Fantasztikus kisfilm került elő Weöres Sándorról
Weöres Sándor pécsi éveiről beszél a Pécsi Körzeti Stúdió 1979-es felvételén. A nagyon sok szempontból egyedülálló felvételt a Csorba Győző Könyvtár archívumának munkatársai töltötték fel.
Weöres Sándor pécsi éveiről beszél a Pécsi Körzeti Stúdió 1979-es felvételén. A nagyon sok szempontból egyedülálló felvételt a Csorba Győző Könyvtár archívumának munkatársai töltötték fel.
Mi a képregény? Miért érdekes a képregény? Művészet-e a képregény? Van-e magyar képregény? Miért van ilyen kevés női képregény alkotó? Miért van olyan sok amerikai zsidó képregény alkotó?
Három évvel ezelőtt kitalálta Anna és Tibor, hogy 2019-ben lesz egy közös verses felolvasóestjük, amelynek a címe „Bárhol Európában” lesz. Most meglátjuk hol vagyunk bárhol és az a bárhol Európában van-e még?
A lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban és 2019-ben. Peter Handke egy versét és Olga Tokarczuk prózáját ajánljuk olvasásra ez alkalomból a DRÓTon.
„Az életben folyamatosan jelen van számomra a kettősség, külföldinként és mégis „magyarként” látni és tapasztalni az eseményeket. A munkahelyemen kívül a metrón könyvbe süllyedt arccal vagyok megtalálható” – a vietnámi születésű, de három éves kora óta Magyarországon élő Tung verseit olvashatjátok a DRÓTon.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
A 2009-ben indult, idén 10 éves BODY.RADICAL, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát.
Mert műveltség nélkül nincs valódi gazdagság, nincs valódi boldogság. A műveltséget fejleszteni és mélyíteni kell, s erre az oktatás mellett, az egyik legjobb és legfőbb eszköz a művészet. Különösen jó az, ha helyi művészek teszik ezt, hiszen az ő lehetséges feladatuk saját közösségük művelése, emelése, fejlesztése.
– A DRÓTon a Kultlab50, a győri képzőművészek alkotásai fogászati anyagokból című kiállítás megnyitójának teljes szövegét olvashatják.
Bek Balla Mónika fotóművésszel beszélgettünk a Bor, mámor, Bénye fesztiválon. Az interjú előtt a kiállítás megnyitóját olvashatjátok a DRÓTon.