Mesemondók márpedig vannak
De a mese csak a gyerekeknek való, nem? Hát nem. – Zalka Csenge Virág könyvéről Stenszky Cili írt a DRÓTon.
De a mese csak a gyerekeknek való, nem? Hát nem. – Zalka Csenge Virág könyvéről Stenszky Cili írt a DRÓTon.
„Gyakran elgondolkodom azon, hogy manapság hányszor érint kezünk billentyűzetet és hányszor emberi bőrt? Hányszor ölelünk meg valakit egy nap, és hányszor küldünk sms-t? Nehezünkre esik-e megmondani valakinek személyesen, ha értékeljük egy képét vagy munkáját, amit a Facebookon lazán belájkolunk? Érezzük-e még az igényét annak, hogy bátorítóan megveregessük a másik vállát, megöleljük, ha szomorú, vagy ha úgy érezzük, repesik bennünk az öröm?” Gergely Edó
Tegnap a Nemzeti helyett a Patyolat Próbaüzemben kötöttem ki – és nem bánom, hogy így alakult. – Turbuly Lilla írása a Senki se mer egyedül élni című új Formanek-Pusztai darabról a DRÓTon.
Ez a rongydarab volt a Marika kezében, amikor megtaláltuk a holttestét. A Marika évtizedek óta a múzeumban takarított, saját halottunknak tekintjük. – Ferdinánd Zoltán írásából és Nagy M. Hedvig fotójából mindent megtudsz a művészetről, azt is, amiről eddig lövésed sem volt.
Látja, kedves, milyen furcsa. Most látom utoljára ezeket a lámpákat. Most látom utoljára a Dunát. – Görömbölyi Dávid írása a DRÓTon.
A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. – Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.
A legrövidebb kiállításmegnyitót – állítólag – Weöres Sándor tartotta, valamikor a hatvanas-hetvenes években. Weöres megjelent a várakozó közönség előtt, éppen úgy, mint most én, felnézett a plafonra és azt mondta: „Lóg egy fonál az égből.” – majd hozzátette: „A kiállítást megnyitom.”
Ez volt minden idők legrövidebb kiállításmegnyitója.
Maguknak nincs ilyen szerencséjük.
Rejtő Jenő költőként indult, majd óriássá lett, de előtte még dobta a Macát. Szó szerint. Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel – a 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv szerkesztő-szerzőjével – beszélgettünk.
Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti váltakozások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást?
A szerző nem az isten, hanem az állatok felől közelíti meg az ember képét. Szerinte az ember is állat. Ez a világnézete és írt belőle egy egész regényt.- Az álnéven író Lascar első regényéről Bak Rita recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.