Kazuo Ishiguro, a Nobel-díjas óriás
Kazuo Ishiguro, japán származású brit író, a késleltetés mestere, megkapta a 2017-es irodalmi Nobel-díjat. A magyarul is olvasható Az eltemetett óriás című könyvét ez alkalomból Lévai Juli ajánlja a DRÓTo
Kazuo Ishiguro, japán származású brit író, a késleltetés mestere, megkapta a 2017-es irodalmi Nobel-díjat. A magyarul is olvasható Az eltemetett óriás című könyvét ez alkalomból Lévai Juli ajánlja a DRÓTo
Határ-Vajdaság a tematikája a legújabb Csillagszállónak, aminek a DRÓTon most nem csak a teljes tartalomjegyzékét olvashatjátok, hanem részleteket is a lapból. A lapot olyan szerzők fémjelzik, mint Danilo Kiš, Fekete J. József, Terék Anna, Tóbiás Krisztián, Bíró Tímea, Hernyák Zsóka, Lennert Móger Tímea, Formanek Csaba, Ferdinánd Zoltán, míg a vajdasági magyar irodalom helyzetéről, közérzetről, a határhelyzetről Bencsik Orsolyával, Beszédes Istvánnal és Orcsik Rolanddal beszélgettek, amiből most részleteket olvashattok a DRÓTon.
Azokhoz szólok ebben az üzenetemben, ezekben a kétségtelenül utolsó időkben, akik vagy magányos lelkeknek, vagy nehezen összetartó, ritka közösségek tagjai még, akik nem váltak védtelen prédájává felfedezésem első hullámának, akik még szabadok, akik még tiszták, akik még hisznek az emberi kapcsolatokban. Ezt most és itt újra hangsúlyoznom kell. Csak nektek. Hallgassátok meg egymást, nincs szükségetek a hallgatógépre, bármennyire is beteljesíti valamennyi vágyatokat. – A Hallgatógép című elbeszélés is benne lesz Weiner Sennyey Tibor hamarosan megjelenő Anakronista című kötetében. A novella egy korábbi változatát olvashatod a DRÓTon.
Úgy hitte, hogy végtelen sok energia van jelen minden pillanatban, s hogy ezt az energiát meg lehet csapolni, s mindenkinek juthat belőle. Természetesen ezt az ötletét még életében látta eltiportatni az energiaiparban érdekelt pénz és hatalom által. Úgy hitte, hogy végtelen sok lakott világ vesz minket körül, s van közöttük olyan, amelyen emberek élnek. A készülék, Tesla hagyatéka, vagyis a pomázi lelet képes lett volna energiát nyerni, és információt küldeni és fogadni – bárhová és bárhonnan.
Párbeszédbe léphet-e a kortárs művészet a „hétköznapok emberével”? Mitől lesz jó egy szobor? Mitől működik egy festmény? Mit gondolnak erről saját munkáikon keresztül maguk az alkotók? Sorozatunkban Formanek Csaba portréfilmjeit mutatjuk be, melyeket az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén készített.Az első három kisfilmből Fekete Attila fotóst, Hidvégi Petra kísérleti keramikust és Retkes Máté szobrászt ismerhetitek meg.
Kevés szimbolikusabb eseményt tudtam volna elképzelni, mint éppen ezt. A nácik felrobbantották a Lánchidat, benne a Hamvas hangját rejtő lemezkét is. Elmeséltem, hogy mindössze ennyim van, ez az egy cím, hogy „Aenona, a halott város”. Elmosolyodott. Azt mondta, hogy ha segítek a földjein a betakarításban, akkor ő elvisz Aenonába. Így is lett. – Weiner Sennyey Tibor esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
A fiatal Orbán Viktort visszahozzák a jövőbe és lekever egy hatalmas sallert az idős Orbán Viktornak. Itt a nyár slágere és klipje.
Anyu, mi az a jugó? A Jugó az egy ország. Igazából Jugoszláviának hívják, csak mi úgy becézzük, hogy Jugó. Az anyu földrajzot tanít a helyi általános iskolában, azért fogalmaz ilyen tanárosan. De akkor miért nem jugócska? Mert az már túlzás lenne. És hol van ez a Jugó? – Ferdinánd Zoltán írását Nagy M. Hedvig fotóival kísérjük a DRÓTon.
Jodorowsky, a chilei film- és színházrendező, író, költő, producer, vallásfilozófus és még sorolni lehetne – szóval igazi polihisztor, legújabb filmjében – a Végtelen költészetben – erre is válaszol. – Lévai Júlia írása a DRÓTon.
A pszichológus ott van mindenkiben, akár szakmabeli, akár egyszerű takarító, boltos vagy éppen gazdasági igazgató. Lafferton Luca írása Enyedi Ildikó filmjéről a DRÓTon.