Markovics Roland
Acsai Roland: Mióta van MondoCon? És hogy jött az ötlet?
Markovics Roland: Az első MondoCon 2009 októberében került megrendezésre a Hungexpóban. A kiadó szeretett volna egy olyan saját brand alatt (lásd a magazint) futó minőségi, változatos programokat tartalmazó rendezvényt kínálni a hazai szubkultúra rajongóinak, akik a jó társaság és a közösségi élmény miatt is szívesen kimozdulnak. A közösségépítés és megtartás, a nyitottság, a társaságban megélt élmények fontos eleme a conjainkak.
Külföldön is vannak hasonló rendezvények?
Természetesen! Az egész con (convention) kultúra külföldről, pontosabban Amerikából indult útjára. Európában számos országban szerveznek évente akár több alkalommal is kisebb-nagyobb animeconokat, sok rendezvény akár már 10 vagy akár 15 éve is mehet (a legelső amerikai conok pedig idén már legalább 25 éve futnak) töretlen vagy egyre növekvő sikerrel.
Ki szervezi?
A MondoCont az indulás óta egy erre a célra alakult, professzionális rendezvényszervezői csapat szervezi. A stáb célkitűzése megfogalmazva az, hogy szeretjük, amit csinálunk, tapasztalatunk és szakértelmünk is van hozzá, emellett rugalmasak vagyunk újítani, új dolgokat kipróbálni.
Te öltöztél már be cosplayes ruhába? Ha igen, minek? Ha nem, minek öltöznél be?
Egyetlen alkalommal, még egy régi Pecsás Animeconon. One Piece animéből Roronoa Zoro cosplaybe bújtam.
Melyik volt a legjobb cosplayes ruha, amivel találkoztál? Az ár számít, vagy az ötletesség, vagy a hasonlóság?
Mivel évek óta járok conokra, így volt szerencsém nagyon sok ötletes és kreatív cosplayt látnom, ezért nem is tudnék külön kiemelni. Szerintem az ötletesség és a hasonlóság egyenlően fontos. Plusz sok dolgot meg lehet oldani olcsó(bba)n is, ez is a kreativitást növeli.
A cosplay művészet szerinted? És az anime, meg a mangafüzetek?
Erről a témáról nagyon hosszú vitákat lehetne folytatni, hogy az-e vagy sem. Valaki annak tartja, és van, aki nem.
Mikor alapítottátok a Mondo Magazint? És hogyan áll össze egy szám?
2007 májusában jelent meg a magazin első száma. Egy számban változatos tartalom van, amelyeket különböző rovatokba rendezünk (anime és manga bemutatók, japán kultúra, kreatív rovat, gaming, zene, könyvek, közösség stb.) igyekszünk egyrészt aktuálisak lenni, így a rovatokban gyakran vannak időszerű cikkek, ami valamire reflektál éppen (egy megjelenés, premier, fesztivál stb.) illetve szoktak lenni témák is, amire több cikket fűzünk fel, akár több különböző rovaton belül. Az aktualitás és exkluzivitás mellett fontos elem még az érdekesség-faktor is és az információforrásként való hasznossága (főleg a kultúrás cikkeinknél).
A MangaFan mangakiadó milyen kapcsolatban áll a Mondóval?
A MangaFan a Mondo magazin kiadója. A két tevékenység (a magyar mangák kiadása és a hazai szubkultúra magazinja) kb. egy időben (2007 tavasza) indult el a kiadónál.
Mi a kedvenc mangád? Mindig eredeti japánból fordítotok?
Mivel nagyon széles az érdeklődési köröm, így nem tudok megnevezni kiemelt kedvencet, ráadásul a műfajokban is mindenevő vagyok. Természetesen az idővel az ember érdeklődése is változhat, mostanában egyre inkább a komolyabb, felnőtteknek szóló (ún. seinen) történetek kötnek le, míg fiatalabb éveimben döntően fiatal fiúknak szóló (ún. shōnen) akciós/dráma vagy sci-fi mangákat olvastam. Természetesen az általunk kiadott mangasorozatok is ebbe a körbe tartoznak. És a másik kérdésre válaszolva: igen, mindig eredeti, a japán kiadótól kapott példányokból fordítjuk a mangáinkat.
Mikor ismerkedtél meg az animével?
Először nem tudatosan a hazai tévékben vetített ún. World Masterpiece Theatre animékkel (Nils Holgersson, Múmin, Csip-csup csodák, Maja, a méhecske stb.), tudatosan pedig baráti ajánlása gimnázium első osztályában, 1996-ban. Első körben mecha/sci-fi vonalon kerültem ismertségbe velük (Shinseiki Evangelion és Macross sorozatok) utána ez a kör és a műfajok jelentősen bővültek az évek során.
Mi a kedvenc animéd? Sorozat is lehet.
A mangás kérdés után itt sem tudok kiemelni egyértelműen kedvencet az évek alatt kialakult tág érdeklődési köröm miatt: számos műfajt és azon belül sok címet tudnék sorolni, ami tetszett és ajánlanám megnézésre.
Miyazaki a király? A fia animéjéhez/animéihez mit szólsz? Az alma milyen közel esett a fához?
Nagyon szeretem – mint nagyon sokan itthon másik is – Miyazaki mozijait egyedi stílusa, hangulata és belső üzenetei miatt, de rajta kívül szerintem van még jó pár olyan tehetséges és egyedi stílusú rendező, aki figyelemre érdemes. Miyazaki Gorō eddig rendezett animéi nem sikerültek rosszul a fogadtatást látva, véleményem szerint nem árt még, ha az idős mester –most, hogy jobban ráér visszavonulva – azért a háttérből nyomon követi fia szárnybontogatását.
Miben más egy anime, mint egy Disney, Pixar etc. rajzfilm?
Talán legfőképpen abban, hogy erősen a japán kultúra (nyelv, szokások, történelem, hiedelmek, szimbólumok, popkultúra stb.) bemutatására és exportjára épít, sokkal kísérletezőbb az említett amerikai stúdióknál mind témaválasztásban és technikai megoldásokban – na és persze nem fakadnak dalra bennük a szereplők párpercenként.
Aki az animét szereti, az általában a japán kultúrával, művészettel, filozófiával is megismerkedik, vagy ez nem általános?
Szerintem erős korreláció van a kettő között, az olvasó és conokra járó közönséget (vagy azon belül csak a szubkultúrában levő ismerőseimre gondolva).
Mekkorára becsülöd a magyar mangaolvasó tábort? Gondolom, az anime-nézőké ennél is nagyobb.
Magas az átfedés a két tábor között (vagy akár a conrajárók között), valamivel mindenképpen magasabb az animenézőké, mivel sokaknak az első találkozási pontja a tévében adott animék kapcsán volt és nem a mangákkal. Szerintem jelenleg a hazai szubkultúra saccra olyan 20-25.000 aktív tartalomfogyasztó embert mondhat a magáénak, a mangaolvasók számát kb. az animézők felének/kétharmadának tippelném.
Mi a helyzet a magyar mangarajzolókkal? Vannak? Jók? Ki szeretnél emelni néhány nevet?
Az évek alatt nálunk is kinevelődött (részben a magazin és a conok ráhatásának köszönhetően) egy olyan réteg, aki egyrészt ilyen művészeti pályára ment továbbtanulni, netalán ezen a területen szakmai karriert futott be, miközben megpróbálkozott a saját története kiadásával. Van pár ilyen lelkes és tehetséges alkotónk, velük és a művükkel a magazin keretein belül nem egyszer foglalkoztunk már, illetve a MondoConokon is megtalálhatóak a saját szerzői kiadványosok standjánál.
Köthető ez a rajongás életkorhoz? Szerintem nem kifejezetten.
Szerintem sem, elég nagy az életkori szórás a szubkultúránkban élők közt, ez jelenleg nagyjából a 10-12 év és a 30-35-ös zónák közt oszlik meg. Annyi megjegyezhető még, hogy a főleg a fiatal kiskamasz generációból évek óta folyamatos az utánpótlásunk, míg a most 30 fölé lépett aktívan rajongó korosztályból kerülnek ki a „90-es évek eleji hőskorszak” első hazai animései. (Illetve a már családot alapított legelső generáció gyerekei egyből belecsöppennek ebbe a sajátos hobbiba/életformába így innen is van már némi frissülés).
Voltál-e már Japánban?
Nem, még nem volt szerencsém kijutni, de a jövő tervei közt szerepel úticélként.