Szabó Eszter nyelvész, fordító, költő 1997-ben született, Szentendrén és Óbudán él, ír és alkot.
Hogyan lehetséges, hogy ma még mindig azok az elvek érvényesülnek, amelyek a nőket biológiai adottságaikkal azonosítva tartja számon, otthonaikba, férfi fennhatóság alá száműzi, háztartási és gondoskodási munkákhoz kapcsolja, megfosztja saját reprodukciójukra irányuló döntésektől, és hogy a nők elleni erőszak, úgy, mint a boszorkányüldözés a mai napig „megengedett”? A válasz maga a kapitalizmus. Legalábbis a marxista-feminista Federici kötetében ilyen összefüggésben magyarázza a 21. században is zajló, főleg a nem fehér nők ezrei ellen elkövetett erőszakot. Szabó Eszter recenziója a kötetről a DRÓTon.
„(…) az árok mellett beszállunk, még visszanézek;
az a sok apró fény: mély-víztükrű lélek,
a kapu sötét, a fűzfa fénylik,
s kendőfödte, csoszogó nénik.
beléjük karolva ballag a gyász,
egyre kisebb, ahogy megyünk tovább.” –
Szabó Eszter négy verse a DRÓTon.
„te még nem tudsz róla, /
én meg már elfelejtettem.”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
„…hol kezdődök én, és hol a képem. /
a test is csak a lelkem része. /
hol válik a zuhanás lebegéssé, /
mikor esek hasra magamban?”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
Két perces videó a Vörösmarty tér bugyraiból. Vigyázat, a nyugalom megzavarására nem alkalmas két perc következik. :
Szabó Eszter az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.
2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott.
Szabó Eszter szókimondó 18+ videóblogját láthatjátok a DRÓTon az STB – I. Összmagyar Slam Poetry, Spoken Word és Irodalmi táborról, amelyben sok tehetséges fiatal slammer mellett feltűnik Színész Bob, Pion István, Závada Péter, Süveg Márk Saiid és sokan mások.
Miből is áll ez a kötet? Vegyünk egy Trónok Harca-szerű világot, öntsünk hozzá Trier-i groteszket, egy véletlenszerű történelmi kor szereplőjét, majd rázzuk össze egy Grimm-tündérmese hátborzongatásával, és készen is van Fekete kötete. De miért mosolyog a zsonglőr? Miért mosolyog úgy, mint aki többet tud mindenkinél? – Fekete I. Alfonz könyvéről Szabó Eszter írását olvashatjátok a DRÓTon.
