Vannak, akik nem tudnak szemet hunyni efféle és hasonló jelenségek felett, kutatják annak miértjeit és kilátásait. Egyre több emberben szólal meg a tenni akarás vágya, és ki-ki dolgozik a maga eszközeivel. Így van ezzel Bubla Éva fiatal magyar alkotóművész is, akinek munkái szorosan kapcsolódnak ember és környezetéhez, aktuális társadalmi és ökológiai kérdéseket feszegetnek. Az utóbbi években főként külföldön volt tevékeny, ahol megjelent kiállításokkal, hely-specifikus installációkkal, és workshopokkal egyaránt. Legutóbbi projektje azonban Magyarországhoz köthető:
egy szigetszentmiklósi iskolai közösséggel tettek közös lépéseket a környezetvédelem és művészet útján.
A Szigetszentmiklósi Batthyányi Kázmér Gimnázium (SzBKG) egy kiemelkedő eredményekkel rendelkező nyolcosztályos gimnázium, ami számos programnak, koncertnek, sport- és tudományos rendezvénynek ad helyet. Így rendezik meg minden évben a Batthyány Kázmér Tudományos Napok programsorozat, röviden BKTN, ahova olyan előadókat hívnak meg, akik jeleskednek a tudományok vagy kultúra területén, és a diákokkal előadások formájában vitatják meg munkájukat, szakterületüket. A legutóbbi programsorozat egy állomása volt
Bubla Éva BKTN projektje, ami a művészet, ember és környezetének viszonyát vizsgálta.
A fiatal alkotó Dékányné Varga Krisztina grafikusművész meghívására vett részt a rendezvényen, aki ötödik éve tanít rajzot és művészettörténetet a szigetszentmiklósi gimnáziumban, és négy éve működteti az ott található Homlokzat Galériát, ami elsősorban kortárs műveket mutat be azzal a céllal, hogy az iskola diákjai nyitottak és kíváncsiak legyenek a művészetek és a kortárs művészet iránt. A programok és kiállítások témáit projektek keretében is feldolgozzák tanulóival, hogy közvetlen tapasztalással kerüljenek közelebb egy-egy gondolatkörhöz.
Bubla Éva – a tudományos napok nevével összecsengő – BKTN („BolygónK/léTüNk”) projektje több szinten foglalkozik ökológiai problémákkal és az erre létező megoldásokkal, ember és természet viszonyával. Egy kiállítás keretén belül egyrészt bemutatja az alkotó eddigi munkásságának szűk keresztmetszetét, az előző ázsiai évek művész-aktivista munkáinak dokumentációját, azonban szem előtt tartja a fiatalabb generáció aktivizálását is.
Kulcsfontosságú kisközösségek bevonása az alkotó folyamatba, legyen szó informális közösségekről vagy intézményes tanulói csoportokról,
hiszen a közösen eltöltött idő és élmények hatására az alkotás üzenete és tanulsága integrálódik a résztvevők gondolkodásába, szemléletébe. Így a BKTN projekt középpontjában is egy olyan installáció áll, amit újrahasznosított anyagokból a tanulókkal közösen építettek egy workshop-sorozat keretein belül. Az építés során folyamatos diskurzus zajlott olyan kapcsolódó problémákról, mint a klímaváltozás, a túlfogyasztás és hulladéktermelés, de szó volt az újrahasznosítás lehetőségeiről is, illetve arról, hogy az egyén, valamint a művészet hogyan tud az említett nehézségek pozitív változásaihoz aktívan hozzájárulni. Nyílt előadás formájában később egy tágabb tanulóközönség is bekapcsolódhatott a diskurzusba, amelynek végén az installációt közösen növényekkel ültették be: üvegházként alakították ki.
További kapcsolódó programként egy – folyamatosan zajló – fotópályázat, ahol a tanulók a klímaváltozás hétköznapi életben fellelhető nyomait és az arra keresett megoldásokat örökítik meg, ember és természetének viszonyát kutatják. A pályázat célja, hogy tovább mélyítse a fiatal generáció tudását a minket körülvevő világról, illetve hogy megértsék, mi, emberek, aktívan hozzájárulunk bármilyen irányú változáshoz. Két diák, Jakab Noémi és Sipos Virág Csilla fotói a Carnegie Council for Ethics in International Affairs nemzetközi fotópályázatán is szerepeltek. A beérkező pályamunkák és a közösen elkészített installáció a BKTN kiállítás részét képezik, utóbbi pedig az iskola tulajdonában üvegházként működik tovább.
