Kétlem, hogy sokan tudnák rólam, hogy ki is vagyok valójában, hisz a nevemet nem ismeri senki. Pedig éjszakákon át szoktam énekelni, amikor a tűznél melegedem. Tény azonban, hogy manapság senki sem gyújt tüzet. Így teljességgel ki is estem az emlékekből. Kívánkozom oda vissza, hiszen mindenkinek vágya, hogy körülötte forogjon a szó, rá essen a fény. Ki is vagyok valójában? Megjelenhetek apró törpe alakjában, ölthetem öregasszonyok rongyos kendőjét magamra, kiknek elbújhatok a kezében. Legalábbis, így beszélték. Most azonban, megunván a fecsegő némbereket, akikbe legutóbb belebújtam, átpártolok a másik oldalra, ahol a férfiak kockáznak. Beállok közéjük, figyelem, ahogy mormolják maguk elé a sikert, ahogyan szorítanak érte majd végül reményvesztetten a levegőbe öklöznek. A játék megköveteli figyelmüket, közben alig beszélnek. Mígnem megunják, elkezdenek történeteket mesélni, vicceket mondani, nyerteseket felemlegetni. Én is a nyertesek közé tartozom. Nem volt még senki, aki kitalálta volna, hogy ki is vagyok. Hiába fogadtam velük, hiába ügyetlenkedtem, igyekeztem szómorzsákat hagyni beszélgetéseink során, azok állandóan mellétrafáltak és eltévedtek, valahányszor szóba került a kérdés. Most előjöttem a homályból, hogy bemásszak a fejekbe, hogy gondolataik csak körülöttem forogjanak. Az őrületbe kerget ez a valótlanságérzés. Mennyivel könnyebb lenne, ha tudnák rólam. Azt, hogy ki vagyok és hogy hívnak.
Az összegyűltek közül senki sem felel meg a célnak. Dolgozó emberek ők egytől egyig. De nini, egy fiatal férfi, talán húsz éves. Elragadó a nemtörődömsége. Amint hazafelé indul, a nyomába szegődöm, és házának küszöbe előtt egy lépéssel megszólítom, kipuhatolom, miért ilyen, habár sejtem. Ekkor nem vagyok más, csak egy fülcsengés.
A távol neki közel, a közel távol, így nem fog ellenállni az ajánlatnak, amit felkínálok neki. Elkezdtem faggatni, hogy kiféle, miféle. Kósza és kitérő válaszai egyenes kérdéseimre nem leptek meg. Lecsurrant a szája szögletéből a szerelem deleje. Mutatóujjamat alátettem, majd szétmaszatoltam az ujjam hegyén. Megszagoltam. Vörös hajú lány… idősebb tőle… a hegyek között lakik… tölgyfák takarásában. Na persze, ez olyan tudás, amit csak akkor használhatok, ha elhiszi, amit lát, amit hall. Név szerint, engem. Elejtettem egy bíbor színű fonatot, amit egy róka farkának a szőréből sodortam össze. A fiú észrevette a küszöbre tett csimbókot, lehajolt érte, zsebre vágta. Még nem lát engem igaznak, majd csak később.
A JAKkendő-díjat a József Attila Kör (JAK) és a MrSale Öltönyüzlet alapította.
négy évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy első kötetük kiadásával segítse ígéretes fiatal szerzők pályájának indulását. A díjnak köszönhetően eddig Szil Ágnes Tangram, Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen és Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora című kötete látott napvilágot a JAK-füzetek sorozatban. A mosolygó zsonglőr 2016 őszén kerül majd a könyvesboltokba.
Fekete I. Alfonz 1986-ban született Szabadkán. 2006 és 2007 között az Amerikai Egyesült Államokbeli Readingben folytatott tanulmányokat, 2007-től a Szegedi Tudományegyetem anglisztika alapszakán tanult, ahol az irodalmi szerkesztő specializációt választotta szakpárnak. Itt alapította meg csoporttársaival az Ad Astra folyóiratot, amely három számot élt meg nyomtatásban. 2010 és 2015 között az újvidéki Híd folyóirat irodalommal és kultúrával foglalkozó fiatalok alkotta csoportjához tartozott. 2014 óta a Próza Nostra állandó munkatársaként recenziókat ír a kortárs fantasy és ifjúsági irodalom témakörében, a terület szakértőjeként közreműködött a POPJAK rendezvényein is. A József Attila Kör tagja.
A díjátadón köszöntötték azt a fiatal grafikusművészt is, akinek az alkotását mostantól megtalálhatjuk majd a JAKkendő-díjas köteteken. A logó tervezője Solymosi Mór, a Budapesti Metropolitan Egyetem Grafika intézetének hallgatója, a hazai kortárs képző- és iparművészet és a fiatal irodalom képviselőinek találkozási pontjául szolgáló Rombusz Műhely, valamint a Contextus.hu egyik alapító tagja. Több rangos hazai design esemény, mint például a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET), a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) vagy az Arany Rajzszög Társaság (ART) által szervezett kiállítások résztvevője. Munkája 2015-ben szerepelt a Magyar Design Évkönyvben.
A JAKkendő-díj Magyarországon ritka és kivételes módon magánalapítású szépirodalmi díjként jött létre 2012-ben. A díjat a József Attila Kör és a MrSale Öltönyüzlet alapította. Pályázni novelláskötettel, kisregénnyel, regénnyel vagy egyéb szépirodalmi prózai munkával lehetett. A zsűri tagjai a pályázatra beérkezett több mint 30 kézirat közül választották ki azt az alkotást, amely a szerző első köteteként láthat napvilágot nyomtatásban, a nagy hagyományú JAK-füzetek sorozatban. A díjnyertes kötet szerzője 200.000 forint pénzjutalomban részesül a JAKkendő-díj alap támogatásával.
A JAKkendő-díjat a József Attila Kör (JAK) által felkért szakmai kuratórium ítélte oda, melynek tagjai idén Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, Lapis József irodalomtörténész, valamint a JAK-füzetek könyvsorozat szerkesztői, Balajthy Ágnes és Borsik Miklós voltak.
