(Részlet)
Ökológiai problémákkal, környezeti válsággal foglalkozó művészként ismertelek meg. Miért fontos számodra, hogy művészként a környezettel, természettel és az ezekkel kapcsolatos problémákkal foglalkozz?
Emberként fontos számomra, hogy a környezettel, természettel a lehető legnagyobb összhangban tudjak létezni, és a művészet az egyik fő eszközöm, hogy kifejezzem az ezzel kapcsolatos gondolatokat, igényeket. Az ökológiai problémákhoz fűződő tevékenységek első lépései sem kifejezetten művészetként jelentek meg, de elkerülhetetlenül begyűrűztek a művészi praxisomba is.
Mikor kezdődött ez az érzékenység? Mi volt az első munkád, amely fákhoz, természethez, környezethez kapcsolódott?
A természet mint téma már nagyon régóta jelen van a munkáimban, azonban eleinte inkább a megfigyelés és ábrázolás tárgya volt. Az első munka, amit vízválasztóként tartok számon, egy 2012-es installáció, amelyet az Indonéz Művészeti Egyetem kísérleti művészet tantárgyának keretében, többekkel együttműködve hoztunk létre. A feladat az volt, hogy készítsünk egy installációt a várostól délre eső tengerparton, helyi anyagokból. Számomra teljesen egyértelmű volt, hogy a parton található műanyagot szeretném felhasználni: a partszakaszokat ugyanúgy, mint a lakott területeket sokszor vastagon borította a műanyag szemét. Képtelen voltam emellett elsétálni, és innen jött az ötlet, hogy egy olyan installációt építsünk, amely formailag és anyagában is kapcsolódik a helyszínhez. Így született a Spiral of Existence című helyspecifikus installáció, egy többméteres nautilusz csiga, amely a műanyagszennyezés problémájára hívja fel a figyelmet.
Közben jöttek az utazások is. Hol alkottál eddig, kikkel és miket?
2011-ben ösztöndíjjal kerültem Jáva szigetére, Yogyakartába, az Indonéz Művészeti Egyetem festő szakára tanulni. Az ott szerzett tapasztalatok, élmények és találkozások hatására más médiumok felé kezdtem el nyitni, így ma már nem festőként dolgozom.
Több mint öt évig éltem Ázsiában
(…)
Később, Indiába költözve a vegyszeres mezőgazdálkodás hatásait kutattuk. India mezőgazdálkodó ország, az utóbbi évtizedekben a műtrágyát és vegyszeres növényvédő szereket alkalmazó gazdálkodás miatt azonban rohamosan romlik a termőföld minősége, a termés apad, és évente gazdálkodók tízezrei öngyilkossággal vetnek véget eladósodásuknak.
(…)
A teljes interjút a Csillagszálló ‘TÁJ’-számában olvashatjátok. Keresd az Írók Boltjában vagy gyere el a lapszámbemutató piknikre.
A Csillagszálló TÁJ című nyári számának bemutatója felolvasásokkal, beszélgetésekkel, zenével.
Közreműködnek: Bakos Bence (vers), Virág Ila (próza)
Elhangzanak: Tokai Tamás és Móray Gergely versei
Beszélgetés: Telbisz Tamással (A Földgömb), Weiner Sennyey Tibor beszélget a nemzeti parkokról és a tájvédelemről
Bemutatjuk Bubla Éva képzőművészt
Zenél: Sztojka
HELYSZÍN: Városliget, a Királydomb környéke, a fűben. Esőhelyszín: Pántlika Bisztró
IDŐPONT: 2019. június 25., kedd, 18:00–20:00
