U. Hurelbaatar versei
A DRÓT világirodalmi sorozatában most részleteket olvashattok a mongol költő „Klasszikus haiku” – című megjelenés előtt álló kötetéből és a versek fordítójával egy interjút. A verseskötet a Balassi Kiadónál fog megjelenni.
Inzultus
Októberben jelenik meg az egyik legkiválóbb fiatal délalföldi prózaíró – Bene Zoltán – új novelláskötete. A DRÓTon most részletet olvashattok a kötetből, és a könyvbemutató ajánlóját és megtaláljátok nálunk.
Gömöri György Ted Hughesról
A Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában.
Hó
Ted Hughes „Hó” című versét a DRÓT most induló világirodalmi sorozatában itt olvashatják először magyarul. A vers Assiáról, a költő második feleségéről íródott, aki Sylvia Plath-hoz hasonlóan öngyilkos lett. Hughes később mégegyszer megnősült és halálig boldogan élt Devonban.
Emberevő óriások rajzfilmen?
Már ennyiből is sejthető, hogy nem átlagos gyerekmese veszi kezdetét, amikor az Attack on Titan/Shingeki no Kyojin új japán anime első évadjáról van szó.
Eljövendő zord napok
Vajon meddig folytatható az ember mindent kizsákmányoló, és a nagyobb haszonért bármit eltaposó életmódja?
Talált napló tenger-közelben
Feljegyzések Outis, alias: Pán Simon utazásaiból. avagy: kísérletek belső „hullámok” idézésére, idomítására.
A költő vándorévei – Vörös István 50
Vörös István József Attila-díjas – és sok más díjjal kitüntetett – költő, író, drámairó, kritikus, apa, kutyatulajdonos, tanár, barát, bohemista és jóember ma ötven éves. Örülünk. A DRÓTon most Vörös István és Acsai Roland dialógusát és a költő két versét olvashatják.
Tolnai Ottó két verse olvasható itt és egy meghallgatható a szerző előadásában
Nagy József Budapesten adja elő Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című könyvének versei alapján készült előadását. A DRÓTon most Tolnai Ottó két versét olvashatják és egyet pedig meghallgathatnak a szerző felolvasásában.
Pannonius gorillája, avagy korpát a disznóknak
A könyvecske tetszetős, erről Gyulay Líviusz másodközlésben a versek mellé biggyesztett illusztrációi gondoskodnak, no meg a kalligrafikus latin címek, amelyek a járatlan olvasóban még azt az illúziót is kelthetik, hogy az újraköltő pennáját maga a nagy Pannonius vezette, vagy legalábbis az ő versei jelentettek valamiféle előképet a kötethez. A dolog azonban már itt elferdül; más keze vezette ugyanis azt a bizonyos pennát, illetve mással verték a csalánt, akarom mondani: zörgették a harasztot.