Magyary Ágnes, DRÓT: Mi adta a minikonferencia apropóját?
Lukács András: Fél éve jelent meg a ChatGPT, és a konferencián az eddigi tanulságokat akartuk levonni. Az oktatók igényelték ezt, mert nem tudták, hogy mi ez, hogyan érdemes vagy kell hozzá viszonyulni. Így a konferencia második részében ezzel kapcsolatos kérdéseket tettek fel az egyetem oktatói. A legtöbbször
visszatérő kérdés az volt, hogy az egyetem hogyan szabályozza a mesterséges intelligenciát. Kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetemen már van valamiféle szabályozás.
Az ELTE rektorhelyettese ígéretet tett, hogy a következő félévtől az ELTE-nek is lesz intézményi szintű állásfoglalása a mesterséges intelligencia alkalmazásáról.
Mire vonatkoznak majd a szabályok?
Hogy mikor nem lehet a mesterséges intelligenciát használni a hallgatóknak, egészen odáig, hogy mikor lesz esetleg kötelező használniuk.
A ChatGPT-vel azok a „felhasználói” tapasztalatok, hogy sokszor rossz válaszokat ad, sőt konkrétan tárgyi tévedései vannak. Akkor ez azt jelenti, hogy ostoba a ChatGPT?
Én onnan közelíteném meg a kérdést, hogy szerintem érdemes mindenkinek kipróbálnia a ChatGPT-t. Csak egy regisztráció kell hozzá, és nagyon jó felhasználói élményt nyújt. Az ember még ilyet soha nem látott, érdemes tenni vele egy próbát.
A személyes tapasztalatok alapján kezdenek napvilágra kerülni ennek a technológiai megoldásnak a hiányosságai is. Itt tulajdonképpen az elvárásainkról van szó.
Én nem azt várnám el tőle, hogy minél emberibb legyen, hanem azt, hogy bizonyos feladatokat megoldjon, és ezeket megfelelő minőségben tudja elvégezni.
Egy sor emberi képességgel és tulajdonsággal nem rendelkezik most még ez az alkalmazás, amit hívjunk az egyszerűség kedvéért mesterséges intelligenciának. Jelen esetben egy konkrét mesterséges intelligencia alkalmazásról beszélünk, amelynek a legfontosabb képessége, hogy tudunk a géppel nyelvi módon kommunikálni.
Ez egy olyan eszköz, amely teljes mértékben azon az adaton alapszik, amelyekkel tanították. Azon kívül nincs tudása, ami egy műszaki korlát. Ezzel szemben például a Bing mesterséges intelligenciája és a Google által összerakott Chatbot folyamatosan ki tudnak menni az internetre – ha megjelenik egy új tartalom, az meg fog jelenni a potenciális válaszokban is.
Képes a kreativitásra a ChatGPT?
Inkább az a kérdés, hogyan mérjük a kreativitást. Melyik emberhez képest legyen kreatívabb? Az összeshez képest? Ez mindig fontos szempont, mert ha valamilyen tulajdonságot akarunk összevetni, akkor az összes embert kell alapul vennünk. De mindenképpen fontos tisztázni, mi az elvárásunk: azt akarjuk, hogy a ChatGPT az átlagos embernél legyen okosabb és kreatívabb, vagy minden embernél?
A sakknál, és a go játéknál az volt az elvárás, hogy minden embernél okosabb legyen. Ez az, amit mi superhuman képességnek nevezünk.
Én kreativitásnak azt hívom, amikor az emberiség létre tudta hozni a katedrálist, vagy megalkotta a zongorát.
Ezek nem egyetlen ember találmányai. A ChatGPT messze van még attól, hogy önállóan fogalmazzon meg kérdéseket. Nyelvi úton teszünk fel neki most kérdéseket, de érzésem szerint attól sem állunk nagyon messze, hogy ha valamiféle fizikai aktivitáshoz kapcsolódó kérdést teszünk fel neki, mint például, hogy tervezzen meg egy kanalat, akkor is értelmes választ kapjunk. Grafikai, ipartervezési munkára gondolok. Ebben teljesen versenyképes lesz éveken belül.
Ha kap egy jó kérdést, akkor hasznos lesz a válasza is.
Pillanatnyilag a szövegírás képessége a legerősebb, és azt látjuk, hogy ha jó instrukciókat kap, akkor értékelhető anyagokat tud produkálni.
Stanisław Lem ezt tulajdonképpen már megírta Az első pótutazás avagy az Elektrubadúr című novellájában. Ebben a történetben van egy karakter, az okos tudós, aki megalkotja azt a gépet, amely tud verset írni:
megadják a gépnek, hogy a szövegben legyen királylány, szerelmi csalódás, kafferbivaly és néhány másik téma, és akkor a gép olyan zseniális verset ír, hogy mindenki meglepődik. Tehát kreatívan oldja meg a gép a feladatot.
– Írjon kiberotikus verset! – ragyogott fel hirtelen. – Legfeljebb öt sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a néger kérdésről és a nimfomániáról, legyen benne a bonyolult női lélek extrém konfliktushelyzetben történő meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen, és minden szó k betűvel kezdődjön!
– És a végtelen automaták általános elmélete ne legyen benne? – horkant fel a vérig sértett Trurl. – Ilyen hülye feltételeket nem lehet szab…
De elakadt a szava, mert az egész csarnokot betöltő, bársonyos bariton máris megszólalt:Kóbor kaffer kószál királylány kertjében.
Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében.
Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:
Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán.
Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!
Az az igazság, hogy efelé tartunk.
Akkor nem lesz szükség írókra?
A silány írókra biztos, hogy veszélyes. De komolyabbra fordítva a szót. Hol alkalmaznak írni tudó embereket? Például reklámügynökségnél, a szövegírói munka ilyen. Ezt a mesterséges intelligencia sokkal jobban és sokkal gyorsabban fogja tudni megcsinálni. Az emberi munka csak a legjobb szöveg kiválasztása lesz.
Itt szerintem nem az a kérdés, hogy a ChatGPT képes-e művészi alkotásokat létrehozni, a jobban feltett kérdés inkább az, hogy egyénileg, a saját munkánkban tudjuk-e használni ezt az alkalmazást,
amely egyébként nagyon jól tud fogalmazni.
A korrektor és a szerkesztő feladatának java részét szerintem hamarosan át tudja venni. Arra azonban egyelőre még nem alkalmas, amikor a szerkesztő a következetlenségeket veszi észre.
Összességében azt gondolom,
azt az írót ki fogja váltani, akinek a munkája végzéséhez nem kell formai vagy gondolati eredetiség.
Tehát a jövőbeli nagy „Tolsztoj” regényeket nem a mesterséges intelligencia fogja megírni?
Itt megint az a kérdés, hogy mindenkihez képest kell jobbat írni, vagy csak az emberiség 99%-hoz képest. A mi jólétünk szempontjából, már azzal is nagyon sokat tudunk kezdeni, ha az emberiség 99%-nál jobbat tud írni.
A másik előnye az, hogy aki egy ilyet alkalmaz, attól elvárható, hogy a tőle kikerülő szövegnek jobb legyen a minősége. Magyarán: szerkesztésileg kifogásolhatatlan legyen, ne legyenek benne nyelvhasználati problémák, hiszen a mesterséges intelligencia ezeket ki tudja javítani.
Miről van nagy tudása a gépnek?
A mesterséges intelligencia arról tud sokat, amiről az interneten sok anyag van.
Többet tud a celebekről, mint a kutató matematikusokról?
Igen.
Például a 2020-as évről nagyon sokat tud, mert erről sok anyag van az interneten. Erről nagyon jól el lehet vele beszélgetni.
Akkor mi az, amit rövid távon várhatunk a mesterséges intelligenciától?
A nagyon konkrét mérnöki alkalmazások is távol vannak tőle, mivel azok nagyon konkrét szakmai tudást feltételeznek. De az mindenképpen elvárható a mesterséges intelligenciától, hogy a favágó munkákat elvégezze, mint például nagy mennyiségű adatfeldolgozás, rendszerezés stb.
Akkor most okos vagy buta a mesterséges intelligencia?
Megmérték a legújabb modell mesterséges intelligencia IQ-szintjét, az egyik ilyen mérésben: 114.
Az nem tűnik soknak.
Igen, de még így is a társadalom több, mint felénél, a 60%-ánál okosabb. És
innentől kezdve munkaerőként tudjuk alkalmazni az ember helyett.
Arra is lehetőség lesz, hogy az ember és a gép együtt dolgozzon – hasznosítva azokat a kompetenciákat, amelyben a gép jobb vagy gyorsabb. Jó példa erre a fordítás, és most nem a ChatGPT-ről beszélek, hanem egy sima Google fordítóról. A gép meg tud csinálni egy nyersfordítást, sokkal gyorsabban, mintha azt a szöveget be kellene gépelni a fordítónak. Ezt követően az embernek már csak át kell nézni és ki kell javítani a szöveget. A végeredmény: gyorsabban kész lesz.
Nem az ember helyett, hanem az emberrel együtt?
Igen. Ez a lényege a dolognak. Lesznek olyan alkalmazások, ahol a mesterséges intelligenciát ott lehet hagyni egyedül elvégezni a munkát: ilyen lehet a BKV-pénztár, számos ügyfélszolgálat stb. Nem azért, mert sokkal jobban dolgozna, mint az ember, vagy mert 100 %-os munkát végezne, hanem azért, mert sokkal olcsóbb.
Korábbi interjúnkban, Molnár Mária Judit professzor asszony arról beszélt, hogy a jövőbeni orvosoknak empatikusabbaknak kell lennie, mivel a gép erre nem lesz képes. Át kell gondolnunk a különféle szakmai képzéseket?
Mindenképpen. Ez elkerülhetetlen lesz, és ezt minél gyorsabban kellene megtenni.
De visszatérve egy kicsit az orvosi alkalmazásokhoz, nekünk is volt dolgunk ilyennel a Covid-járvány kapcsán. A röntgenképek kiértékelénél használhatnak a radiológusok mesterséges intelligenciát. Az orvos, aki egész nap betegekkel dolgozik, általában a nap második felében tudja átnézni a röntgenfelvételeket. A gép, bár nem képes 100%-osan megmondani, hogy lát-e betegséget, de fel tud állítani egy sorrendet a súlyosabb eseteket rangsorolva. Ebben a sorrendben átnézve életeket menthetünk meg, mivel hamarabb el tudják kezdeni a kezeléseket a komoly betegeknél.
Ezzel az MI nem a munkát végezi el az orvos helyett, hanem a kritikus döntések tudtak hamarabb megszületni. Semmi sincs a mesterséges intelligenciára bízva, csak annyi változik, hogy nem véletlenszerűen kerültek az orvos elé a feldolgozandó röntgenképek.
Létező alkalmazás a különböző bőrelváltozások telefonos applikációja is. Ebből már van egy olyan változat, amely, ha egészségügyi bajt érzékkel, azonnal az orvoshoz irányítja a felhasználót. A korai felismerésben így hatalmasat tudunk előrelépni.
Akkor az lesz a nagy előrelépés, amikor a röntgenfelvételeket nem kell majd az orvosnak végignéznie?
Ez nagyon sokára lesz. Először sorrendbe rakja a gép, megjelöli, hogy ő mit lát rajta. Ha a gép talál valamit, az orvosnak azért lesz egyszerűbb, mert ő már tudja, hogy hova kell nézni, mivel a gép megmondta. Ha a gép nem talált semmit, az bonyolultabb, mert azt alaposabban meg kell nézni, hogy valóban nincs ott semmi gond.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően nem kell majd annyit gondolkodnunk?
Ez fordítva van. Még többet kell.
A gép a rutinmunkát fogja tudni megcsinálni, és az marad az emberre, ami igazán intellektuális teljesítmény.
Erre konkrét példám is van: egy budapesti várostervező csoportnak voltak ötletei, hogy lehetne a főváros urbanisztikai fejlesztéseit jobbá tenni. Ehhez a grafikai kivitelezést a mesterséges intelligenciával csináltatták meg. Az eredmény egy sor javasolt utcakép lett, amely a szokásos tervezői képeknek felelt meg. Hogy mi legyen az utcán, azt ők mondták meg. Nem kellett grafikai asszisztens.
Tehát már nem kell jól rajzolnia az építésznek. Például, ha valakinek problémái vannak a finommozgásokkal, az eddig labdába sem rúghatott az építész szakmában, de ezután már előtte is megnyílik ez a pálya.
Van vagy lehet a gépnek tudata?
Ez egy nyelvi alkalmazás. Az embernek sok olyan tevékenysége van, ami nem a nyelvi tudattól függ – mozgás, reflexek stb. A robotfejlesztés nyilván ezen a területen előbbre jár. Itt felmerülhet, hogy van-e tudata a gépnek. Az biztos, hogy szándékai nincsenek. De ha megjelenik egy alternatív feldolgozórendszer, és a kettőt összekapcsoljuk, akkor megjelenhetnek olyan jelek a nyelvhasználatban, amelyek arra utalhatnak, hogy a fizikai létében megjelennek igények, és ezt ő megpróbálja kielégíteni.
A mesterséges intelligenciának nincs arról tudása, hogy ő egy szerveren van, és ha kihúzzuk a konnektorból, akkor nem működik.
Ennek a problémának egy alapszintű változata, amikor a számítógép saját magáról jelent, hogy mi nem működik helyesen. Akkor odamegy a technikus, és megoldja.
Akkor szükség lesz a technikusra?
Kérdés, hogy meddig, mert ha ezt a robot is megtudja majd csinálni, akkor rá sem lesz szükség.
Szükség lesz-e az emberi munkára?
Felszabadulnak munkaerők. Őket át kell képezni, olyan feladatokra, amivel nagyobb jólétet lehet elérni.
A történelem során sokszor előfordult, hogy minden alapjaiban változott meg. Ez történt például a kapitalizmus hajnalán, amikor tömegek özönlöttek a városokba, a gyárakba.
A mi feladatunk az, hogy az új helyzetben az emberek minél minőségibb módon tudjanak bekapcsolódni a társadalom működésébe.
Lesznek olyan munkák, ahol intelligenciára, kreativitásra van szükség. Lesznek az ember szociális képességein alapuló állások, mint az ápolónő vagy a fodrász. Azok, akik nem akarnak majd a fodrásszal csevegni, azok persze mehetnek a robotfodrászhoz, akinél hamarabb lehet végezni. A tűzoltó és a rendőr munkája is valószínűleg meg fog maradni.
Nemrég olvastam egy cikket, amely azt vizsgálta, hogy az Egyesült Államokban milyen állásokat fog jobban érinteni, ha elterjed ez a nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligencia. Az egyik megállapítás, amit a cikk tett, az volt, hogy
minél több tanulással járó szakmája van valakinek, annál nagyobb esélye van annak, hogy használnia kell mesterséges intelligenciát. Két szakma emelkedett ki ebben a vizsgálatban: a matematikusok és az írók.
Min dolgozik most András?
Az egyik most futó projektünkben olyan neurális-hálós eszközöket fejlesztünk, amellyel tőzsdei folyamatokat tehet majd jobban és hatékonyabban modellezni. A jó forgalmú tőzsde biztonságosabban tud működni.
Egy korábban kifejlesztett alkalmazás a hiányzó ékezeteket tudja kipótolni a magyar nyelvű szövegekben. Ezt kis mérete miatt be lehet építeni a szövegszerkesztőkbe is, de olyan szempontból is fontos nekünk, hogy amikor adatokra van szükségünk, mert ezek alapján tanítjuk a nagy nyelvmodelleket, akkor jobb minőségű adataink lesznek a tanításhoz.
Ezenkívül foglalkozunk orvosi képek, pl. patológiai mikroszkóp felvételek automatikus kiértékelésével. Anomália detektáló eszközöket fejlesztünk számítógépes rendszerek működési és biztonsági naplóállományainak feldolgozásával. Nagyon széles a mesterséges intelligencia alkalmazásainak a tere, és ez megjelenik a kutatás sokszínűségében is.
(Dr. Lukács András, az ELTE matematikusa )
Dr. Lukács András, az ELTE matematikusa
Dr. Lukács András matematikus, az ELTE oktatója, a matematikai tudományok kandidátusa, az adattudományok kutatója. Szakterülete az adattudomány és mesterséges intelligencia, valamint ezek alkalmazási területein a matematikai és mérnöki megközelítés egyensúlyával való feladat megoldás. Az elmúlt két évtizedben számos telekommunikáció, pénzügy, biztonság és élettudományok témájú kutatás-fejlesztési projekt vezető szakembere volt. Főbb kutatási területei a mesterséges intelligencia, az adatbányászat, hálózatok avagy gráfelmélet, kombinatorika, bioinformatika.
