tévedés líra
nyugalmam helyére
nem jutnak el a né
maságról a csönd é
nekel pócsmegyer tizen
kilenc október huszon
hat szombat a test ha
lála elváltozott siva
tagban kiáltozott tavasz
után tavasz következik
északról északra meg
érkezik nyugalmam he
lyén a néma oltár leved
lett kígyóbőrmintára
vár a test neve azonos
valóság és igazság között
nem tesznek különbséget
a görögök képzeljünk el egy
nyelvet amiben ugyanaz a
szó igazságot és hazugságot
jelent ugyanaz a szó azt
jelenti hogy igazság azt
jelenti hogy hazugság va
lószínűleg a valóság és a
képzelet nem a képzelet az
álommal azonos pócsmegyer
tizenkilenc október húsz
vasárnap egy másik tör
ténet szerint jézus krisz
tus tudott görögül a hely
tartóval is görögül be
szélt mivel a birodalom
keleti részén a görög nyelv
közvetítette az érzéseket
és a gondolatokat líra az
ami elpusztítható a fügefa
nem terem gyümölcsöt hol
nap jó írni a tegnapról ha
eltéved a mozdulat a tánc
szépséges szerkezete megbi
csaklik aztán a férfiak sze
me a nők lábai előtt hever
érzés és gondolat mert el
pusztítható a tévedés líra
az ami a kert illata a
név háta mögött ismeret
len szavakat mormol az
ismeretlen nyelv által se
gítségével az ismeretlen an
gyal akinek mosolya eltö
rölhetetlen mint a terem
tés gyermekkora a félel
metes szavak a feszültsé
get sem nem nélkülöző
csöndben valahogy úgy
mint egy hasonlatban a
valami a valami máshoz
téved és támad tavaszi
szél vize fáraszt pócsme
gyer tizenkilenc október
tizenkilenc szombat hang
harang a boldogságos szent
szűz az abortusz ellen
prédikál az apostol szé
ke és asztala a test a
rest azt mondja az el
ső színész a színpadra
lép a függöny mögött a
második színész az el
ső színész hátát bámulja
a harmadik színész a zsi
nórpadlásról az ő hang
ja szól a kéz ráncaiba
írt sors elképesztő a test
(A vershez a fotókat a költő felesége, Schandl Eszter készítette.)
