A lányom egy fakardot szeretne. Ezt többször elmondta a múlt héten. Persze, hogy örültem neki! Ha megkapná, olyan békés szamuráj lenne, mint Rurouni Kenshin, Nobuhiro Watsuki mangarajzoló hőse – e mangának azóta több anime és filmadaptációja is készült -, aki az életet adó kard eszményét akarja követni.
Az életet adó kard eszményét japán leghíresebb kardvívóiskolájának alapítója, Jagjú Munenori fogalmazta meg hasonló című könyvében. Ezek titkos tanítások voltak, csak az iskola tanítványai férhettek hozzájuk, és nem csak a harcművészetekkel kapcsolatosan láttak el életbevágóan fontos tanácsokkal. Kezdjük egy alaptanítással:
látnunk kell minden dolog alapelvét.
Hogy a barátainkkal ne legyenek konfliktusaink, ahhoz látnunk kell a kapcsolat alapelvét. Ha egy tárgyat jó helyre akarunk helyezni a szobában, látnunk kell a hely alapelvét. Ha jól akarjuk szeretni a másikat, ismernünk kell a szerelem alapelvét. Ezt Munenori úgy hívja, hogy „az elme harcművészete”. És ez a lényeg. Hangsúlyozza, hogy nem érted a lényeget, ha azt hiszed, a harcművészet csak levágni egy embert. Ezt az elvet a magánügyekre és az állam ügyeire is alkalmazhatod, és ha eszerint élsz, nem követhetsz el hibát. Ezt kategorikusan kijelenti, és vele együtt én is kijelenthetem.
De az emberek általában éppen a lényeget nem értik. Egy csomó mindent értenek egyébként, tök fölösleges dolgokat. Mert mit csinál egy harcos, aki az életet adó kard eszményét követi? Az elme harművészetét műveli.
A harcművészetek alapvetése, hogy a harc már a küzdelem előtt eldől – vagyis az elmében és a lélekben. Az igazi harcos tehát az elméjében vívja meg a harcot.
Rurouni Kenshin polgárháborús bérgyilkosként kezdte, Hitokiri Battószaiként, egy szamuráj volt, aki az általa választott politikai oldal mellett harcolt. Aztán a háború végén megfogadta, hogy többet nem öl embert. Vándor szamurájjá vált, aki egy szakabatóval járta Japánt. A szakabató fordított élű kard, egy fordított élű katana, aminek hátát élezték meg, és gyakorlatilag lehetetlen embert ölni vele. Kenshin ezzel a karddal folytatja életét, ezzel a karddal vív meg a legnagyobb kardforgatókkal, és közben (majdnem)mindenkit életben hagy.
Ez a japán mangák, animék egyik legfontosabb üzenete: a béke. Gondoljunk csak Miyazaki fegyvertelen hőseire!
Az igazi hős agressziótól mentes, ha agressziótól mentes, akkor frusztrációmentes is. Miért? Mert kellő önismerettel rendelkezik. Mindent tud magáról, vagyis ismeri önmaga alapelveit.
Kenshin nem hagyja magát provokálni, nem veszi fel a sértéseket. Csak a legfontosabb ügyekért harcol, arra tartalékolja erejét. A Hagakure, a szamurájok kódexe, kiköti, hogy egy szamuráj soha ne keveredjen utcai verekedésbe, csetepatéba, soha ne hagyja magát provokálni kocsmaasztalnál, vagy más, hasonló szituációkban, mert ezzel szégyent hozna magára és családjára. Világos beszéd, és követendő az ilyen helyzetekben. Mert erejét az igazán fontos harcokra kell tartalékolnia, és látnia kell, hogy mi az igazán fontos harc, és mi nem. Ha valaki sértegetni kezdi a szamurájt, akkor a szamuráj tudja, hogy a sértegető bántónak szánt – de valójában nevetséges – megjegyzéseivel már eleve „elintézte” önmagát.
Én eredendően költő vagyok.
Mi a költészet? Önismerethez és teljességhez vezető út.
A Hagakuréban az áll, hogy az élet rövid, ezért bolond az, aki nem olyan munkát végez, amit nem szeret. Én például szeretem azt a munkát, amit csinálok. És ez a lényeg, nem az, mennyit keres az ember. Sokan nem szeretik a munkájukat, mert mi a fenét szeressenek rajta? Én a munkámban azt szeretem, hogy másoknak és magamnak örömet okoz. Viszont Aki nem szereti a munkáját, kinek okoz örömöt? Vagyis melyik ember a több? Aki örömet ad másoknak és magának, vagy az, aki nem?
És most jön az üzenet, mert üzenet nélkül senkit nem eresztek el: mindenki szerezzen be egy jelképes fakardot, vagy egy szimbolikus szakabatót, fordított élű kardot, és azzal járja élete ösvényeit!
Van a Rurouni Kenshinben egy nagyon szép, és nagyon sokatmondó motívum. Ez pedig a Kenshin arcán lévő, keresztalakú sebhely. Amikor megkérdezik tőle, hogyan szerezte, elmeséli a történetet. Az első vágást egy férfi okozta, akinek megölésére felbérelte a Kensint alkalmazó, politika szárny. A férfiról harc közben kiderül, hogy másnap esküvője lett volna. De Kenshinnek végeznie kell vele a parancs szerint, aztán hazamegy. A második vágást a férfi gyászoló kedvese okozta… Hogy milyen körülmények között, arra nem kerül szó. Kenshint a szerelem jegye figyelmezteti örökké arra, hogy békés harcos maradjon.
