Szarka Fedor Guido kiállítása a Tulipános házban
Kiállítás Szarka Fedor Guido festményeiből, grafikáiból. Közreműködik Weiner Sennyey Tibor. Ingyenes, regisztrációhoz kötött program. Részletek a DRÓTon.
Kultúrharcot azok vívnak, akik gyengén állnak a kultúrával…
„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Likvidátor, a felszámoló
Sikerrel járhat-e korunk embere, ha újra szeretné teremteni az önmagáról alkotott képét? Lehetséges-e új sorsot építeni magunknak? Az öntudat legmagasabb szintjén képesek vagyunk-e irányítani a világot? S végül mit látunk, ha belenézünk a tükörbe az elszámolás napján?
Ha a művészetnek vége, akkor az értelmes emberi életnek van vége
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.
A méhészet múzeuma – Adam Zagajewski két verse
Adam Zagajewski, lengyel költőnek több kötete jelent meg angolul és más nyelveken, így magyarul is: pár éve Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat kapott, meg ahogy nekem írta, Szőcs Gézától egy kitűnő üveg pálinkát. Költőként tehát mindenütt elismerték, bár hangsúlyozottan liberális nézeteit, „kozmopolitizmusát” volt, ahol nem verték nagydobra. Adam Zagajewski tavaly, 2021-ben hunyt el.
Meghalt Alexander Brody
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
„A posztnemzeti kor, amelyben élünk…”
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.
Acsai Roland: Farkasok
A Farkasok című dráma egy modern Az ember tragédiájaként is felfogható. Lírai, költői darab, aminek cselekménye epizódokban bontakozik ki. A kiinduló szituáció egy világvége utáni állapot, de nem teljes világvégéről beszélünk, hiszen nem pusztult el minden, megmaradt néhány isten, és megmaradt egy emberpár, akik újra benépesíthetik a földet. Feltűnik azonban egy démon, aki le akarja győzni őket, és meg akarja gátolni az emberpárt abban, hogy a világot megteremtsék. A darabot ezen a hétvégén Budapesten a Kettőspontban adják elő. Részletek a DRÓTon.
A szél ötven árnyalata
„A finnyás vadász, ő, /
a bácsikám harminchét nő szüzességét vette el. /
De hova tette őket, kérdezgettem gyerekfejjel. /
Talán lepréselve, kiszárítva berakta őket a vitrinbe?”
Téli kirándulás
A magyar migránsok, akiknek sikerült átjutnia a határon, azok a közeli menekült táborba kerültek és a másnapi híreket forró teával és vajas kenyérrel a kézben hallgatták végig. Többjüknek a hallottaktól könnybe lábadt a szeme.