Peter Handke és Olga Tokarczuk írásai
A lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban és 2019-ben. Peter Handke egy versét és Olga Tokarczuk prózáját ajánljuk olvasásra ez alkalomból a DRÓTon.
Tükörkép
„Az életben folyamatosan jelen van számomra a kettősség, külföldinként és mégis „magyarként” látni és tapasztalni az eseményeket. A munkahelyemen kívül a metrón könyvbe süllyedt arccal vagyok megtalálható” – a vietnámi születésű, de három éves kora óta Magyarországon élő Tung verseit olvashatjátok a DRÓTon.
Hamvas Béla és a kereszténység
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Hamvas Béla fügefája
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
Varázslás Kiss Judit Ágnessel
Kiss Judit Ágnes a Bor, mámor, Bénye fesztiválon olvasott fel.
Festői alkonyat
Egy költő, aki festő is egyben, a kínai költészet hobója, a napraforgók szerelmese, perifériára szorult értelmiségi egy társadalomban, amely a kommunizmus legmélyebb gödréből gondolkodás nélkül fejest ugrott a kapitalizmusba – ez Mang Ke, egy igazi túlélő. Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon.
Kuriózumok (1-6)
Van-e olyan ember, aki emlékszik a manna ízére? Hogyan nézett ki a Laokoón csoport színesen? Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
Kérdés apámhoz
Miért kellett minden nap olyan szépen megborotválkoznod, mire való volt a játék, ez a komolyság? … Aztán megszólal a szomszédban az ébresztő lövés vagy robbanás. Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
Kihalt tárgyak
Ki vár ott? Az utolsó útját senki sem láthatja, mert az az utolsó utáni. A virágzó fák illatával együtt templomi kórus hangját hallom. Ehhez fény kell. Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
Oumuamua
„Oumuamua, láttad kirabolt földjeink?
Láttad síró folyóink és vérző erdeink?
Ugye, hogy láttad a forró lövegek ezreit,
védtelen vadakat és olvadt jéghegyeink?”
Az Erdei Költőket bemutató sorozatunk utolsó részében az Erdei Költők és a DRÓT egyik alapítója Weiner Sennyey Tibor versét olvashatjátok lapunkon, amit az idei találkozón olvasott fel.
Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
Ha tetszett: add tovább!