Új történelem könyv jelent meg gyerekeknek, jelentős torzításokkal és még nagyobb hiányosságokkal. A Történelem Tanárok Egyesületének Tankönyvelemző Műhelye 95 oldalas (!) elemzést készített az új kilencedikes történelemkönyvről. Elemzésüket összefoglalták, mi ebből a 2015. november 18-án megjelent, „csak” 10 oldalas rövid kritikából idézünk, ami maga is megdöbbentő.
A szakmai szervezet szerint „a tankönyv hemzseg a hibáktól, pontatlanságoktól, ellentmondásoktól, következetlenségektől, ugyanakkor előfordulnak benne érezhetően nem didaktikai célzatú ismétlődések is. Az egyes részanyagok nem lettek „összeérlelve”, sőt esetenként alaposan „összenézve” sem. Ez nem fogadható el egy tankönyvben.” A kérdéseket mi tettük fel, a válaszok a szakmai elemzésből valók.
De lássuk. Miért is volt szükség új tankönyvre?
„Megjelentetésének közvetlen előzménye a tankönyvpiac megszüntetése volt, melynek következtében számos, esetenként jól alkalmazható tankönyv használata lehetetlenné vált.”
Ki jelenteti meg az új történelem könyvet?
„A Történelem 9. című kötetet, a hozzá kapcsolódó digitális tananyagot és Munkafüzetet az Európai Unió támogatásával valósították meg. Kiadója, engedélyezője a magyar állam.
Lehetséges, hogy a kipróbálási időszakot követően a középiskolák 9. osztályában kizárólag ezt a tankönyvet lehet majd használni.
Mindezek miatt természetes, hogy ez a mű a szokásosnál is nagyobb figyelmet kapott.”
Mi az, ami leginkább szemet szúrt a szakmai szervezetnek?
„Egyes megfogalmazások tudománytalan következtetésre, előítéletek, hamis képzetek megerősítésére is alkalmasak lehetnek (pl. a darwini elmélet elfogadottságának lebegtetése; a történelmileg hiteles,
megbízhatónak tartott tényeknek a mondákkal, legendákkal való összemosása
(például hun-magyar rokonság); nem bizonyított eredetteória, illetve alátámasztott nyelvészeti álláspont közti különbség elmosása („törökös és finnugor elmélet”), a vallások leírásakor, összehasonlításakor (zsidó vallás, kereszténység, iszlám) előítéletes értelmezések lehetősége.”
Lehetnek tévhitek egy történelemkönyvben?
„…az őskorral, az ókori Kelettel és az európai és a magyar középkorral foglalkozó leckékben találtunk több, ma már korszerűtlennek tekinthető interpretációt és meggyökeresedett tévhitet is, amelyeken a történettudomány már túllépett. (Példák: a kettős honfoglalást az ezzel foglalkozó szakemberek ma nem tartják bizonyítottnak, azonban a tankönyv és a munkafüzet feladatai ettől eltérő álláspontra juttathatják az olvasót; makacs mítosz, hogy
„Nagy Lajos magyar birodalma partjait három tenger mosta”- a könyv egy térképpel még erre is rálicitál: négy tengert ad a magyar birodalomnak.)”
Zsidóság, kereszténység és iszlám szembeállítása?
„Alapvetően problémás az egyistenhitű vallások – a kereszténység, valamint a judaizmus és az iszlám – bemutatása és egymáshoz való viszonyuk leírása.
A zsidó vallásról ebből a könyvből nem derül ki az, hogy – ellentétben a korábbi, többistenhitű vallásokkal – erkölcsi parancsokat emelt be előírásai közé. Így a diák nem szerezhet tudomást a „szeresd felebarátodat”, „ne ölj”, „tiszteld szüleid” és a többi alapvető erkölcsi előírás egyikéről sem. Így
erről a vallásról ebből a könyvből azt a benyomást lehet szerezni, hogy nem más, mint egy korábban emberáldozatot is elfogadó, bosszúálló Istenség követése. De az iszlám erkölcsi parancsaira, morális tartalmára is alig derül fény.
(A nem keresztény világértelmezések közül a mágia pedig nem más itt, mint gonosz, ártó praktika.) Mindezzel szemben a keresztény vallásról éppen az nem derül ki, hogy Istene ugyan szerető és megbocsájtó, de tartogat egy túlvilágot is, ahol szigorú büntetést kaphatnak az emberek. E módosítások hatására
a kereszténység a zsidó vallás éles ellentéteként jelenik meg, az iszlám pedig ezektől függetlenül lebeg.
Ezt erősíti, hogy az Újszövetségből a tankönyv nem idézi azokat a részeket, amelyekből egyértelművé válik, hogy a kereszténység folytatója és nem eltörlője a judaizmusnak.
Az emberáldozathoz fűződő hiedelmeknek kizárólag a zsidókhoz kapcsolása, és túlhangsúlyozása, a vérvád illetve a Jézus elítélése körüli homályosság, vagy a mai hívő zsidók és a farizeusok közötti zavaros párhuzam – az alkotók szándékától függetlenül, vagy azzal épp ellentétesen – antijudaista értelmezésnek is teret adhat.”
Térképek?
„A térképek pontatlansága, hibarengetege önmagában megkérdőjelezi a tankönyv alkalmazhatóságát. A könyv 58 térképéből (ezen belül 3 csata-rekonstrukciós rajz és egy térképvázlat) csupán 4 (!) nem hibás vagy problémás.”
Szent Korona? Az miaz?
„A Szent Korona – amely kerettantervi fogalom – látszólag hangsúlyosan jelenik meg a tankönyvben, mivel több helyen szerepel a fotója. Ugyanakkor semmilyen információ nem olvasható róla; s a digitális tananyagban sem található meg a szóban forgó anyag.”
Alkalmas-e ez a történelemkönyv arra, amire szánták, vagyis hogy történelmet tanítsanak belőle gyerekeknek?
„Bár mennyiségre elegendő a muníció, összességében azt gondoljuk, hogy a történelmi megismeréshez fontos alapkompetenciák (például az önálló információszerzés, lényeg kiemelés, szövegértelmezés, térbeli tájékozódás, kritikai gondolkodás, források ütköztetése stb.) fejlesztéséhez nehezen vagy nem alkalmazható ez a tankönyv. (…)A kísérleti megnevezés nem mentheti a kiforratlanságot, a hibák tömegét, az alkalmazási nehézségeket.
A tankönyvet és segédleteit ezen a készültségi szinten nem lett volna szabad diákok kezébe adni; különösen elfogadhatatlan, hogy már a második tanéve ebben a formájában kényszerülnek használni az iskolák.
Elengedhetetlennek tartjuk a haladéktalan átdolgozást, a jelzett hibák mielőbbi javítását.”
A TTE Tankönyvelemző Műhelyének kritikájának összefoglalója
a Kísérleti Tankönyvek Történelem 9. című kötetéről,
a hozzá kapcsolódó digitális tananyagról és Munkafüzetről itt érhető el teljes egészében.
A bírált mű adatai:
Történelem 9. Kísérleti tankönyvek (2014) Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Tananyagfejlesztő: Dr. Németh György egyetemi tanár (I., II., III. V/36.) és Borhegyi Péter középiskolai tanár (IV., V.)
Alkotószerkesztő: Füzesiné Széll Szilvia
Vezetőszerkesztő: Kojanitz László
Tudományos szakmai lektor: Dr. Závodszky Géza főiskolai tanár
Pedagógiai lektor: Németh György középiskolai tanár
A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató
