnak a hanyattesésre.”
Az új Kata-törvény ellen már aznap jelentős tüntetés volt Budapesten és további tüntetéseket szerveznek, de valójában még senki sem látja, hogy bármilyen változtatásra hajlandó lenne a kormány. A becslések szerint most 400.000 embert hagytak az út szélén, köztük számos magyar alkotóművészt.
(- dr -)
(Fotó: Bubla Éva)
