Utópia
Szabadon szállok, / míg szárnyam le nem vágod, / míg Armageddonná válok, / válik a világ is. Diana Soto kortárs költő, drámaíró versei a DRÓTon!
Napraforgók
a Földközi-tenger. / Új otthon, új név. / A Nap, mint / jövőnk jelképe emelkedik ki / az őskék-színű vízből. / Domborodó hasamra helyezem / a kezem. – Megérkeztünk, te / nem szegregált világban fogsz felnőni.
Egy házasság vége
Az egész úgy kezdődött, hogy egy fürt szőlővel, egy almával meg háromféle lábszagú sajttal állított haza a közértből. Tisztán emlékszem, mert a szemembe se mert nézni, csak motyogott összevissza a kezeit tördelve, hogy tudom, Marikám, nem engedhetjük meg magunknak, de úgy megkívántam, aztán bevonult a sajtjaival a konyhába, és bekapcsolta a Bartók Rádiót.