A mai emberiségre leselkedő veszély részben a maszkulin intellektuális tudat egyoldalú patriarchális fejlődéséből adódik, ami nincs egyensúlyban a lélek matriarchális világával. A nyugati világnak el kell jutnia egy olyan szintézishez, ami magában foglalja a női világot is.
E. Neumann
Káli
Káli Shiva felesége, Párvati / Durga egyik megnyilvánulási formája. Lényét összekapcsolják a shaktival, a világegyetemet átható alapvető női, teremtő, kreatív energiával. Káli jelentése: fekete, és az idő ereje. Ő az Idő, a Változás, a Hatalom, a Teremtés, a Megtartás, a Rombolás, az Átalakulás, a Halál, az Újjászületés istennője. Shivával egyesülve világokat teremt és pusztít, van egy rettenetes, rosszindulatú démonölő aspektusa, de van egy jóindulatúbb megjelenési formája is, ahol fiatal, gyönyörű, és mosolyog.
Haragvó istennőből megváltó istennővé válik, aki a halálon aratott győzelem szimbóluma is.
Több történet mesél arról, hogy is született meg Káli. Az egyik hagyomány úgy tartja, hogy egy szörnyű démon tartotta rettegésben a világot. Az istenek létrehozták Durgát, hogy győzze le a démont. Durga a nagy harcban annyira felbőszült, hogy a harag kirobbant homlokán át, és Káli alakjában testet öltött. Káli még haragosabban nekiállt harcolni, és minden démont felfalt a csatatéren. Miután mindenkivel végzett, félelmetes táncba kezdett, és folytatta az öldöklést. Annyira megrészegült a pusztításban, hogy az istenek se tudták megállítani. Shivát kérték meg, hogy nyugtassa le a tomboló Kálit. Se a szép szavak, a rábeszélés, se a fenyegetés nem segített. Shiva végül lefeküdt a csatamezőre a hullák közé. Ahogy Káli őrjöngő táncában férje testére lépett, hirtelen magához tért, és abbahagyta a tombolást.
Ábrázolása:
Kálit meztelenül ábrázolják:
a Maya beburkoló világán túl van, a prakriti, az anyag felett áll. Tiszta, meg nem nyilvánult energia.
Fekte, vagy populáris indiai képeken kék színű bőrrel jelenítik meg, ez utal arra, hogy a világ a sötétségből született. Káli maga az az energia, amiből a világ létre jön. Gyakran ábrázolják úgy, hogy a fekvő Shiván áll, vagy táncol. Shiva az anyag, Káli az energia. Káli tartja fenn a természetet és annak körforgását. Hosszú, gubancos haja kiengedve lóg, vagyis Káli szabad a konvencióktól, a civilizációtól mentes természet szabadságát mutatja.
Nyitott szájából hossz nyelv nyúlik ki, ami vérszomjra, sóvárgásra, mohóságra utal. Fogaival azonban megfogja nyelvét, itt a fogak a tudatosságot szimbolizálják, s azt, hogy kontrollálj a sóvárgást, a mohóságot. Ábrázolják 4 vagy 10 karral. Négy karú ábrázolásán az egyik kezében lehet a scimitar (hajlított kard), vagyis az isteni tudás, hatalom, energia, ezzel védi Káli az emberiséget:
elpusztítja a negatív dolgokat és az emberi egot.
Másik kezében levágott emberi fejet tart, ez az emberi ego. Tart még koponyából készült kupát, ami felfogja a kifolyó vért, vagy tarthat háromágú szigonyt is. Kezei mutathatnak különféle mudrákat, főleg az abhaya (félelem nélküliség) és a vara (áldás) mudrákat.
Dereka körül levágott emberi karok lógnak, nyakában pedig emberi fejekből vagy koponyákból készült füzér látható. Kígyók és sakál kísérhetik.
Harmadik szeme alatt a nap, a hold és a tűz jelei vannak – a természet ereje.
Fekete Madonna
A Fekete Madonnák egyrészt a középkorban keletkezett, másrészt pogány eredetű festmények vagy szobrok, melyeken Mária látható a gyermek Jézussal. Az ábrázolás különlegessége, hogy Mária és Jézus bőrének színe sötét, ugyanakkor az arc karaktere európai, világos jegyeket mutat. Sok Fekete Madonnát misztikus áhítat övez, csodálatos eseményeket társítanak hozzájuk. Számos kép vagy szobor zarándoklat célpontja lett.
A Fekete Madonnáknak fontos kultusza volt Franciaországban, Itáliában, Magyarországon és Németországban. (A kultusz történetéről itt olvasható összefoglaló.)
Spirituális értelmezésben a Madonna feketeségét megpróbáltatásaival magyarázzák, ugyanakkor ez a szín hasonló a föld feketeségéhez.
Olyan ő, mint a megművelésre váló föld, mely magába fogadja a fény magvait. A Madonna belső lényege is fény, ezt betakarja ruhaként a látható világ, a világi test, mely fekete, mint a föld.
A magyarság ősvallásában Nagyboldogasszony az égi fényanya, Kisboldogasszony pedig Mária, a földi megtestesülés.
A fekete szűz szimbolizálhatja azt a szellemi fénylényeget, mely összenő az anyaggal. Az ember feladata, hogy a Teremtő munkatársává váljon a Földön, és a földet, az anyagot ismét szellemivé alakítsa. Krisztus élete útmutatás az emberiségnek ehhez.
Kuan Jin
A határtalan könyörületesség és együttérzés megtestesítője a távol-keleti buddhista mitológiában. Indiában Avalokitesvara bódhiszattvaként, férfi alakban tisztelik, Kínában, Japánban, Koreában, Vietnámban női alakban. Nevének jelentése: „aki észleli a világ hangját”.
A legenda szerint mielőtt Kuan Yin átlépte volna a megvilágosodás kapuját, meghallotta a világban szenvedő érző lények hangját, ami a szívéig hatolt.
Ettől nem tudta véglegesen elhagyni a világot, és letette a bódhiszattva fogadalmat, mely szerint addig nem jut el a teljes megszabadulásig, amíg meg nem szabadult minden szenvedő lény.
Többféle dologban fordulnak a hívek Kuan Jinhez, akinek a könyörületesség mellet sok más aspektusa is van: békesség, védelem, hit, tudatosság, odaadás, erő, szeretet. Főként az anyák és a nők patrónusa.
Kezdetben férfi alakban ábrázolják, később nőkén, vagy kettős nemi jelleggel. Kettő, négy és nyolckezű változata is létezik. Állva vagy ülve jelenik meg, felső teste meztelen, bő ruha van rajta, fején díszes diadém, testét nyakláncok, karkötők és szalagok díszítik.
Kezében sokszor feltűnik egy kis elixíres üvegcse vagy tégely, amit ki is önthet épp: ez a gyógyító életvíz, ami minden létezőnek egészséget és békét hoz.
Van, hogy rizses tálat tart kezében a termékenység és táplálás szimbólumaként.
Kezében lehet még könyv, papírtekercs, lótuszvirág, vándorbot.
Gyakran ábrázolják sárkánnyal is. Keleten a sárkányt egész máshogy értelmezik, mint nyugaton: a keleti sárkány a bölcsesség, a spiritualitás, az erő, az átalakulás energiáit testesíti meg.
Kiss Márta honlapja és írásai itt érhetőek el.
Ajánlott irodalom
- Erich Neumann: A Nagy Anya – A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában, Ursus Libris 2005.
