A hercegek és az özönvíz
László Liza 1997-ben született Budapesten. Egerben és Salgótarjánban nőtt fel, most Szegeden él, a SZTE BTK magyar szakos hallgatója. Liza – Szabó Eszter és Viczenti Mátyás mellett a Független Mentorhálózat programjában lett 2017-ben a DRÓT főszerkesztőjének, Weiner Sennyey Tibornak tanítványa.
Hát, nem mindegy?
Cigány vagyok. Konkrétan kiver a víz, minden faji alapú, kulturális, vagy akármilyen megkülönböztetéstől: elmondom miért. Az 1944. február 14-ei Grábler-tavi tömeges kivégzések után csak a nagymamám és anyukám maradt életben. Megírtam ebben a novellában hogy volt.
2018 február 14-én, szerdán, délután 4 órakor a pétfürdői Kolping iskolások részvételével lesz a várpalota melletti Grábler tó partján lévő emlékhelyen megemlékezés, ebből az alkalomból közöljük Láng Judit írását, amit meghallgathattok Rudolf Péter előadásában is a DRÓTon. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.
Kicsi gyíkocskák napoznak a lövészárokban
Nálunk vagy otthon csücsülsz, amíg hozzák a behívót, összecsomagolsz, felülsz a teherautóra és irány a boszniai határ, vagy kihagyva az első lépést, összecsomagolsz és Palics mellett, a szelevényi erdő bokrai közt bujkálva megpróbálsz átvergődni a határ túloldalára, bízva, hogy még nem állítottak sorfalat, nem aknázták alá, építettek kerítést a határsáv mentén.
Az őstények ősténye
Mi az az őstény és milyenek azok a világvázlatok? Végső soron pedig mi a valóság és mi a tudat? Tengelyi László Őstények és világvázlatok című könyvéről Szabó Zsigmond recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
A tegnapi eső
Jagos István Róbert versei a DRÓTon.
Megjegyzések két Békássy-tanulmányhoz
Gömöri György költő, író és filológus küldte el írását, amelyben két, nemrégiben megjelent Békássy Ferencről szóló tanulmányra reflektál.
A Megyén innen és túl
Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?
Hamvas Béla álarca és koszorúja
Mi volt az, amit leírt az Álarc és koszorúban és felolvasott akkori legjobb barátjának Dalmáciában, Korčula-szigetén 1934 nyarán? Mi volt az, amitől annyira tartott Kemény Katalin, hogy utoljára szerette volna, hogy megjelenjen, s amit Dúl Antal úgy jellemez, hogy „nagyon vitatható, kétes írás”. És végül is mi lett mindebből?
Bárányok Farkasvárban, avagy Szentendre titkos hagyománya
Aztán kilépek a házból a kertbe, a telet tavasz váltja fel, és én még mindig itt vagyok. Otthon. Valóban ez lenne az otthonom? Mitől lesz otthon az otthon? És hogy viszonyul egymáshoz az otthon és a haza? Hazám-e otthonom? Otthonom-e hazám? Nem tehetünk mást, mint hogy újra és újra feltesszük ezeket a kényelmetlen kérdéseket. Csak így tarthatjuk éberen magunkat, csak így menthetjük meg magunkat attól, hogy a korrupció posványába merüljünk.
A költő, akit elhallgattattak majd elhallgatott?
Bari Károly esetében is a válság az a fogantató helyzet, az élmény, amelyben egytől egyig meghatározó szerepe volt a költő életében beállt traumatikus sorsfordulatoknak, a közösség szószólójaként való megnyilatkozás költői szerepével való végső leszámolásnak, és a hosszas elhallgatás miatti alkotói válságnak, amelynek okairól a költő az előbbiekben idézett interjúban már szót ejtett. Hamarosan megjelenik a neves költőről, Bari Károlyról egy fontosnak ígérkező monográfia. A DRÓTon most részletet olvashattok Blénesi Éva könyvéből.