Az ismeretlentől való rettegés, avagy félelem és reszketés Poe és Lovecraft társaságában
207 éve született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista. A költő születésének alkalmából a DRÓTon most olvashatjátok Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című 2015-ben megjelent könyvéből a Poe és Lovecraft titkaival foglalkozó esszét.
Reménytelenséget kiabálok!
„A cigányság nem fontos úgy érzem, a mai többségi társadalmunknak. Pedig lehetne az.” – Jónás Tamás költő, író, nyers és szókimondó őszinteséggel beszélt cigányságról, életről és irodalomról, reményről és reménytelenségről, kivándorlásról és a nagy magyar valóságról. Csak önismeretre és önvizsgálatra is képes és hajlandó olvasóinknak ajánljuk interjúnkat a DRÓTon. Költőnk a Magyar Kultúra Napján a Magyarországi Roma Parlamentben olvas fel.
Szedd fel az írót…
…persze csak ha éppen arra jársz amerre ő. Sőt, befolyásolhatod is az útját! Jack London születésnapján Centauri az első hazai író-olvasó találkozójára indult. Zsebében öt rongy, kétszáz névjegy, és arra megy, amerre viszik. Összefoglaló egy zseniális prózaíró őrült ötletlének előzményeiről és első napjáról a DRÓTon.
Három szonett hét elején
Indítsd a hetet verssel! Hétvári Andrea legutóbbi verseskötetéből a Kert retorikájából olvashattok három gyönyörű szonettet a DRÓTon.
Megnyílt végre a Bádogelefánt!
Formanek Csaba a budapesti színházi élet egyedi figurája, akit a kezdetektől fogva követek, figyelek, becsülök. Csaba két darabomat is megrendezte, eljátszotta az általam megírt Diogenészt, és közben – talán nem túlzok –, barátok lettünk. Ez az írás nem a közös darabokról, a Radikális Szabadidő Színházról, nem az elmúlt évekről, és még csak nem is a barátságunkról fog szólni, hanem a Bádogelefánt kapcsán arról, hogy mi az igazi színház, mi az igazi költészet, mi az igazi művészet és élet. Nagy szavak. Azok.
A nemek harmóniája – Plutarkhosznál
Egyedülálló és magyarul mindeddig publikálatlan, közel kétezer éves, primőr szöveget olvashattok a DRÓT Világirodalom Sorozatában! Plutarkhosz házassági tanácsadójából most megtudhatjátok, hogy bizony már a régi görögök szerint is létezhetett tökéletes szimbiózis férfi és nő között, igaz ez az akkori normáknak megfelelően korántsem egyenrangú kapcsolatot takart. Szerkesztőnk, Petneházi Gábor fordítását bátran ajánljuk minden gender-kékharisnyának és tradícionális hímsovinisztának, de különösen azoknak, akik egyszerűen csak arra kíváncsiak, hogyan is képzelte a Párhuzamos Életrajzok írója a nemek harmóniáját.
…nem mindig a legnagyobb és legújabb idegen költők hatnak igazán a jelentős magyar költőkre
A DRÓTon Gömöri György lapunk főszerkesztőjének, Weiner Sennyey Tibornak egyik állítását, és Szörényi László professzor korábban megjelent esszéjét ekézi irodalom elméleti kérdéseket piszkáló publicisztikájában. Közöljük? Jó hogy!
Virágot Algernonnak egy pesti öltönyüzletben
Alessandro Baricco Novecento című művéből készült monodrámáját adta elő legutóbb Ilyés Lénárd egy különleges helyszínen: a MrSale öltönyüzletben. A DRÓTon most bepillanthattok az előző előadásba, és megtudhatjátok hogyan jelentkezhettek a legújabbra, az Algernon-effektusra.
„Lugosi Béééééla, segíííííts!”- beszélgetés Lőrincz L. Lászlóval
Zombikról, vámpírokról, a „keleti emberről”, készülő regényéről, napi munkáról, példányszámokról, arról, hogy megéri-e írónak lenni, vagy sem, és céljairól beszélt a DRÓTnak eladott könyvei példányszáma szerint Magyarország legsikeresebb írója: Leslie L. Lawrence alias Lőrincz L. László.
Krasznahorkai egy dabasi buszmegállóban
„Már nem érdekel, hogy meghalok, mondta Korin, majd hosszú csend után egy közeli bányatóra mutatott: – Azok ott hattyúk?” – ez az idézet is szerepel a második „Gondolatmegállóban” Dabason.