Jagos István Róbert
Jagos István Róbert 2017-es verseskötete könyvheti toplistánkon szerepelt. Nemrég kaptuk a megrázó hírt, hogy a szegedi költőt kórházba szállították, mert öngyilkosságot követett el. Megkeresett minket, hogy szeretne beszélni mindarról, ami vele történt. Két hetet vártunk az alábbi interjú megjelentetésére, hogy Jagos állapota valamelyest stabilizálódjon.
amíg ép leszek
senkinek sem mondom el
azt a kínt ami belülről rág
nincs már nekem szerelmem
és nincs család
így nincs semmi
amiért élni érdemes
még az életnek sincs itt
semmilyen érdeke
fizikai fájdalom a lelki kín
mindegy már nekem
kötél vagy sín
százan mondják övék vagyok
csak eggyé lenni nem tudok
vitatkozhatunk napokon át
amíg az isten gödröket ás
fejemhez vághatsz minden vághatót
de ha sírni kell majd magadba bújsz
nem kérek alamizsnát
csak engedj utamra kérlek
én is siratlak majd gyönyörű szépem
amíg ép leszek te leszel velem
amíg élsz ott leszek veled
a körúton
a körúton nincsenek álmok
a körúton csak fájdalom van
magamban egyre mélyebben ások
látja hogy meghalok mégis otthagy
a körúton nincsenek gyerekek
csak régi árnyékok csupán
és jól kigondolt szerepek
az utolsó szeretlek után
a körúton már csak én vagyok
jön a fagy de én készen állok
én mindig mindenkinek valamit adok
ha nem leszek egymást ne bántsátok
az egyik fiamnak
majd eldöntitek holnap
melyiktök tart igényt panaszaimra
régi öleléseimre
a meséimre
anyátok iránti vágyaimra
a gyengeségeimre
az őrületemre
a szégyenérzetemre
az örökségetekre
egyikőtök mindenképp szeresse
majd a másikat!
A tegnapi eső
A legnagyobb gondod
levinni a cipőm a garázsba.
Mi lenne ha az összes cuccomat kérném?
Nagyított szemeid kifordulnának szemgödreiből.
Mögöttük heveny őrületté válik a harag.
Mondd, kire haragszol?
Rám? Anyádra? Magadra?
Retinád őrzi a tegnapi esőt.
Ínséges időkre
Már maszturbálni sem tudok rád.
Az idegennél is idegenebb vagy.
Csak nézem ahogy a hüvelykujjaddal
izgatod a mellbimbód
és nem értem hogy jutottunk idáig.
Valaha elég volt ha csak rád gondoltam.
Mára egy adag hús maradtál,
amit lefagyasztok az ínségesebbnél
is ínségesebb időkre.
mantra
szavakat áldozunk a szájnak
szerelmet a szívnek
kilincset a varázsajtóknak
dölyföt a diadalívnek
perceket a toporgásnak
szorongást a féltésnek
magányt az utolsó napnak
s könnyeket a befejezésnek
