Csokorból való világok – Pinczés József képeiről
Azt mondják, hogy aki a világokat szereti, rossz festő nem lehet.
Azt mondják, hogy aki a világokat szereti, rossz festő nem lehet.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
Szabadon szállok, / míg szárnyam le nem vágod, / míg Armageddonná válok, / válik a világ is. Diana Soto kortárs költő, drámaíró versei a DRÓTon!
a Földközi-tenger. / Új otthon, új név. / A Nap, mint / jövőnk jelképe emelkedik ki / az őskék-színű vízből. / Domborodó hasamra helyezem / a kezem. – Megérkeztünk, te / nem szegregált világban fogsz felnőni.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy fürt szőlővel, egy almával meg háromféle lábszagú sajttal állított haza a közértből. Tisztán emlékszem, mert a szemembe se mert nézni, csak motyogott összevissza a kezeit tördelve, hogy tudom, Marikám, nem engedhetjük meg magunknak, de úgy megkívántam, aztán bevonult a sajtjaival a konyhába, és bekapcsolta a Bartók Rádiót.
…nem lettem pár nap alatt Gabriel García Márquez, de legalább már tudom, hogy attól még írhatok, sőt írni kell és nem árt tudnod, hogy hol baszod el, mert elbaszhatod.